Deutsch Tamás szerint Brüsszel jogállamisági dzsihádot folytat Magyarországgal szemben
Illúzió arról beszélni, hogy létezne még az európai együttműködés, az Európai Unió országai között valami fajta egység, mivel az Európai Bizottság a mindennapi működése részévé tette a brüsszeli bürokrácia uniós tagállamokkal szemben folytatott politikai hidegháborúskodását – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője kedden Strasbourgban.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a politikus hangsúlyozta: birodalomépítő törekvések jelentek meg Brüsszelben, aminek akadályát jelentik a szuverén tagállamok, ezért „elképesztően felelőtlen" politikai hidegháborút folytatnak velük szemben.
„Ennek a legékesebb bizonyítéka, legtöbbször látható tünete az a jogállamisági dzsihád, amit számtalan uniós országgal szemben folytatnak, de kitüntetett módon Magyarországgal szemben" – mutatott rá.
A képviselő szerint az Európai Unióban működik a legnagyobb, tudatosan kiépített politikai korrupciós rendszer, amelyet az Európai Bizottság irányít. Ez a rendszer euro-milliárdokat fordít NGO-k támogatására, de valójában politikai akciócsoportokat, baloldali-liberális médiafelületeket finanszíroznak, amelynek célja, hogy beavatkozzanak a tagállamok belpolitikájába, és gyengítsék a demokratikusan megválasztott kormányokat, különösen azokat, amelyek szembenállnak Brüsszel birodalmi törekvéseivel – hangoztatta.
Az európai védelem megerősítéséről szóló parlamenti vitával összefüggésben Deutsch elmondta, hogy az rávilágított az Európai Unió mély válságára, és a többségben lévő háborúpárti felszólalások csak tovább erősítették ezt a képet. Kiemelte: az európai együttműködés komoly válságban van, és ennek következtében az európai gazdaság teljesítménye egyre inkább leszakad Ázsiához és Észak-Amerikához képest.
„Az Európai Unió nagyon komoly belső, a mindennapi működést jellemző válságtünetekkel is küzd" – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a vita során megmutatkozott ez a válság, „mert alig hangzott el hozzászólás, amely azt a nyilvánvaló, európai polgárok százmilliói által követelt célt fogalmazta volna meg, hogy az EU azonnal a leghatározottabb lépéseket tegye meg az ukrajnai háború lezárására, a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében". „Az ukrajnai háború folytatásáról, Ukrajna továbbra is nélkülözhetetlen, minden lehetséges forrást feleméztő katonai támogatásáról esett viszont szó" – mondta.
Deutsch Tamás arra is rámutatott, hogy Manfred Weber az Európai Néppárt elnöke „coming outolt", amikor a vitában kijelentette, hogy az EU egyedül van. A magyar kormány viszont már hosszú ideje hangoztatja, hogy az EU elszigetelődik" – tette hozzá.
Szavai szerint, patrióta fordulat következett be az Egyesült Államokban, Amerika kilép a háborús politikából és a béke érdekében cselekszik, és Törökország és az ázsiai, valamint afrikai országok többsége is ezt a békepárti álláspontot képviseli. Ezzel szemben az Európai Unió három éve nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal, és ha ez így marad, az az EU elszigetelődéséhez vezethet, „aminek az alapvető oka az, hogy nem képes kiszállni a háborús őrültekházából, és elvakult módon, a háború folytatása mellett kötelezi el magát".
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU nemcsak a háború alatt, hanem azt követően is vállalni akarja Ukrajna fenntartását, és újjáépítését annak fizetésképtelensége ellenére is.
A képviselő szerint az európai vezetők Ukrajna gyorsított EU-tagságáról ábrándoznak, ami gazdaságilag térdre kényszerítené az Európai Uniót. Úgy véli, hogy az EU agrártámogatási és felzárkóztatási forrásainak többsége Ukrajnába áramlana, ezáltal az unió Ukrajna donorszervezetévé válna.
„Van egy világos szabályrendszere az Európai Unió lehetséges bővítésének, érdemek alapján történő bővítés képzelhető el, erre alapozva azonban Ukrajna belátható időn belüli uniós tagsága napirendre sem kerülhet" – húzta alá.
A képviselő szerint az európai vezetők a védelmi kiadások radikális növelését tervezik, még akkor is, ha ez a tagállami költségvetési hiányok növekedésével jár. Emellett az EU hosszú távon teljes mértékben magára vállalná egy európai biztonsági és fegyvergyártó iparág kiépítésének költségeit.
Hangsúlyozta, hogy az EU hatalmas összegeket költ Ukrajna háborús finanszírozására, miközben nem foglalkozik a versenyképesség javításával, a kohéziós politikával vagy a 2027 utáni közös agrárpolitikával. Úgy véli, hogy ezek elhanyagolása az EU gazdasági összeomlásához vezethet.
A magyar kormány már régóta kérdezi, hogy miért nem az EU tagországainak biztonságára és védelmére fordítják ezeket a forrásokat, ahelyett hogy Ukrajna haderejét támogatják – hívta fel a figyelmet.
Arra is kitért, hogy az Európai Bizottság az alapszerződés 122. cikkelye szerint eljárásban kivánja megerősíteni az uniós védelmet, míg a cikkelyt elvileg elháríthatatlan természeti katasztrófa, illetve konkrét háborús cselekmények uniós országot elérő eseteiben lehet alkalmazni.
Szerinte a 122. cikk alkalmazása lényegében azt a kérdést veti föl, hogy az EU nem csupán Ukrajna finanszírozójaként, hanem háborús félként kíván-e belebocsátkozni a háborúba. „Akkor, amikor egyébként épp a béketeremtés időszaka kezdődne el" – mutatott rá.
A képviselő szerint Európának ki kell lépnie a háborús spirálból, és a béketeremtés oldalára kell állnia, mert a konfliktus csak tárgyalások útján oldható meg.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 4-i adása itt nézhető meg:
