Bőven korrekcióra szorulna a pedagógus béremelés – vélik az érdekképviseletek

A PDSZ országos választmányának ügyvivője, Nagy Erzsébet elmondta, hogy a szerdai tárgyalásra a szakszervezet kérdőívének részeredményeivel mentek el.  Ezt eddig 1300-an töltötték ki és mintegy 63 százalékuk – többségük óvodapedagógus – úgy nyilatkozott, hogy fizetésemelésként csak a minimumot kapta, nem pedig a Maruzsa Zoltán államtitkár által ígért összeget. Az óvodák többnyire az önkormányzatokhoz tartoznak, és azok nyilván késve kaptak értesítést arról, hogy végre kell hajtani a béremelést, és azt sem tudhatták, mire lesz elég a rendelkezésükre bocsátott fedezet. Legalábbis a PDSZ ügyvivője – jóindulatúan – ennek tudta be, hogy az óvodapedagógusok a minimumot kapták. 

A tárgyaláson szóba hozzák azt is, amit szintén a pedagógusok visszajelzéséből tudnak, hogy azok, akik most töltik a felmentési idejüket, teljes egészében kimaradtak a béremelésből. Úgy vélte: „ügyes jogi válaszokat nyilván kapunk majd erre, de ez akkor is nagyon durva”. A nyugdíjba vonulók ugyanis még a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Kjt. alapján mentek nyugdíjba, és hiába van még jogviszonyuk, a béremelést már nem kapják meg.

Az esélyteremtés körül is nagy problémák vannak, mert a jogalkotó például nem gondolt arra, hogy vannak a gyógypedagógus szakszolgálatban dolgozók is. Vannak olyan foglalkozási csoportok, amelyek annak ellenére is kiestek a béremelésből, hogy egyébként foglalkoznak hátrányos helyzetű gyerekekkel, de azt sem vették figyelembe, hogy egy gyógypedagógus is tanít mindenféle tantárgyat, olyanokat is, amelyeket a törvényben felsoroltak, csak nem olyan relációban, ahogy az előkerül a jogszabályban. Nagy Erzsébet szerint a jogalkotó azt sem tudta, hogy léteznek, ezért is emlegetett tanár-béremelést és nem pedagógus-béremelést. Pedig ez utóbbi sokkal szélesebb munkakört jelent. Például az új rendelet szerint a tanítók is taníthatnak most már – és sajnos, mivel akkora a pedagógushiány, tanítanak is – mindenféle tantárgyat felső tagozatban. 

A tanítókat, akiknek nem arra szól a képesítésük, s nem is arra készültek, hogy felső tagozatos gyerekeket tanítsanak szaktárgyakból, sorra be fogják erre munkára osztani, arra hivatkozva, hogy a végrehajtási rendelet szerint nekik megfelelő a képesítésük. Ugyanakkor nem fogják megkapni azt a beígért plusz négy százalék béremelést sem, amivel a matematika, digitális kultúra, természettudomány–környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget ismernék el.

Ami még feltűnő, elég kicsinyes, de általános megoldásnak tűnik, hogy a tanárok és tanítók fizetésénél a tizedszázalékokat nem vették figyelembe. 

Csak emlékeztetőül: a jogszabály értelmében 2024-ben a pedagógusfizetések alsó határa – az ígéret szerint – a következőképpen alakult volna:

Gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés);

Pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés);

Pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés);

Mesterpedagógus kategória: bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés);

a Kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

Nos, ezek a tizedszázalékok maradtak le. Így van, aki 400, de olyan is, aki 1000 forinttal kevesebb emelést kapott annál, ami járt volna. 

Nagy Erzsébet szerint ugyan ez nem tűnik nagy összegnek, csak azt nem érti, milyen alapon döntöttek róla. Szerinte ez elég kicsinyes és aljas húzás, annál is inkább, mivel a számítógépes program tud tizedekkel számolni. 

A PDSZ ügyvivője szerint a nevelést-oktatást segítő, de nem pedagógus végzettségűek (NOKS) problémája is nagyon súlyos, ők nem kaptak egy fitying béremelést sem. Ha nem kapnak semmit, ugyanaz lehet a helyzet, mint az egészségügyben, hiába emelték az orvosok bérét, ha nincs műtős, nővér, vagy asszisztens, nem tud működni. Az iskolákat a NOKS-osok is a hátukon viszik. Nagy Erzsébet azt is elmondta, hogy még a legelső egyeztetésen Maruzsa Zoltán nem zárta ki, hogy majd esetleg ők is kapnak béremelést, de azóta néma csend van róla. A legutóbbi, január 17-i tárgyaláson, ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Maruzsa Zoltán azt mondta, ezzel kapcsolatban még nem volt egyeztetés.

