Nem az a fontos, hány ember kerül börtönbe, hanem hogy hány ezer milliárdot tudunk visszaszerezni
A közteherviselésről, a vagyonadóról, a katáról és a közpénzek visszaszerzéséről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Katona Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke és egykori pénzügyi államtitkár. Szerinte a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogyan alakítható át az adórendszer úgy, hogy az igazságosabb legyen, miközben a közpénzek visszaszerzése a költségvetés helyzetén is érdemben javíthatna.
A vagyonadó csak egy szűk kört érintene
Katona Tamás szerint a közteherviselés alapelve, hogy mindenki anyagi tehetsége szerint járuljon hozzá az állam működéséhez és azokhoz a közszolgáltatásokhoz, amelyekre mindenkinek szüksége van. A vagyonadó szerepe ugyanakkor az európai országok többségében viszonylag szerény, részben azért, mert a vagyon értékelése nehéz. Az ingatlanok adóztatása elterjedtebb, Magyarországon azonban ennek kisebb a szerepe.
A most felvetett, az egymilliárd forint feletti vagyonokat érintő adót elsősorban társadalmi igazságossági kérdésnek tartja. Mint mondta, amíg a vagyonadó szűk körre vonatkozik, addig kevésbé jelent problémát, de egy szélesebb körű, például nagy értékű ingatlanokra kiterjedő adóztatásnak már komoly feltételei vannak. Ehhez ugyanis az ingatlanok megfelelő nyilvántartására és értékelésére is szükség lenne.
Katona szerint ennél átfogóbb kérdés, hogy milyen arányban terheljék az állampolgárokat a jövedelmi és a fogyasztási adók. Úgy látja, erről valódi társadalmi vitára lenne szükség. Kiemelte, hogy a jelenlegi egykulcsos személyi jövedelemadó mellett például egy hárommillió forint feletti kereset is ugyanazon kulcs szerint adózik, miközben Magyarországon rendkívül magas a fogyasztást terhelő áfa.
„A pénzt szerezzük vissza”
A beszélgetésben szóba került az elmúlt 16 év után felvetett társadalmi igazságtétel kérdése is. Katona Tamás szerint két dolgot kell mérlegelni: visszaszerezhető-e az a vagyon, amelyet közpénzből juttattak magánérdekekhez, és felelősségre vonhatók-e azok, akik ezért jogilag felelősek.
A közpénzek visszaszerzésének lehetőségét jelentősnek tartja. Felidézte, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetője is arról beszélt, hogy az elsikkasztott vagyont jelentős részben vissza lehet szerezni. Katona szerint ez több ezer milliárd forintos nagyságrendet is jelenthet. Hozzátette, hogy vannak olyan becslések, amelyek szerint az elmúlt időszakban az éves GDP jelentős részének megfelelő vagyon tűnhetett el, de ezek becslések, nem bizonyított összegek.
A közgazdász azt mondta, pénzügyesként elsősorban arra koncentrálna, hogy „a pénzt szerezzük vissza, mintsem, hogy hány embert csuknak le”. Szerinte a visszaszerzett közpénz egyszerre javíthatná a társadalom igazságérzetét és az ország anyagi helyzetét, hiszen több forrás jutna beruházásokra és közszolgáltatásokra.
A katát is vissza lehetne állítani
Katona Tamás a katás adózás esetleges visszaállításáról is beszélt. Szerinte indokolatlan és ésszerűtlen volt, ahogyan 2022-ben jelentősen szűkítették a kata alkalmazását, ugyanakkor bizonyos korrekciókra szükség van. Példaként a havi 50 ezer forintos tételes adót említette, amely mellett egy teljes év katás vállalkozói időszaka a nyugdíjszámítás szempontjából nem jelentett teljes szolgálati évet.
Úgy véli, olyan adómértéket kell meghatározni, amely elfogadható a kisvállalkozóknak, ugyanakkor biztosítja számukra a megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat és a normális nyugdíjat. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a katának több formája legyen, de fontosnak nevezte, hogy a katázók teljes jogú nyugdíjra szerezhessenek jogosultságot.
A gazdaság helyzetéről szólva Katona nem látja annak jeleit, hogy összeomlás előtt állna, ugyanakkor komoly versenyképességi problémákat lát. Szerinte vissza kell állítani a versenygazdaságot, és fontosnak tartja az Európai Unióhoz való szorosabb visszakapcsolódást is. A gazdasági kérdésekről pedig szerinte a jövőben valódi társadalmi vitát kell folytatni, beleértve az adórendszer, a társadalombiztosítás és a nyugdíjhoz való jog alapvető kérdéseit is.
