Szent-Iványi: Szijjártó 19-szer járt Moszkvában, de az amerikaiak többről tudnak
Száz nap telt el az új kabinet hivatalba lépése és a kormányváltás óta, amely alapjaiban rajzolta újra Magyarország nemzetközi kapcsolatait. A korábbi kabinet keleti nyitásnak nevezett politikája után az új vezetés határozott és egyértelmű fordulatot hirdetett. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában részletesen értékelte az elmúlt időszak eredményeit, a diplomáciai struktúra átalakítását, valamint azokat a súlyos pénzügyi és nemzetbiztonsági „csontvázakat”, amelyek a Külügyminisztérium átvilágítása során kerültek napvilágra. A szakértő szerint az elért eredmények időarányosan kifejezetten kedvezőek, ugyanakkor a múlt terheitől való megtisztulás még hosszú és bonyolult folyamatnak ígérkezik.
A visszatérés Európába és a visegrádi szövetség felélesztése
Az új kormányzati ciklus legfontosabb alapköve a nyugati integráció megerősítése és a szövetségesi hűség helyreállítása volt. Szent-Iványi István hangsúlyozta, hogy a választási kampány lényegében egy Kelet és Nyugat közötti döntésről szólt, amelyben a választópolgárok túlnyomó többsége a nyugati orientáció mellett tette le a voksát. „A legfontosabb szerintem a visszatérés Európába program. (...) És ebben elég sokáig eljutott a Tisza-kormány” – mutatott rá a szakértő, kiemelve, hogy az ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és bejelentette szándékát az eurózónába való belépésre is. Ezek a lépések, valamint az uniós feltételek teljesítése gyors eredményeket hoztak: a szükséges szerződések megszülettek, így Magyarország már hozzáfért a korábban befagyasztott európai pénzek jelentős részéhez.
A nyugati integráció mellett a regionális partnerség terén is látványos fordulat következett be. Az előző kormányzat elszigetelődése miatt tetszhalott állapotba került visegrádi együttműködés (V4) újra életjeleket mutat. Szent-Iványi emlékeztetett arra, hogy a V4 a rendszerváltás óta a magyar külpolitika egyetlen komoly innovációja volt, amelyet még Antall József és Jeszenszky Géza indított el. Bár a korábbi cseh miniszterelnök korábban már halottnak nyilvánította a platformot, a Budapesten megrendezett négyoldalú csúcstalálkozó – amelyre négy éve nem volt példa – bizonyítja, hogy a szövetséget sikerült feltámasztani. Emellett a magyar–ukrán kapcsolatokban is megtörténtek az első pozitív, normalizációs lépések, ami a szakértő szerint alapvető magyar érdek, még akkor is, ha ezen a téren további komoly és kitartó erőfeszítésekre lesz szükség.
Csontvázak a külügyben: luxusutazások és lejáratott diplomácia
Miközben a nemzetközi porondon a bizalomépítés zajlik, a minisztérium belső átvilágítása megdöbbentő eredményeket hozott. Velkey György miniszterhelyettes és államtitkár vezetésével nagy lendülettel indult meg a múlt feltárása, a tárcánál maradt zűrös ügyek feltérképezése. Szent-Iványi István szerint a korábbi vezetés működését átláthatatlan beszerzések és a diplomáciai eszközök komoly devalválódása jellemezte. A vizsgált ügyek palettája a lélegeztetőgép- és vakcinabeszerzésektől kezdve az egyedi kormányzati döntésekkel osztogatott gyanús támogatásokig terjed. Különösen kirívó a diplomata útlevelek korábbi, felelőtlen szórása, amely odáig vezetett, hogy a szövetséges államok, köztük az Egyesült Államok, gyanakvással kezdték kezelni a magyar okmányokat, és több esetben megtagadták a belépést olyan személyektől, akik valójában semmilyen diplomáciai küldetést nem teljesítettek.
A pénzügyi visszaélések és a közpénzek felelőtlen költésének egyik leglátványosabb példája a korábbi miniszter, Szijjártó Péter magánrepülőgép-használata. A vizsgálatok szerint a külső partnereknek kifizetett magánrepülős utak önmagukban egy ötmilliárd forintos tételt tesznek ki. Ez az összeg ráadásul nem tartalmazza a Honvédség gépeivel végrehajtott utazások költségeit, amelyek pontos mértéke szinte felbecsülhetetlen, mivel azok nem a külügyi, hanem a Honvédelmi Minisztérium költségvetését terhelték. A szakértő rámutatott, hogy a személyi és szervezeti tisztújítás ugyan a vártnál lassabban halad – eddig harmincnégy misszióvezetőt hívtak vissza, az új nagykövetek kinevezése és a fogadóországok jóváhagyása pedig időigényes folyamat –, de a döntések alaposak és megfontoltak.
Nemzetbiztonsági kockázatok és a moszkvai kapcsolat
A pénzügyi jellegű visszaéléseknél is súlyosabb kérdéseket vet fel a korábbi kormányzat Oroszországhoz fűződő, rendkívül szoros és átláthatatlan viszonya. Szent-Iványi István szerint bizonyos feltárt ügyek a hazaárulás vagy az Európai Unióval szembeni kémkedés alapos gyanúját is felvetik, amit csak egy minden részletre kiterjedő, hivatalos vizsgálat tud majd véglegesen tisztázni. „Aki hallgatta azokat a beszélgetéseket, amiket Szijjártó Péter Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott, vagy akár persze Orbán Viktor Putyin elnökkel, hát az is nagyon emlékezetes. Az abszolút fölveti ezeket a problémákat” – fogalmazott a szakértő. Különösen felháborítónak nevezte, hogy miközben az orosz hírszerzés hónapokon át bizonyítottan ki-be járt a külügy belső informatikai rendszerében, a korábbi vezetés semmilyen érdemi ellenlépést nem tett a támadások elhárítására.
A magyar diplomácia hitelességének helyreállítása érdekében az új vezetésnek szakítania kell a korábbi gyakorlattal. Szijjártó Péter a háború kitörése óta hivatalosan tizenkilenc alkalommal járt Oroszországban, ami még a nyíltan orosz csatlós államként kezelt Belarusz külügyminiszterének utazásait is meghaladta. Szent-Iványi megosztotta azt az információt is, miszerint magas rangú amerikai tisztségviselők jelzése alapján a szövetségeseknek tudomásuk van további, nem nyilvános moszkvai utakról is, amelyeket a nyugati partnerszolgálatok árgus szemekkel figyeltek. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben Magyarországnak sokkal nagyobb óvatosságot és visszafogottságot kell tanúsítania az orosz kapcsolatokban, mint bármely más államnak, éppen a ránk nehezedő, rendkívül kétes múltú örökség miatt. Ez nem a kapcsolatok teljes megszakítását jelenti, hanem egy egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy a brüsszeli folyosókon vagy Moszkvában zajló, különutas egyeztetések korszaka végleg lezárult.
