Bóka János: Magyarország az Európai Unió versenyképességének erősítésén fog dolgozni az elnökség idején
Budapest az Európai Unió versenyképességét igyekszik fejleszteni az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején – szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben szerdán.
Sajtótájékoztatóján a miniszter vázolta a júliusban Magyarországon tartandó informális miniszteri megbeszélések ütemtervét. Ezek célja, mint mondta, az EU versenyképességének és politikai irányának formálása.
Bóka János emellett kitért több, a magyar kormány világpolitikai ügyekben kialakított álláspontjára, a többi között az ukrajnai konfliktusra is, amellyel kapcsolatban leszögezte: Magyarország célja továbbra is a konfliktus lezárása és a hosszú távú béke.
A miniszter sikeresnek nevezte az eddig megtartott informális miniszteri megbeszéléseket, és elmondta: a hónap végéig Magyarországra jönnek mások mellett az EU környezetvédelmi miniszterei, valamint megbeszélést tartanak az igazságügyi és belügyminiszterek is.
A környezetvédelemmel kapcsolatban a többi között a vízgazdálkodás fontosságát hangsúlyozta mint a tárcavezetők egyik napirendi pontját és a magyar elnökség fontos témáját, a bel- és igazságügyekkel összefüggésben pedig elmondta, hogy a miniszterek az uniós igazságügyi szervek közötti együttműködésről, illetve a mesterséges intelligenciának a bírósági eljárásokban játszott szerepéről is egyeztetnek. Hozzátette: megbeszéléseket folytatnak majd a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, valamint a migráció ügyéről, amely a magyar elnökség egyik prioritása.
A magyar elnökség témáira kitérve Bóka János leszögezte: Magyarország igyekszik előmozdítani a tárgyalásokat az uniós védelmi és biztonsági ügyekben, és reméli, hogy a félév során „eredmények születnek" ezen a területen.
„A magyar elnökség politikája és kommunikációja karakterisztikus, ugyanakkor Magyarország tisztában van az elnöki tiszttel járó felelősséggel, ami az uniós intézmények közötti együttműködést és közvetítést illeti. Ez a két dolog tehát nem összeegyeztethetetlen: megtarthatjuk a karakterisztikus vonalat, miközben felelősségteljes elnökséget folytatunk" – jelentette ki.
A Magyarország ellen 2018-ban indított, az EU-ról szóló szerződés hetes cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a következő tanácsi meghallgatásokra vélhetően a magyar ciklust követően kerül sor, azonban, mint mondta, nincs ellene annak sem, hogy ezalatt a hat hónap alatt is rendezzenek ilyen meghallgatást.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban Bóka János elmondta, a látogatás „nem ütközik semmilyen nemzetközi, illetve uniós jogszabályba", és hangsúlyozta: amennyiben az Európai Unió tenni akar az ukrajnai konfliktus lezárásért, „akkor nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával".
A kijevi gyermekklinika elleni támadást érintő újságírói kérdésre a miniszter válaszában aláhúzta: az ilyen jellegű, megrázó atrocitások is csak azt mutatják, hogy mielőbbi szükség van a békére.
A magyar miniszterelnök kijevi látogatásával kapcsolatban azt mondta, új fejezet nyílt Budapest és Kijev kapcsolataiban, a pekingi útra kitérve pedig hangsúlyozta: „ha valóban tartós békére törekszünk (Ukrajnában), nem hagyhatjuk ki Pekinget".
Bóka János leszögezte azt is, hogy a magyar kormányfő – noha ez nem lett volna kötelessége – a moszkvai látogatás után értesítette annak tartalmáról az uniós vezetőket.
