Csak Orbán céljait szolgálja a magyar kormány amerikai lobbitevékenysége 

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy nem előzte meg komoly lobbimunka akár a szerdai Donald Trump-Orbán Viktor találkozót, akár a miniszterelnök meghívását az amerikai konzervatívok nagy dzsemborijára, a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) e napokban a texasi Dallasban zajló tanácskozására. Azt nem tudjuk (bár dolgozunk rajta), hogy ez utóbbi a lobbizáson kívül mennyi szponzorpénzbe/adományba került a magyar adófizetőknek (vannak olyan szakértői vélemények, hogy „ingyen” nem lehetett odakerülni), s azt sem tudhatjuk, hogy pontosan ki/kik/mely cégek hogyan lobbiztak a bukott amerikai elnök és a sorozatban negyedszer is választást nyert magyar kormányfő találkozójának létrejöttéért. Az azonban tudható, hogy Orbánék előszeretettel lobbiztatnak az Egyesült Államokban, ahol – pechükre – nagyon szigorúan veszik a lobbitörvényeket, ami azt is jelenti, hogy nyoma van minden egyes szerződésnek. Már legalábbis a fehér zónában kötötteknek, merthogy arról is szól a fáma, hogy bizony a szürke zónában is folynak ilyen tevékenységek (arra gondolni sem merünk, hogy még a szürkébbnél is szürkébben, a feketében is előfordulnak ilyenek).

Lobbi a szürke zónában

Tavaly októberben például – a Telex által ismertetett – cikkében a New York Times arról értekezett, hogy a magyar kormány amerikai lobbimunkájának nagy része ugyan legális, de bizonyos tevékenységek már a jogi szürke zónába esnek, ha az átláthatósági követelményeket, az amerikai választások befolyásolásának tilalmát, vagy a külföldi támogatást elfogadó think tankek etikai normáit vesszük figyelembe. Az írás konkrét példákat is hozott az állítás alátámasztására, majd kitért a 21 millió dollárnyi (csaknem 6,5 milliárd forintnyi) közpénzzel támogatott Hungary Foundation tevékenységére (korábban Hungary Initiatives Foundation volt a neve). Ennek igazgatója Anna Smith Lacey, Stumpf István Egyesült Államokban élő lánya.

A Euronews is a New York Times idézett cikkére támaszkodva igyekezett felgöngyölíteni a regnáló magyar rezsim amerikai „szürke zónás” lobbitevékenységét. Mi a magunk részéről most pusztán arra vállalkoztunk, hogy végignyálazva a magyar állam által hivatalosan lejelentett amerikai lobbiszerződéseket, azok alapján bemutassuk, az amerikai adatbázis által nyomon követhetően mennyit költöttek a 2010 óta regnáló Orbán egymást követő kormányai. (Ehhez egy megjegyzés: az adatbázis mindig az előző évben regisztrált szerződéseket tartalmazza, így értelemszerűen nem tudhatjuk, hogy az idén, az első félévben született-e ilyen megállapodás.)

2010 óta sok a regisztrált lobbi-dokumentum 

Összesen 103 szerződés található az amerikai Igazságügyi Minisztérium speciális internetes felületén, az Open Secrets oldal Magyarországra vonatkozó részén, közülük mi csak a 2010 utániakat néztük meg (vannak rendszerváltás előttiek is szép számmal, a legrégebbi az Országos Takarékszövetkezet 1968-as szerződése). Ezek között vannak konkrét szerződések, illetve olyan hírlevelek, amelyeket le kell jelenteni lobbitevékenyég miatt a minisztériumnak.

A 103 dokumentumnak egyébként majdnem a kétharmada a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányokra datálódik (vannak olyanok – konzorciumi megállapodások –, amelyek többször szerepelnek, illetve amelyek ismétlődnek). Ezekből (a hírlevelek nélkül, amelyeket a lobbiszerződések megállapított keretein belül készültek) 15 a konkrét lobbiszerződés, (a konzorciumban lobbizó minden részvevő regisztrálta a lobbitevékenységet, de ezeket mind egynek vettük). Így 2010 óta az – amerikai regisztrációból kiszűrhető adatok alapján kiszámolt – összes állami lobbiköltés az USA-ban nem egészen 8 millió dollár volt (átszámolni nem érdemes, hiszen jelenleg 390-400 forintot ér egy amerikai dollár, de 2012-ben, amikor az első szerződést megkötötték, a forint-dollár árfolyam még csak 220-on állt.

