Bögi Viktória: 12 pontos csomag készül a Velencei-tó megmentésére

Az interjú szerint a Velencei-tó vízszintje néhány hete 52 centiméteren állt, majd Agárdon 47 centimétert mértek, mostanra pedig 40–41 centiméter maradt. Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese és a tó térségének egyik országgyűlési képviselője azt mondta: két hónap kormányzás után nem vonna le messzemenő következtetéseket, de szerinte „nagyon jó az irány”.

A miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a környezet- és természetvédelemnek 16 évig nem volt saját minisztériuma, a szakterületek nagyjából négy tárca között voltak szétszórva. Állítása szerint a kormánytisztviselők arról számoltak be, hogy korábban nem nagyon hagyták őket dolgozni. Egy kármentesítésekkel foglalkozó főosztályvezető reakcióját is felidézte, aki a jogszabály-módosítási javaslatok összegyűjtésére azt kérdezte: „miért, ezt most szabad?”.

Bögi Viktória felvidéki magyarként mutatta be magát, Magyarországra tanulni jött, itt ment férjhez, és nagyjából 15 éve él Martonvásáron. A Velencei-tóról azt mondta, hogy fia 17 éves lesz, és amikor kicsi volt, gyakran jártak le a tóhoz, de a jelenlegi állapot szerinte már nincs köszönőviszonyban azzal, amilyen 15–17 évvel ezelőtt volt.

A tó idei helyzetéről azt mondta: „idén már csak kárenyhíteni lehet”. Hozzátette, az előrejelzések szerint a nyár hátralévő része is csapadékmentesebb lesz, a víz megfogásának ideje pedig a téli-tavaszi időszak. A vízminőségről azt közölte, hogy az alacsony vízállás ellenére nem rossz, folyamatosan monitorozzák, fürödni lehet, de nagy úszóteljesítményekre most nem alkalmas a tó. A wakeboardpálya az alacsony vízszint miatt bezárt.

A kárenyhítés részeként kotrásokat terveznek, hogy egyben maradjon a vízfelület, és ne alakuljon ki több kisebb „tó”. Bögi Viktória szerint a szakemberek ezt az élővilág védelme miatt tartják fontosnak, mert a halak veszélyben vannak. A télre már a vízmegtartásra készülnek, és idén megkezdődik a Velencei-tó vízgyűjtő területén lévő vízkivételek vizsgálata is.

A mesterséges vízpótlásról azt mondta, szóba kerül a dunai vízpótlás, de annak ökológiai kérdéseit szakembereknek kell eldönteniük. Szerinte felszínen nem érdemes vizet vezetni a párolgási veszteség miatt, ezért csak csővezetékben lehet gondolkodni, annak megtervezése és megépítése viszont nem gyors. Hozzátette: a Duna vízállása most alacsony, és ilyen helyzetben Paks miatt felelőtlen lenne vizet kivenni a folyóból.

A miniszterhelyettes szerint nagyjából hat Balatonnyi víz hiányzik a felszín alatti vizekből, a talajvíz szintje pedig métereket esett. Azt mondta, a föld alól kiszivattyúzott víz fogy, és nem töltődik újra. A Velencei-tó kapcsán Gárdonyban kétszer is egyeztetett, egyszer kifejezetten a tó ügyében, nem sokkal a minisztérium megalakulása után. Állítása szerint a helyi civilek és polgármesterek korábban ki voltak zárva a tó körüli problémák megoldásából.

Bögi Viktória felidézte, hogy tavaly állami számvevőszéki jelentés készült a Velencei-tóról, amely szerinte sok mulasztást állapított meg. Azt is mondta, hogy szükség lenne Velencei-tó-törvényre a Balaton-törvény mintájára, mert egy magasabb rendű jogszabály „rengeteg mindent” rendezhetne, például a tókörnyék beépítésének kérdését.

A sukorói beruházásról úgy fogalmazott: a kormány „megállította” a kiemelt beruházást, amelynek szerinte semmi helye nem volt a tó közvetlen partján. Azt mondta, az építkezésnek csak az egyik része volt publikus, de járt volna hozzá 400 lakás is. Ehhez a víziközmű és a szennyvízellátás miatt vizet kellett volna kiszivattyúzni a környéken, miközben szerinte nincs erre felesleges víz.

Az interjúban szóba került egy korábbi, 40 milliárdos vízpótlási terv is, amelyet Gajdos László miniszter korábbi közlése szerint a minisztérium nem talál. Bögi Viktória megerősítette, hogy nem találták meg, és azt mondta: ha bármelyik korábbi fideszes kormányzati vezetőnél megvan, mutassa meg, mert érdekli őket. Azt is megjegyezte, hogy a 40 milliárdos vízpótlásra nem volt forrás, miközben 51 milliárdért felépült a kajak-kenu akadémia a tó partján.

A készülő intézkedési csomagról azt mondta, a kollégái 12 pontból álló anyagot állítottak össze. Ebben szerepel a korábbi víztározók helyzete és a környékbeli szennyvíztelepek tisztítása is, mert ha a szennyvizet megfelelően tisztítják, akkor azt a vizet fel lehet használni. A karsztvíz kérdését is megvizsgálták, de szerinte a kilencvenes évekbeli kincsesbányai karsztvíz-átvezetés most csak egy centimétert segítene a tavon, miközben a karsztvíz ivóvíz, ezért ezt jelenleg nem tartja reálisnak.