Börtönben ülő kollégák rántják magukkal a volt minisztert?
A KlikkTV Fordulópont című műsorában Balogh Judit vendégei, Heiszler Ákos, Bittner Dániel és Tóth Csaba az április 12-i választási vereség óta immár ellenzékbe kényszerült Fidesz-kormányzás legsúlyosabb örökségét, a NER-es civil pénzkiszórásokat tárgyalták ki. A stúdióban elhangzottak alapján az egykori állampárt egy gigantikus, 400 milliárd forintos civil kifizetőhelyet működtetett, amelynek részletei csak most, a politikai fordulat után kezdenek a felszínre kerülni.
150 millió a semmire és a 400 milliárdos fekete lyuk
A műsorvezető, Balogh Judit egyből a közepébe vágott: a kormányhoz köthető álcivileknek juttatott 400 milliárd forintos támogatási hullámból Pócs János ügyét emelte ki. A volt kormánypárti képviselőhöz köthető szervezet 150 millió forintot kapott kifejezetten arculattervezésre, logóra és honlapra – ám ezekből a mai napig semmi sem valósult meg. „A franchise készítés az egy időigényes dolog, ezt ne vitassuk el tőle” – jegyezte meg ironikusan Bittner Dániel, utalva a nyilvánvaló időhúzásra.
A stúdió vendégei egyetértettek abban, hogy a Pócs-féle eset csupán a jéghegy csúcsa, egy olyan interaktív térkép része, amely végre láthatóvá teszi a rendszerszintű visszaéléseket. Tóth Csaba emlékeztetett, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány több mint 65 milliárd forint felett rendelkezik, míg Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó Alapítványa 27 milliárdot nyelt el. Heiszler Ákos szerint ez a hatalmas összeg teljesen átírhatta volna a hazai infrastruktúrát: „Ennyiből már olyan napelemrendszerünk lenne, hogy ha Paksot bezárják, észre se veszed.” Ehelyett a pénzek sorsa követhetetlen maradt, és a gyanú szerint választási kampányokra, rendezvényekre és magánérdekek finanszírozására ment el.
A résztvevők élesen bírálták a bukott rendszer megmaradt propagandistáinak és megmondóembereinek érvelési technikáit is. Velkovics Vilmos például azzal próbálta menteni a menthetetlent, hogy a listáról kiragadott néhány valódi civil vagy kulturális szervezetet, mint a Gólem Színházat, az Ördögkatlan Fesztivált vagy Erős Antónia cukorbetegeket segítő alapítványát. „Nekem tetszik ez az érvelés, hogy van az állam, ami mindnyájunk adóját beszedi... És akkor azzal villognak, hogy adtunk 65 milliót a cukorbetegeknek is. Igaz, odaát 65 milliárdot adtunk a nagy büdös semmire, tehát arra, hogy a srácok hazaszaladjanak a megafonos izéikkel” – fogalmazott kendőzetlenül az egyik vendég, rávilágítva a cinikus aránytalanságra.
Dekompressziós betegség a politikai felszínre lépéskor
A beszélgetés résztvevői szerint a társadalomnak időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza és megértse a mögöttünk hagyott 16 év gazdasági pusztítását. Az ellenzékbe szorult Fidesz által hátrahagyott hálózatot nem lehet egyetlen pillanat alatt felszámolni, mert a hirtelen változás sokkszerűen érné a közvéleményt. „Nem tudsz egy másodperc alatt feljönni a víz színére. Lassan kell, hogy kiegyenlítődjön a nyomás, meg különben beszakad a dobhártyád, dekompressziós betegséget kapsz” – hangzott el a stúdióban a találó hasonlat.
Bár a társadalmi ösztön azt diktálná, hogy azonnal történjen meg a teljes elszámoltatás, a folyamat elkerülhetetlenül fokozatos. A választási győzelem óta ugyanakkor folyamatosan dőlnek be a NER korábbi bástyái: a hangfelvételek, az autópálya-koncessziók felülvizsgálata, vagy éppen az a tény, hogy az augusztus 20-i ünnepségeket az eddigi költségek töredékéből, negyedannyi pénzből is meg lehetett rendezni. A vendégek szerint a 400 milliárdos civil alap valójában egy fideszes kifizetőhely volt, a hazugság definíciója pedig pont az, hogy arról beszélünk, ami nincs. Ezen források visszacsatornázása a valódi civil szférába, az egészségügybe, a MÁV-hoz és az infrastruktúrába hatalmas fizikai és morális felszabadulást fog hozni a magyar társadalom számára.
A rendszerszintű működést elemezve a műsorban felidézték Ruff Bálint korábbi elemzését is, amely szerint a korrupció kifejezés már nem is írja le hűen a valóságot. „A rendszer maga kizárólag a magyar állam célja 2016 óta: privát érdekek meggazdagítása, földtőkésítése, titalicskázása. Tehát egészen pontosan, egyszerűen szólva a magyar állam tönkretétele és kiszivattyúzása” – idézték a szakértőt, rögzítve, hogy egy tudatosan felépített gépezettel áll szemben az ország.
Hankó Balázs és a börtönben ülő kollégák árnyéka
A stúdióban komoly vita alakult ki arról, hogy a hangzatos bejelentéseken és a sajtóban megjelenő botrányokon túl miért nem látszanak még a jogi következmények. A vendégek egy része szerint csalódottságra ad okot, hogy miközben Hankó Balázs volt miniszter gyakorlatilag már hónapokkal ezelőtt beismerő vallomást tett a műsorban a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKT) működéséről, az igazságszolgáltatás gépezete lassan mozdul. „Egy párt nem irányíthatja az ügyészséget” – hangzott el a figyelmeztetés, de a kérdés nyitva maradt: miért nem történt még meg Hankó beidézése tanúként vagy gyanúsítottként?
A politikai és jogi csapdahelyzetet jól mutatja Hankó Balázs legutóbbi védekező nyilatkozata is. A politikus elkezdte belengetni a nyilvánosságban, hogy a hatóságok megpróbálják rávenni a jelenleg már börtönben ülő egykori kollégáit arra, hogy hamis vallomást tegyenek ellene. A stúdió vendégei szerint ez a fajta előre menekülés rendkívül beszédes. Amikor egy politikus nyilvánosan amiatt aggódik, hogy rákényszerítik a fogvatartott társait a vallomástételre, ott már komoly strukturális repedések vannak.
„Ha egy politikus elkezd előre védekezni, akkor ott szerintem már van valami” – vonta le a következtetést a beszélgetés egyik résztvevője. A Fordulópont vendégei szerint nem lenne meglepő, ha Hankó heteken belül csatlakozna a letartóztatott fideszes tisztségviselők köréhez – hacsak az eddigi figyelmeztető jeleket látva már nem külföldön, például Hollandiában keres menedéket. A NER pénzügyi hálózatának összeomlása mindenesetre megállíthatatlannak tűnik, és a számonkérés elől egyre nehezebb lesz elmenekülni.
