Cigánykártya
Társadalmi vitára kell bocsátani a halálbüntetés visszaállítását – mondta a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Sályon elkövetett gyilkosság kapcsán, budapesti sajtótájékoztatóján, pénteken. Toroczkai László közölte, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen csütörtökön egy „valószínűleg /!/ cigány etnikumhoz tartozó elkövető" megölt egy 61 éves magyar nőt. (…) Elmondta: tájékozódni fognak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a gyilkosság helyszínén.„Ha kell, vonulunk, erődemonstráció lesz!" – közölte a pártelnök.
Kezd beérni a miniszterelnök 2020. január 9-i hangulatkeltése. Az akkori nemzetközi sajtótájékoztatón a gyöngyöspatai cigányokat illetően az ország első embere a következőket mondta: „ Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha az lennék, megkérdezném, hogyan lehet, hogy a velem egy faluban élő, etnikailag meghatározó csoport tagjai nagy összeget kapnak mindenféle munka nélkül, én meg itt keccsölök egész nap, nem tudom, hány órát, napot vagy évet kell dolgoznom ezért. Hogy is van ez? Az így gondolkodóknak igazuk van.” (Nem zavarta a jogvégzett kormányfőt, hogy jogerős bírósági döntés rendelkezett a cigány fiatalok kártérítéséről.) Aztán jött a csenyétei eset (január 25.), amikor is egy ötven év alatti cigányember – ma még nem teljesen tisztázott körülmények között – betegség következtében hunyt el, de a kiérkező mentők nem tudtak/nem mertek azonnal beavatkozni és bevárták a kiérkező rendőrséget.
Eszembe sem jut hibáztatni az egészségügyi dolgozókat. A 450 lélekszámú és borzasztóan szegény falu népességének több mint 90 százaléka cigány, ezt aztán alaposan belesulykolták az emberek fejébe. A hírek szerint, ezen a településen már tavaly is volt konfliktus a helyiek és a kivonuló mentősök között. A helyzet talán annyiban volt más, hogy akkor a mentőautót is megrongálták. Most (január 30.) pedig itt a sályi gyilkosság, amely esetében Toróczkai elnök azt valószínűsíti, hogy az elkövető a cigány kisebbséghez tartozik. És ismételten azonnal felveti a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét, nem törődve azzal, hogy az EU tagjaként, Magyarország nem vezetheti be ezt a büntetési formát. Toroczkai szerint, „Nem kell mindig elfogadni a status quot, főleg, ha az emberek érdekével ellentétes." Nem érdekelnek a jogvédők és az EU, csak az emberek!” (Jelzem: a jogvédők is emberek.)
Csenyéte, Gyöngyöspata és Sály a közbeszéd tárgya. A többségi magyar társadalom (olyan is, aki életében még nem beszélt cigányemberrel) idegenkedve, olykor ellenszenvvel tekint cigány honfitársainkra, akik esetében egyébként mindenki tudja, hogy az élet számos területén hátrányt szenvednek. És persze nem tagadható, hogy beilleszkedésük az oktatás rendszerébe és belépésük a munkaerő-piacra, lassan és ellentmondásosan történik. És ne legyünk álságosak: az őket képviselő vezető emberek sem tűnnek mindig hitelesnek, többüknek jogtalanul felvett pénz tapad a kezéhez. Az sem vitatható, hogy az együttélés szabályait mindenkinek be kell tartania, így a kisebbségben élő cigányoknak is.
Vajon a miniszterelnök – ide vonatkozó kérdés nélkül /!/ – miért egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében értekezett a patai cigányság sorsáról? Mi okból beszél Toroczkai a halálbüntetés felélesztésének lehetőségéről egy végig nem vizsgált gyilkosság kapcsán? Mire játszanak itt és most az elvakult jobboldali radikálisok?
A sokszor újraosztott zsidókártya hatása már ismert és nemzeti tragédiához vezetett. A migránskártya bedobása a hatalom szempontjából eddig jól működött/működik, de úgy tűnik, hogy néhány szélsőséges és elégedetlen zsugás most új „lapot” kér, és ki akarja játszani az életveszélyes cigánykártyát. Nem lenne jobb inkább tisztességesen játszani? Vagy erre képtelenek vagyunk?