Ezeket az anomáliákat, ahogy a ki nem fizetett túlmunkát is szóba hozták a tárgyaláson. Nagy Erzsébet emlékeztetett rá, hogy az unió feltétele: a fizetésemelésekkel a diplomás átlagbér 72 százalékát el kell érni. A PDSZ számára az 1300, a szakszervezethez visszaérkezett válaszból viszont az derült ki, hogy a béremelés után átlagosan bruttó 560 ezer forintra jön ki az illetmény, ami messze van a diplomás átlagbér 72 százalékától. Annak ugyanis bruttó 700 ezer forint körül kellene lennie. Vagyis ez az ígéret nem valósul meg, ahogy az sem, hogy az átlagosan 32,2 százalékos emelés sem. Főleg úgy, hogy mindenkitől megpróbálják elvenni, ami esetleg járna, vagy úgy tekinteni a jogszabályt, ahogy az a kormány számára kedvezőbb. Az érdekképviseletek azzal számolnak, hogy a kormány nem tud eleget tenni az uniónak tett vállalásának, ezért korrekcióra van szükség. A megállapodásnak ugyanis az is része, hogy visszamenőleges korrekció lesz, ha valami nem stimmel. Nagy Erzsébet szerint az Európai Unió nagyon is figyeli a történéseket, pontosan látják, hogy mi történik. A szakszervezetek csak felhangosítják azt, amivel szembesültek. Természetesen, ha nem kapnak választ a kormánytól, ők is az unióhoz fordulnak. 

Totyik Tamás, a PSZ elnöke is megismételte mindazokat a béremelés körüli anomáliákat, amiket a PDSZ ügyvivője említett. A PSZ arra készül, hogy felmérést készítsen arról, pontosan mennyi is a pedagógusok bére az emelés után. Ezért a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen elindítanak egy mérést, és összehasonlítják a novemberi és a most januári fizetéseket. Mindezt azért, hogy tiszta képük legyen arról, valójában mekkora béremelést kaptak az egyes fokozatokhoz tartozó pedagógusok. Ezzel a kormány felé is prezentálni tudják majd az eredményt, amiről az egyelőre túl szép képet fest. Egyébként Totyik Tamás szerint a szakszervezetek a béremelést jó lépésnek tartják. Viszont nagyon messze vannak még attól, amit a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter mondott egy interjúban, hogy ez a béremelés a tanításhoz fogja csalni az embereket, és visszacsábítja azokat, akik elhagyták a pályát.

A PSZ elnöke szerint márciusban jön ki a KSH részadata a diplomás átlagbér alakulásáról, akkor lehet korrigálni, hogy a pedagógusok átlagbére elérje azt a 72 százalékot, amit a kormány vállalt az Európai Unió felé. Ezért mondta az NPK elnöke azt, hogy menet közben még lesznek korrekciók. Csak arról a kormány nagyon nem beszél, hogy ezt meg kell csinálni. Nem az a baj, hogy ezt a dolgot utólag kell korrigálni, „hiszen ez a diplomás átlagbér egy mozgó célpont”, hanem az, hogy erről mélyen hallgatnak.  

A tárgyaláson a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), valamint Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára mellett részt vett a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar. Ott volt Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke. 

A tárgyalás után Nagy Erzsébet és Totyik Tamás beszámolt róla, hogy mit végeztek. A szakszervezeteket a sok résztvevő emlékeztette a státusztörvény-tárgyalásokra. A PDSZ ügyvivője azt is elmondta, a tárgyalás azzal kezdődött, hogy ő nem túl barátságosan számon kérte Horváth Péteren azt a sikersztorit, amit a béremeléssel kapcsolatban előadott a kormánypárti médiában a hétvégén. Ezek után a fent már részletezett problémákat sorolták fel, a tárgyalás után pedig az azokra kapott válaszokat összegezték. 

Amit a tárgyaláson sikerült elérni, hogy azok a tanítók, akik hiánytantárgyakat tanítanak 7., 8. osztályban, a tankerülethez fordulhatnak, és kérhetik a plusz négy százalékos emelést. Viszont a nem állami fenntartású intézményeknél ezt nem lehet megtenni, amit a szakszervezetek rendkívül igazságtalannak tartanak. Ők egyébként azt szeretnék, hogyha azokat díjaznák, akiknek több szakképesítésük van, és ne úgy csoportosítsák a pedagógusokat, mint jelenleg. Nagy Erzsébet szerint a jelenlegi rendszer nagyon nagy bérfeszültséget okoz. 

Az is kiderült, bár az óvodákban és az egyházi iskolákban a pedagógusok bérét a kategóriájuk alsó határában állapították meg, a korrekció szükségességét a tárca elismerte.  A kormány szerint viszont a pedagógusok átlagbére az emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát. A szakszervezetek szerint ettől még nagyon messze vannak a jelenlegi bérek, a mostani emeléssel még nem fogják elérni ezt a célt. Ebben az esetben viszont a magyar kormánynak vissza kell fizetnie az Európai Bizottság által odaadott pénzt.

Totyik Tamás  kifogásolta, hogy „a felmentési idejüket töltő, nyugdíjba vonuló kollégáknak nem jár a béremelés, ők az alapbérrel fognak nyugdíjba menni, ez esélyegyenlőségi szempontból eléggé aggályos”. Nagy Erzsébet ezt azzal egészítette ki, hogy a nyugdíjba vonulóknak sem tilos béremelést adni, ezért ez a lépés jogilag nagyon is támadható. 

A következő tárgyalás időpontját egyelőre nem egyeztették, mert az Oktatási Hivatalnak csak február közepére lesznek meg a hivatalos kereseti adatok, és a szakszervezetek is várják a még beérkező adatokat a pedagógusoktól. Azután folytatják az egyeztetést.