Csintalan Sándor: össze kell fogni, és 2026-ban kétharmaddal kell győzni

„Valamikor a középkorban az egyházak közreműködésével alakultak ki az egyetemek, amelyeknek már az volt a fundamentuma, hogy szuverén és autonóm” – emlékeztetett Csintalan Sándor azzal a botránnyal kapcsolatban, ami Corvinus Egyetemen bontakozott ki, ahol egy tanárt azért bocsátottak el, mert tiltakozott amiatt, hogy egy tehetős diákkal kivételeztek. „Mennyiben szolgálja az az egyetem érdekeit, hogy kirúgják azt a tanárt, aki meg akarja menteni az intézmény becsületét? Ilyen iskolába jártak? Ilyen iskolát végzett Hernádi Zsolt és az egész banda, amelyik most uralja a Corvinust?” – tette fel a költői kérdéseket. (Az ügyről már több ízben is beszámoltunk a Hírklikken, legutóbb az Oktatói Hálózat tiltakozásával kapcsolatban). „Ha ezek a modellváltó egyetemek így fognak működni, már pedig nagy valószínűséggel így fognak, akkor Magyarország messzire kerül a világ élvonalától” – fogalmazta meg aggodalmát Csintalan, és hozzátette, hogy éppen most készülnek bedarálni a Budapesti Műszaki Egyetemet is (erről interjúnkat Máté Andrással itt olvashatják).

„Büszke vagyok arra az erkölcsi fundamentumra, amelyik a zsidó-keresztény, nyugati kultúrát jellemzi a XXI. században, és azt mérlegeli, hogy milyen áldozatokkal járhat a Hamasz terrorállamának elpusztítása” – keretezte át Csintalan Sándor azt a dilemmát, amelyért sokan kritizálják Európát, mondván nem kérdés, hogy az izraeli-Hamasz konfliktusban Izrael az áldozat. Igaz, a volt politikus hozzátette azt is, Izrael megtesz mindent azért, hogy a katonai fellépése közepette minimalizálja az ártatlan áldozatok számát.

„Nagyon helyesen mondja azt a kormány, amit mond Izrael ügyében, nagyon örülök ennek az álláspontnak, ámde nagy valószínűséggel nagyon praktikus és pragmatikus szempontok alapján teszi” – üdvözölte Csintalan Sándor a kormány kiállását Izrael mellett. Az ukrán-orosz és az izraeli-Hamasz konfliktusban „a nagyon diffúz és ellentmondásos kormányzati álláspont, amely kizárólag hatalmi érdekeket szolgál, működhet, ehhez az is kell, hogy politikai riválisok ehhez asszisztáljanak” – tette hozzá a közéleti szereplő, majd kijelentette, „A terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról” szóló határozat esetében megdöbbentette, hogy arra Hadházy Ákos nemmel szavazott, és a Momentum be sem ment szavazni. „Ez olyan kulturális és erkölcsi botrány, amit nagyon nehezen tudok kezelni” – jegyezte meg. A nemzetközi és európai politikai élet dilemmáiról „értelmes mondatokat a magyar politikában az MSZP-n kívül senkitől nem hallottam” – mondta Csintalan Sándor dacolva azzal, hogy tagságbéli kötődése miatt elfogultsággal vádolnák véleményéért.

A közéleti szereplő nehezményezte a műsorban az ellenzéki pártok azon magatartását, hogy most, nyolc hónappal a júniusi választások előtt a közös stratégiaalkotás és cselekvés helyett inkább egymásnak esnek, s erre a tevékenységre az „abuzálás” szót használta. „Az elmúlt napok reakciói alapján az ellenzéki választók teljesen nyilvánvalóan és egyértelműen nem ezt várják a rendszerkritikus ellenzéktől” – fogalmazott. Ebben a vitahelyzetben is megemlítette Csintalan Sándor azt, hogy ebben a sárdobálásban az MSZP nem vesz részt, és ha elfogultsággal akarják vádolni ezért az állításáért, akkor „aki nem hiszi, járjon utána” – tette hozzá.

„Akik komolyan gondolják, hogy az Orbán nevével fémjelzett rendszer az oktatásügytől a külpolitikáig káros, akkor egymást kell abuzálni? Ha komolyan mondják ők maguk is, amiket mondanak, és nem keverik össze az intrikát a politikával, és nem pusztán megélhetési ellenzékként politizálnak, akkor nem tanultak eleget?” – kérdezte Csintalan Sándor. „Tényleg annyira nem érdekes a nemzet?” – tette még hozzá, majd megjegyezte azt is, hogy a 2022-es választási vereség után az ellenzék adós maradt az analízissel. Amit most Donáth Anna elmondott, ezt most kell elmondani? – utalt Csintalan a Momentum politikusának a Válasz Online-on közzétett, a gyurcsányi politikával szemben kritikus írására. A közéleti szereplő szerint erre abban a számvetési időszakban kellett volna sort keríteni, amelynek a tavaly áprilisi vereséget kellett volna követnie. Csintalan ugyanakkor kritikával illette a Demokratikus Koalíciót is, mert 12 éves születésnapját ünneplő rendezvényen előadott programcsomagja „üres, mint a tökhéj”.

„Nincs más megoldás. Lehet, hogy ehhez még meg kell érni, lehet, hogy ehhez még választási vereség kell. Össze kell szedni azokat az embereket […] szinte a nulláról kell újraépíteni az ellenzéki politizálást, akik belátják, amit az MSZP elkezdett, hogy koalíciózni kell, ebben mindenkinek meg kell találnia a saját helyét” – jelentette ki Csintalan Sándor. Össze kell fogni ezeknek az erőknek azért, hogy 2026-ban kétharmaddal győzzön. Kétharmados győzelem nélkül ugyanis a rendszert nem lehet leváltani, a közéleti szereplő helyzetértékelése szerint egy minimális platformot kell összehozni. Az Ellenzéki Kerekasztalhoz hasonlóan, össze kell rakni az együttműködés tartalmi, szervezeti és strukturális feltételeit. A kétharmaddal győző erő előre mondja ki, hogy alkotmányozó nemzetgyűlésnek tekinti majd a parlamentet, elkészítve pedig az új alkotmányt, azt népszavazáson erősítteti meg – vázolta jövőre vonatkozó koncepcióját Csintalan Sándor.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.