"Hardcore bizonyíték" nélkül nem lehet Orbánt meggyanúsítani
A legfőbb ügyész jelölése körüli konfliktus, az esetleges elszámoltatás kérdése, valamint a magyar mezőgazdaság és a vidéki társadalom átalakulása is szóba került a KlikkTV Gentlemen című műsorában. Odze György író és diplomata, Raskó György közgazdász, volt államtitkár és Zamecsnik Péter ügyvéd arról beszélgetett, milyen következményei lehetnek annak, hogy a legfőbb ügyészi poszt körül vita alakult ki, és meddig érdemes egy-egy ügyet a nyilvánosság elé vinni.
Nyomott hangulat az ügyészségen
Zamecsnik Péter szerint a legfőbb ügyészség jelenlegi helyzete nem gyorsítja az ügyek vitelét. Mint mondta, sok ügyész kollégával áll kapcsolatban, és azt tapasztalja, hogy „egy picikét nyomott hangulatban vannak”. A bizonytalanságot szerinte az is fokozza, hogy nincs betöltve a legfőbb ügyészi poszt, miközben a közérdekvédelmi helyettes, Lajtár István mandátuma is hamarosan lejár.
Az ügyvéd úgy vélte, a következő legfőbb ügyészt nem feltétlenül az ügyészségen belülről kellene kiválasztani. Szerinte egy kívülről érkező vezető objektívebben láthatja a szervezet működését, mert a belső ember bizonyos megszokások és rendszerek rabja lehet. A jelölés körüli konfliktusról szólva ugyanakkor azt mondta, a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti nézeteltérést előbb egymás között kellene tisztázni, és csak ezután lenne célszerű új nevet a nyilvánosság elé vinni.
Odze György szerint a mostani helyzet azt is megmutatja, mennyire új élmény a társadalom számára, hogy a korábbi politikai korszak után sokkal több szereplő szólhat hozzá a közélet ügyeihez. Úgy fogalmazott: „hirtelen a nyakunkba szakadt a demokrácia, a szólásszabadságnak a partalan lehetősége”, ezért sokan elsősorban a konfliktust látják, nem pedig azt a folyamatot, amelynek végül rendeződéshez kell vezetnie.
Bizonyíték nélkül nincs büntetőeljárás
A beszélgetésben szóba kerültek azok az ügyek is, amelyekben a műsor résztvevői szerint a korábbi kormányzati időszak meghatározó szereplőinek felelőssége is felmerülhet. Zamecsnik Péter azonban hangsúlyozta, hogy a politikai vagy társadalmi elvárás önmagában nem elegendő egy büntetőeljáráshoz. Szerinte a megalapozott gyanúhoz komoly bizonyítékokat kell összegyűjteni, nem lehet arra alapozni, amit „a piacon mondtak” vagy amit „mesélnek a belvárosban”.
A résztvevők az elszámoltatás kapcsán több, korábbi időszakhoz kötődő ügyet is említettek, köztük a lélegeztetőgépek beszerzését, a letelepedési kötvényeket és a belvárosi ingatlanértékesítéseket. Zamecsnik Péter szerint ezekben a kérdésekben nyomozások zajlanak, ugyanakkor az egyes eljárások részleteiről a nyomozás érdeke miatt nem beszélt.
Az Orbán Viktor esetleges büntetőjogi felelősségét érintő felvetésnél az ügyvéd azt mondta, a nyomozóhatóságoknak nem szabad politikai következmények alapján dönteniük. Ugyanakkor szerinte amíg nincs „hardcore bizonyíték”, addig az egész kérdés a levegőben van. A műsorban az is elhangzott, hogy az esetleges eljárásoknál különösen fontos lehet a bizonyítékok teljes körű ellenőrzése, hiszen egy tévesen megindított ügy politikai következményekkel is járhat.
Raskó: eltűnőben a vidéki politikai bázis
Raskó György a beszélgetés végén a vidéki Magyarország és a mezőgazdaság átalakulásáról beszélt. Szerinte jelentősen visszaesett azoknak a családoknak a száma, amelyek mezőgazdasági termeléssel is foglalkoznak. A műsorban elhangzott adatai szerint a kilencvenes évek elején mintegy 965 ezer mezőgazdasági háztartás volt Magyarországon, mára ez a szám körülbelül 165 ezerre csökkent.
A közgazdász szerint ez politikai szempontból is jelentős változás, hiszen a mezőgazdasághoz és a faluhoz kötődő társadalmi réteg létszáma nagymértékben visszaesett. Ráadásul a mezőgazdaság egyre inkább tudásalapúvá válik, miközben számos munkafolyamatot már ma is automatizált technológiák végeznek.
Raskó György szerint közben maga az ágazat is súlyos válságot él át. A klímaváltozás és az európai agrárválság mellett a világ más térségeinek – Dél-Amerikának, Ázsiának és részben Észak-Amerikának – a mezőgazdasági előretörését is meghatározónak tartja. A műsorban elhangzott: míg Európa a világ mezőgazdasági termeléséből 1990-ben mintegy 29 százalékkal részesedett, ez mára 10 százalék körüli szintre csökkent. Magyarországon pedig a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az 1990-es közel 20 százalékról 2,7 százalékra esett vissza.