Folytatódik a nyugdíjasoknak szóló fideszes választási kampány – ígéretek, kontra valóság

„Tisztelt nyugdíjas honfitársainknak fontos, hogy tudják, kitől, mire számíthatnak a közéletben, mert a baloldal például elvett önöktől egy 13. havi nyugdíjat és az egekbe emelte az adókat és a rezsiköltségeket” – indul Nyitrai Zsolt Facebook-posztja, amibe a propaganda-szöveg ismételgetésén kívül, túlságosan sok energiát és écát nem fektettek, összeollóztak több, korábbinak tűnő megszólalást (így belekerült például Novák Katalin családügyi miniszteré is). Nem is szólnánk emiatt, hiszen már javában folyik a választási kampány, ha... Ha nem lenne tele csúsztatással, hazugsággal a 2,5 percnyi szöveg.

A 13. havi nyugdíj

„A baloldal például elvett önöktől egy 13. havi nyugdíjat” – állítja a kormány PR-kampánya. Lefordítjuk: tehát a kormányzást 2010-ben átadó szocialisták elvették a 13. havi nyugdíjakat a szegény nyugdíjasoktól, azt amúgy, amit egyébként ők maguk vezettek be korábban. Nos, lássuk inkább a tényeket és a kronológiát (a Népszava korábbi cikke alapján)

• Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt. 
• 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, „Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."
• A Fidesz kormánypártként úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.
• A Fidesz és az MDF – már ellenzéki pártként – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott  13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merték vállalni döntésük felelősségét – a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László –, s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.
• A 2006-os országgyűlési választások kampányában a Fidesz bedobta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének ötletét. Önálló képviselői indítvány („2006. évi ….törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról”) született, de a kormánypártok nem engedték általános vitára.
• A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006-, 2007- és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.
• 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.
• 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.
• Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály: 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezetik a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.
• A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a II. Orbán-kormánynak.

Adók

„A baloldal az egekbe emelte az adókat” – ezt is állítja Nyitrai Zsolt. Nos, a nyugdíjasok tömegei a lakhatást – és a sokkal kevesebbek által fizetett –  gépjárműveket terhelő adókon túl, valójában egyfajta adót fizetnek, de azt bizony nap, mint nap. Ez nem más, mint az általános forgalmi adó. Amit egyébként – hogy mik vannak! – éppen, hogy a Fidesz emelt az egekbe, mégpedig nem válság idején, hanem kormányzásának második évében. De lássuk csak a korabeli sajtó mit írt? 

Szinte napra tíz éve, 201 szeptember 16-án jelentette meg az Origo a következőket: „Több adó megemelését és új adó bevezetését is tartalmazza a kormány által készített jövő évi költségvetési terv, amely szerint az előzetes elképzeléshez képest jóval nagyobb, összességében 750 milliárdos kiigazítást fognak végrehajtani. 25-ről 27 százalékra nő az áfa, egy százalékponttal emelik a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, 40 százalékkal a cégautóadót, és bevezetik a baleseti adót. Eltörlik a félszuper-bruttósítást és az adójóváírást a személyi jövedelemadóban. A terveket bejelentő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ezek nem megszorítások.”

Tehát akkor emelték meg az legmagasabb áfakulcsot 27 százalékosra. Azt, amit korábban a 2008-as globális válság miatt növelt 20 százalékról 25-re a Bajnai Gordon vezette szakértői válságkormány. Akkor Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője ezt emigyen kommentálta: „Az emberek helyzete egyre nehezedik a kormány adóemelései miatt, hiszen az áfa és a jövedéki adó növelése következtében emelkednek az árak, így a családoknak egyre kevesebb pénz marad a zsebükben, mérsékelni kell a fogyasztásukat, ami a gazdaság visszaeséséhez vezet”.

Milyen jól látta ezt akkor a Fidesz. Orbánék váltig azt sulykolják, hogy a gazdaság a kormányzásuk alatt szárnyalásba kezdett. Valahogy az áfát mégis megemelték, és tíz éve nem képesek mérsékelni. 

Rezsicsökkentés

„A baloldal az egekbe emelte a rezsiköltségeket”

„Ha nagyon akarták volna csökkenteni a rezsit, akkor az idetartozó termékek és szolgáltatások általános forgalmi adóját kellett volna levinni öt százalékosra. Ez egyetlen – preferált – esetben, a távhőnél már korábban meg is történt, ami azt mutatja, hogy a módszert megtalálták és működtetik” – kommentálta korábban portálunknak a 2013-ban (a '14-es választások egyik osztogatásaként bevezetett) nagy rezsicsökkentési trükköt Holoda Attila energetikai szakértő, aki egyébként korábban tagja volt a Fidesz-kormánynak, ám otthagyta, mert nem értett egyet a politikájával.

Maga a rezsicsökkentés pedig – ami miatt annyira büszkén verik a mellüket Orbánék – egész egyszerűen egy nagy átverés volt: ahogy a szakértők már 2012-13-ban tisztán bemutatták: jelentős árcsökkenés indult meg az energiahordozók nemzetközi piacán, aminek eredményeként 35-45 százalékot estek a nemzetközi árak 2012 decemberéhez képest. Magyarországon a rezsicsökkentés mértéke ettől pedig jócskán elmaradt.

Magyarul, ma kisebb lehetne például a gázszámlánk, ha nem lett volna rezsicsökkentés, s a nemzetközi árak mozgását követve, engedték volna mérséklődni a fogyasztók által fizetett árat. 

Nincs új a nap alatt

Már tavaly október 28-án a következőket írtuk: „...így legalább a választást megelőző évben a kormány döngetheti a mellét, hogy hányszor ad a nyugdíjasoknak (amit persze nem a kormány ad, hanem az állam az adókból). Indul az év a nyugdíjemeléssel (három százalék), majd folytatódik a 13. havinak becézett egyheti plusz nyugdíjak folyósításával, majd várhatóan – az ideivel szemben, ám a tavalyihoz hasonlóan – 2021-ben lesz majd nyugdíjprémium (az ide drámai gazdasági visszaesés után ugyanis – ha nem húzódik el a járvány – könnyen túlszárnyalhatja a GDP éves növekedési üteme a 3,5 százalékot), s ismét jöhet az alultervezett infláció miatti visszamenőleges nyugdíj-kompenzáció. Majd még lesz a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokig egy éves „rendes” nyugdíjemelés, majd a 13. havi visszaépítésének betudhatóan, kétheti plusznyugdíj”, s az sem zárható ki – jeleztük –, hogy 2022. januári nyugdíjemelésnél vastagon fog majd a toll, amire  volt már példa korábbi választás előtti években, amikor a két éves költségvetésnek köszönhetően, a választási évben a normál emelésnél három-három százalékponttal komolyabbat kaptak a nyugdíjasok.

Akit érdekel, hogy pontosan hányszor és mivel csenget a postás még, az itt talál egy összefoglalót róla.