Forrás: Hírklikk-gyűjtés az Open Secrets oldalakról

(Megjegyzés: az ábrán ugyan nem látszik, de 2020-ra is nyújtottak be szerződést, bár annak az összege – 25 ezer dollár – annyira csekély volt, hogy a grafikonon nem látható.)

Még így sem mondható kevésnek a kiadás, bár igazság szerint, hol van ez attól a 21 millió dollárnyi (csaknem 6,5 milliárd forintnyi) közpénztől, amivel Orbánék a Hungary Foundationt támogatták (lásd. a New York Times fent már citált cikke), amely alapítvány maga is megpróbált két, egyenként 200 ezer dolláros szerződést kötni amerikai szervezetekkel – az más kérdés, hogy ezek később részben kútba estek.

Van „átlátszó” megállapodás

Habár a leggyakrabban nehezen követhető nyomon, hogy a hangzatosan megfogalmazott célokat lefektető szerződések keretében valójában milyen munkákat végeznek a megbízottak, van azért olyan árulkodó megállapodás, amiből kiolvasható a valódi cél. Erre példa a Policy Impact Strategic Communications-el egymást követő két évben kötött két szerződés (ezek itt és itt olvashatók), amelyek lobbitevékenységről és kapcsolatépítésről szóltak. Ennek a cégnek az igazgatósági tanácsi tagja az erősen trumpista Fox News ikonikus műsorvezetőjének (az Orbánnal Budapesten nagyinterjút kászítő),  Tucker Carlsonnak az apja, aki amúgy – mint korábban a Euronews írta – hasonló posztot visel a Hungarian American Institute-ban. Mindenesetre a lobbiszerződés megkötése óta ugyancsak elmélyültek a ma már trumpista vonalat követő Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) és Orbán kapcsolata is. A CPAC első európai tanácskozását is – néhány hónapja – Budapestre hozta. 

Vannak kisebb összegűnek számító szerződések, de azért akadtak vaskosabbak is. Ehhez persze az kellett, hogy az Orbánhoz közelállók részesüljenek az adóforintokból kifizetett pénzekből. 2014-ben például a Miniszterelnöki Hivatal a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, az SLI Group LLC és a Liberty International Group LLC alkotta konzorciummal szerződött 48 hónapra (!), havi nettó 28,34 millió forintos díjért, azaz összesen 1,36 milliárd forint (+áfa) összegért „magyarországi politikai, gazdasági is kulturális értékek és érdekek képviselete, az érdekek érvényesítésének elősegítése és lobbitevékenység folytatása Észak-Amerikába” feladatra.

A hírlevelek is Orbán céljait szolgálják

Ennél is kézzelfoghatóbbak azok a hírlevelek, amelyeket az erre szerződött lobbicégek küldtek szét 2017 februárja és 2020 januárja között – változó rendszerességgel – a célzott személyeknek (így például a Kongresszusba). Ezek leginkább egy-egy olyan esemény kapcsán születtek, amelyeknek a hírét Orbánék terjeszteni akarták az Egyesült Államokban. Sok hírlevél ócsárolja például Sorost (ez egyike azoknak), illetve domborítja a regnáló Orbán-kormány pro-Izrael, valamint a zsidó kultúrát támogató politikáját (például ez). De többször ráugrottak migráns-témákra is (itt), több hírlevél foglalkozik Orbán kiállásával Trump mellett (például ez), vagy éppen a magyar-ukrán viszonnyal (például ez) . A megjelölt durván három éves időszakban összesen 36 ilyen hírlevelet küldtek szét – legalábbis ennyi található a külföldi lobbitevékenységet nyilvántartó igazságügyi minisztériumi speciális adatbázisban. 

Ezeknek a hírleveleknek a zömét a szerződéseket mutató, általunk összeállított táblázatban szereplő SLI Group adta ki Hungary Insight néven (bár esetenként nem ennek keretében), később azonban előfordult már kiadóként és terjesztőként a Capitol Financial Strategies, vagy éppen a Triconsultants Inc. is. 

Forrás: Hírklikk-gyűjtés az Open Secrets oldalakról

A baj az, hogy nem az országért lobbiznak

Legyünk igazságosak, nem lenne semmi gond azzal, hogy az ország – hírnevének öregbítését, külpolitikai, gazdasági, társadalmi céljainak elérését segítendő – legálisan cégeket, embereket foglalkoztat külföldi országokban. Csak éppen az zavaró – nem is kicsit –, hogy nem Magyarország érdekében tevékenykednek, hanem csak Orbán és kormánya céljait igyekeznek előmozdítani ezekkel a lobbistákkal.