Hiába öntötték a pénzt a kampányba, a régi recept már nem működött

A Nézőpont saját adataiban sem hitt

A beszélgetés apropóját a Nézőpont Intézet vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek a szeptember végi interjúja adta. A kutató elismerte, hogy az intézetnek a választás előtt olyan mérése is volt, amely már Tisza-előnyt mutatott, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra. Mráz szerint az utolsó napokban már saját adataiknak sem hittek.

A választás előtt ugyanakkor a Nézőpont egyik nyilvános elemzésében még azt állította, hogy a 106 egyéni választókerületből 44-et biztos Fidesz-győzelműnek tartanak, további 22-ben pedig nagy valószínűséggel a Fidesz–KDNP jelöltje győzhet. A 66 körzetes várakozás végül élesen szembement a tényleges eredménnyel: a 2026. április 12-i választást a Tisza 53,18 százalékkal nyerte, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékot szerzett.

Holoda Attila szerint egy ekkora eltérés üzleti szempontból már nem magyarázható egyszerű hibával. Úgy fogalmazott, hogy szerinte „ez nem hiba, ez egy tudatosan elkövetett csalás volt”, és azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy egy normális intézmény a jövőben közvélemény-kutatással bízza meg a Nézőpontot. Ez a megállapítás Holoda értelmezése, nem a műsorban bemutatott bizonyított jogi tény.

Csillag: már nem működtek a régi politikai eszközök

Csillag István szerint a történet egyik tanulsága, hogy a politikai kommunikáció régi módszerei egy ponton elvesztették a hatásukat. Szerinte már a 2024-es európai parlamenti választás jelezte, hogy a választók egy részénél alapvető változás történt, és később sem működtek úgy az olyan korábbi eszközök, mint az óriásplakátok vagy a szervezett választói mozgósítás.

A közvélemény-kutatások politikai szerepét Csillag azért is tartja különösen fontosnak, mert szerinte a kedvezőnek bemutatott eredmények alkalmasak lehettek a választók hangulatának befolyásolására. A „győzteshez kell húzni” logikája alapján egyesek azt feltételezhették, hogy ha a választók azt látják, hogy egy párt vezet, akkor maguk is inkább hozzá csatlakoznak.

Csillag a választási eredményeket azzal is összekapcsolta, hogy a 2022-es és a 2026-os választás előtt jelentős állami pénzek kerültek a társadalomhoz különböző intézkedéseken keresztül. Szerinte azonban ami 2022-ben még hatásos politikai eszköznek bizonyult, 2026-ban már nem tudta ugyanazt a hatást kiváltani. A választás hivatalos eredménye szerint a Tisza 3 385 890, a Fidesz–KDNP pedig 2 458 337 szavazatot kapott.

A vita már túlmutat a közvélemény-kutatásokon

A beszélgetésben a vendégek szerint a Nézőpont ügye egy szélesebb politikai és társadalmi problémára is rávilágít. Csillag úgy fogalmazott: „az egész építmény omlik ránk”, és a közvélemény-kutatások történetét egy olyan korszak részeként értelmezte, amelyben szerinte számos állítás és politikai üzenet torzította a valóságot.

Holoda Attila ezzel összefüggésben a gazdasági következményekről is beszélt. Szerinte nemcsak azt kell vizsgálni, hogy egy-egy politikai döntés vagy kommunikáció milyen közvetlen pénzügyi hatással járt, hanem azt is, milyen hosszú távú következményekkel számolhat az ország. Példaként az energia- és vízellátás kérdését, valamint a paksi beruházással kapcsolatos korábbi figyelmeztetéseket hozta fel. A Duna vízszintjének változását szerinte már korábban is érzékelték: a Mol a kétezres évek elején a Duna alatt futó vezetékeit a megváltozott körülmények miatt mélyebbre helyezte.

A műsor végén Csillag arról beszélt, hogy szerinte a választást követő időszakban nem a megbékélésnek, hanem előbb a történtek feltárásának és a szembesítésnek kell következnie. Úgy vélte, a közvélemény-kutatások mellett az elmúlt 16 év gazdasági, társadalmi és kulturális következményeit is végig kell vizsgálni, mert szerinte ezek hatása nem pusztán a választási eredményekben, hanem a társadalmi kapcsolatokban és a családok életében is megjelent.