Drága – és egyre dráguló – életünk
Januártól jelentős mértékben növekedett egy sor olyan díj és járulék összege, amely az állami szolgáltatások körébe tartozik, jelentették be korábban. Most szombattól az útlevél és a jogosítvány kiállításának díja emelkedik, a postai kiszállításuk összege is nagyobb lesz. Bizonyos esetekben azonban a jogszabály felmentést ad az igénybe vett közigazgatási eljárás díjának befizetése alól, de ennek körét is csökkentették. Ugyanakkor az igazgatási szolgáltatási díjak kiegyenlítésében is történt változás, a nagycsaládosok számára a tizenkét éven aluli gyermekeknek kedvezményes díjat számolnak fel.
Az olyan, korábban ingyenesen kiállított személyes okmányok beszerzéséért – mint például a személyi igazolvány, az útlevél és a jogosítvány – megváltoztak a hatósági eljárás díjai. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a személyi igazolvány 5000, az útlevél 20 000, a vezetői engedély 6980 forintba kerül, alapáron. Ugyanakkor az utóbbi az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknél 1500 forintról a duplájára, 3000-re emelkedik. Ezek az árak átlagosan 10-15 százalékos emelkedést jelentenek a korábbi díjakhoz képest.
Érdemes részletesen is átnézni a kormányzati szolgáltatások „árjegyzékének” változását. A múlt év végén életbe lépett jogszabályváltozások miatt az útlevelek kiállításáért is többet kell fizetni. Eszerint a személyazonosító igazolványok és a lakcímkártyák ügyintézési díján felül postai díjakat is felszámítanak például a jogosítványok kiküldésekor. Február elsejétől az állam a működési költségeinek emelkedésére hivatkozva, az okmányok kiállításának eleve magasabb díját, ha lakcímünkre kérjük a kézbesítést, „postai kényelmi díj” címén megemeli további 2000 forinttal. A jogosítvány esetében ez a 2900 forintos alapdíj növekedés miatt összesen 8900 forintra emeli a költséget. Amennyiben valaki mondjuk ezt az összeget postai számlabefizetési megbízással akarja törleszteni, azért is külön kell fizetnie.
Nem csak a jogosítvány drágul, az útlevelekhez is magasabb összegért lehet hozzájutni. Egy öt évig érvényes útlevél eddig 7500 forintba, egy tíz évre szóló 14 ezer forintba került, de az utóbbiért már 17 ezer forintot kérnek majd, és nem lesz külön öt-, valamint tízéves kategória. Postázásukért szintén 2000 forintot kell majd fizetni, amennyiben valaki a lakhelyére kéri a hivatalos iratot.
Február elsejétől igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni a 65 évet betöltöttek okmányainak kiállításáért, az eltulajdonított okmány pótlásáért, a családi állapotváltozással összefüggő névváltozásért. Tizenkét éven aluli gyermekek számára sem lesz ingyenes az útlevél kiállítása, csak a nagycsaládosok számára marad meg a kedvezményes 3000 forintos díj. Továbbá csekken sem lehet már befizetni az útlevél ügyintézéséhez kapcsolódó összeget, helyettük új típusú készpénzutalási megbízást vezetnek be, amelyen az igazgatási-szolgáltatási, valamint a pótdíj együttesen szerepel.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása alapján a kormányablakok vezetői aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég ügyintéző, akik a megnövekedett okmánymennyiséget kezelni tudják, kiszolgálhatják majd azokat, akik a megnövekedett postaköltségek miatt a hivatalokban szeretnék átvenni a kiállított okmányaikat.
A KSH feltételezése szerint 2025 januárjától az infláció csökken, aminek alighanem ellentmondanak azok az áremelkedések, amelyeket a kormány árintézkedései generálnak. Februártól az autópálya-matricák esetében az emelés mértéke a jármű típusától és a matrica érvényességi idejétől függően változik, a személygépkocsik éves matricája 5 százalékkal, 57 260 forintról 59 210 forintra drágul, míg a havi matricák ára 6660 helyett ezentúl 6890 forint, ami 7 százalékos emelkedés.
Szintén az állam emelte fel a gépjármű vizsgáztatás díját. A személygépkocsik esetében a vizsgadíj átlagosan 8 százalékkal nőtt, míg a tehergépkocsik és autóbuszok vizsgadíjai akár 10 százalékos emelkedést is mutathatnak.
Január 1-jétől a Magyar Posta több szolgáltatásának díját is „vaskosan” megemelte. A belföldi elsőbbségi levél (50 gramm alatti) 25 forinttal, 365-ről 390-re emelkedett (6,8 százalék a drágulás). A nem elsőbbségi belföldi levél feladása 15 forinttal nőtt: 255 helyett most 270 az ára (+5,9 százalék). Az ajánlott szolgáltatás 70 forinttal, azaz 10 százalékkal drágult, a tértivevényes 120 forinttal nőtt, ami 12-15 százalékos emelkedést jelent.
Januártól – a kormányzati intézkedések miatt – több magyarországi bank emelte az átutalási díjait, elsősorban azzal, hogy a nekik megemelt tranzakciós illetékeket az ügyfelekre hárítják. Egyetlen példa: a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP, a bankon belüli átutalások díjat 50 százalékkal, a bankon kívülit szintén 50 százalékkal drágította.
Akkor még nem beszéltünk az üzemanyagokra kivetett és áfával is terhelt különféle adóterhekre, amelyek néhány hét alatt mintegy 20 forinttal emelték a benzinkutakon az árakat.
Ha hinni lehet a KSH adatainak, akkor a tavalyi áremelkedések mértéke nem érte el a 4,5 százalékot, ehhez képest az államigazgatás a maga szolgáltatásainak ellenértékét – az inflációra és a költségei növekedésére (munkabér, rezsi stb.) hivatkozva – nem restellte esetenként 8, 15 vagy akár 50 százalékkal is megemelni.
Csak a nyugdíjak emelésekor nem vette senki figyelembe az élelmiszer- és a gyógyszerárak 20-40-70 százalékos drágulását.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 16.-i adása itt nézhető meg:
