„Dől a pénz” a nyugdíjasoknak, kérdés, a nyugdíjasok bedőlnek-e a kormánynak
A Hírklikk már augusztusban megjósolta, hogy novemberben ismét lesz – az idén másodjára – nyugdíjkorrekció: nos, a kormányrendelet mára virradóra meg is jelent. Ha nem lennének közel a tavaszi országgyűlési választások, akkor akár mondhatnánk, hogy – eléggé meglepő módon – vastagon fogott a kormány ceruzája. Miként az ugyancsak most megjelent – Orbán, és nyomában az egész kormányzati propaganda – által már fennen hirdetett nyugdíjprémium esetében is. Bónuszként a kormányfő már teljes 13. havi nyugdíjról beszél, Varga Mihály pedig a jövő évi (!) nyugdíjprémiumot is meglebegtette. A kormány tehát szépen halad előre a nyugdíjasok választási lekenyerezésének útján, csak azzal nem számol, hogy az öregeknek – idős koruk ellenére – nem feltétlenül rossz a memóriájuk, s emlékeznek arra, mennyi lépés érintett őket negatívan 2010 óta.
2021.
Január: nyugdíjemelés.
Február: a 13. havi nyugdíj egynegyede
Június: nyugdíjkorrekció
November: újabb nyugdíjkorrekció
November: nyugdíjprémium
2022.
Január: éves nyugdíjemelés
Február: 13. havi nyugdíj fele/egésze?
Így szedtük össze még augusztusban a kormány idei és jövő év eleji, a nyugdíjas-juttatásokat érintő, akkor még részben csak borítékolható lépéseit. Van persze, ami ebből törvényileg jár a nyugdíjasoknak, van, amit a kormány – s ezt nem rest úton-útfélen propagálni – saját „kegyéből” ad. Az utóbbi körbe tartozik a 13. havi nyugdíj, az előbbibe az éves rendes emelés, az inflációhoz kötött nyugdíjkorrekció, valamint a nyugdíjprémium. Igaz, ezek mértékében is van mozgástere a kormánynak. S ha nincs, akkor teremt.
Az utóbbira kiváló példa az idei, két lépésre bontott nyugdíjkorrekció: a hagyományosan novemberben végrehajtott kiegészítő emelés akkor jár, ha az éves infláció meghaladja az adott esztendőre – a költségvetési törvényben rögzített inflációra épülő – januárban végrehajtott nyugdíjemelést. Nos, a kormány szokatlan módon, már júniusban lépett, mégpedig igencsak fifikásan: 0,6 százalékkal emelte meg – januárig visszamenőleg – a nyugdíjakat, s ezzel teret hagytak annak, hogy a borítékolhatóan nem fékeződő infláció az idén még egyszer szükségessé tegyen egy emelést. Ezzel pedig egy plusz PR-kampányt arról, hogy mennyire odafigyel a nyugdíjasokra.
Ez meg is történt: sőt, a várakozásokat meghaladó mértékben – mint a nyugellátások és egyes más ellátások 2021. november havi kiegészítő emeléséről szóló, most megjelent 567/2021. (X. 6.) kormányrendeletben olvashatjuk, – 1,2 százalékkal. A kormány ezzel persze azt is elismeri, hogy az idei infláció eléri majd a 4,8 százalékot (augusztusban 4,9 százalék volt), de a PR-értéke kétségtelen megvan annak, hogy egy átlagnyugdíjra vetítve, a szokásos nyugdíj összegénél majdnem 30 ezer forinttal többet tehet zsebre a kedvezményezett.
Illetve, dehogyis annyival! Annál plusz 80 ezerrel többel. Ugyanis a szintén most megjelent, a 2021. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról szóló 568/2021. (X. 6.) kormányrendelet rögzíti, amit Orbán korábban már bejelentett: „Magyarország gazdaságának 2021. évi kiemelkedő teljesítményére tekintettel” az idén 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap valamennyi jogosult.
És a kormány hagyott még magának mozgásteret, mégpedig két területen is. Az egyik a januári éves kötelező nyugdíjemelés mértékének megállapítása. A költségvetési törvényben kalkulált három százalékos éves infláció mértékéhez kötött (inflációkövető) nyugdíjemelés tehát elvben három százalékos lesz, de – mint tudjuk – az élet szinte már az elfogadás pillanatában felülírta a büdzsét, pontosabban a Fidesz osztogatása tette azt, miután – ahogy a Portfolio rámutatott – „a kormány szja-visszatérítési ígérete nincs betervezve a jövő évi büdzsébe”.
És nincs benne Orbán Viktor minapi „belebegtetése” sem: szeptember 24-én még csak úgy fogalmazott, „harcolok azért, hogy legyenek beruházások, fejlesztések, amelyek meghozzák azokat a forrásokat, amikből gyorsabban tudjuk visszaadni a korábban elvett 13. havi nyugdíjat”, de pár nappal később, október 1-jén már arról beszélt, „látok esélyt arra, hogy a következő év elején már ne csak két hetit, hanem egy egész havi nyugdíjat tudjunk visszaadni, valamikor február elején”. Lehet, e héten a Kossuth Rádióban elhangzó szokásos pénteki „interjújában” már azt fogjuk tőle hallani, hogy februárban tényleg érkezik a postás a teljes havi plusz pénzzel.
És a választások előtt párszor bizonnyal lesz még a kormányzati propaganda témája az is, amit a közelmúltban Varga Mihály dobott be. A pénzügyminiszter – a JóKor című, nyugdíjasoknak szóló, negyedéves kormányzati propagandakiadvány legfrissebb számában – ugyanis már a jövő évi nyugdíj-prémiumot is meglebegtette.
Az idén januártól jövő februárig tartó időszak alatt a nyugdíjasok tehát összesen hétszer kaptak-kapnak pénzt, s így akár érezhetik úgy is, hogy a kormány figyel a jólétükre. Kár, hogy az érintettek az utóbbi 12 évben mindig csak a választás előtti időszakban tapasztalhatták ezt, miközben a kormány 2010 óta meghozott számos intézkedésével éppen, hogy pénzt vett ki a zsebükből.
Például azzal, hogy 2012 után jogilag megszüntette a vegyes indexálást, aminek következtében – különösen a bérek növekedésének elindulása után – drámai módon kiéleződtek a különbségek a korábban megállapított és a friss(ebb) nyugdíjak között. De említhetjük a rokkantnyugdíjak 2010-es eltörlését, vagy akár azt is, hogy a koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta sem jutott pénz egyszeri segítségre a leginkább rászorulóknak.
Egy idei januári cikkünkben mi magunk is összeszedtük, mennyi csúsztatás/hazugság található a kormány nyugdíjasokat célzó, már elindult választási kampányában, itt pedig azt, hogy milyen valótlanságokat mantráznak a 2010 előtti baloldali-liberális kormányok nyugdíjas-politikája kapcsán.
