Budapest csatlakozna az európai nagyvárosok energiatakarékossági programjához

A programot az Európai Bizottság indította, és nemcsak a növekvő energiaárakra reagál, hanem arról szól: ha békét szeretnénk a kontinensen, „és legyen vége a háborúnak Ukrajnában, ahhoz az is kell, hogy Európa minél kevesebb energiát vásároljon Oroszországtól” – mondta el.

A kontinens energiafüggetlenségéhez az is kell, hogy több helyről szerezzünk be energiát többféle formában, és minél kevesebbet fogyasszunk – magyarázta. 

Felkérte a budapestieket: ki-ki gondolja át, hogyan tud egy kicsivel kevesebb energiát fogyasztani az autóhasználat mérséklésével, az otthoni fűtési, hűtési, főzési szokások újragondolásával.

„Nem csak arról szól, hogy az energiaszámláját ő most tudja optimalizálni, hanem hozzájárul ahhoz, hogy béke legyen Európában, és ez szerintem egy nagyon fontos ügy” – mondta.

A főváros szintén átgondolja intézményeiben a takarékossági lehetőségeket, de „nem arról beszélünk, hogy nem fűtünk télen, meg nem arról beszélünk, hogy nem hűtünk nyáron” – tisztázta.

A lépés nem a magyar kormány intézkedéseire válasz, bár „látjuk a piaci folyamatokat, meg értjük, és látjuk, hogy az állam kiszórta az összes közpénzt, a többit meg hazavitte, de hát a városoknak működniük kell” – mondta.

Budapest esetében nem jöhet szóba az a kistelepülések által fontolgatott út, hogy éjszakára lekapcsolják a közvilágítást; a legnagyobb fogyasztók ezen kívül a közösségi közlekedés és a 220 ezer lakást ellátó távfűtés – sorolta.

Az energia a „sok front” közül csak az egyik az önkormányzatoknál, amelyeknek az alkatrészbeszerzéstől a béremelésig minden költsége duplázódott-triplázódott, miközben adót és díjakat nem emelhettek a kormány tilalma miatt.

„Mindennek az ára fölment, és közben a bevételeink meg egyáltalán nem nőttek, (...) és még ezt fejelte meg a kormány azzal a viccel, hogy nemcsak hogy nem támogatta az önkormányzatokat az egyik válságból a másikba, hanem még el is vett a bevételeinkből” – mondta.

Ez a többletelvonás a Fővárosi Önkormányzat esetében több mint 100 milliárd forint volt két év alatt – közölte.

Közben csak az útjavításhoz szükséges aszfalt ára egy év alatt 60 százalékkal nőtt; ha közbeszerzést írnak ki, „mostanában egyre több olyan választ kapunk, hogy nincs ajánlat, (...) mert senki nem tudja, hogy mi lesz”. 

Mint mondta, nehéz megmondani, mi történik, ha a kormány terve szerint kizárják a kedvezményes árú energiavásárlásból a cégeket és önkormányzatokat, „még nem arról van döntés, hogy ez meg is fog történni, hanem arra kapott egy miniszter megbízást, hogy dolgozzon ki július 1-jéig egy rendszert, amiben csökkenti azoknak a körét, akik kaphatnak rezsicsökkentett áramot”.

„Nincsenek illúzióim” – mondta Tüttő, közölve: egy ilyen lépés nagyon sok önkormányzatnak okozna nehézséget, hiszen a lakossági áron kapott energia a piacon három-négyszeresébe kerülne.