Duda Ernő szerint a pedagógusok védelme a járvány alatt egy gesztus, hogy emberszámba vesszük őket

– A járvány szempontjából miért veszélyesebb, ha a tanárok úgy mennek tanítani, hogy még nincs meg a védettségük, mintha a miniszterelnök dolgozni megy rögtön oltás után?

– Ezt én nem tudom megítélni, mert nem tudom, hogy amikor a miniszterelnök dolgozik, akkor hány emberrel, milyen körülmények között találkozik. Nekem kutatóként egy laboratóriumban legfeljebb három emberrel lenne kontaktusom, de ha két tantermi előadást és egy gyakorlatot tartanék, akár 500 emberrel is találkozhatnék. Ha egy tanár naponta csak négy órát tart, akkor is vagy száz gyerekkel, és feltehetőleg húsz felnőttel találkozik.

– Április 1-jén elkezdték a pedagógusok oltását. A legjobb esetben mi az a legkorábbi időpont, amikor védettek lesznek?

– Ez a vakcinától és az embertől nagymértékben függ. A legtöbb adat a Pfizer vakcinával kapcsolatban áll a rendelkezésünkre, mert Izraelben rengeteg embert beoltottak vele, és nagyon precízen követték az immunitás kialakulását. Ennek az alapján, azt lehet mondani, hogy az első oltás után körülbelül két héttel kezd kialakulni a hatásos védettség, és számottevő védelem alakul ki három hét alatt. A második oltás pedig még „nagyot dob” a védettségen. Tehát három héttel az első oltás után a halálos és a súlyos betegséggel szemben a legtöbb embernél már van védettség, de a fertőzéssel szembeni védettség csak a második oltás után alakul ki. Ezt követően (ha nem fertőzhető) az illető már nem is fog fertőzni. De tudjuk, hogy például az AstraZeneca az afrikai mutánssal szemben két oltás után sem igazán hatásosan véd. A keleti vakcinák esetében hasonló adatokról nem tudunk, csak azt tudjuk, két oltás után két héttel már hatásos védelem van. Mindez persze csak általánosságban igaz. Mindenki másképp reagál az oltásra, ahogy a fertőzés is megöli az egyik embert, a másik tünetmentes marad. Van, aki két oltás után is alig rendelkezik védettséggel.

– Mi lesz a pedagógusokkal? Április 19-én nyitnak az óvodák és az iskolák, ők milyen eséllyel mennek be?

– Az feltételezhető, hogy a tanárok, óvónők egy része átesett már a fertőzésen, és esetleg nem tud róla. Nekik az első oltás – feltételezve a Pfizert – majdnem száz százalékos védettséget jelent, mert nekik az már egy emlékeztető oltás. Magyarországon legalább egy-másfél millió ilyen ember van, az ő esetükben megtakaríthatnánk a második védőoltást.

– Ha tudnánk, kik azok, csakhogy nálunk nincs általános tesztelés…

– Egy antigén teszttel ezt meg lehet állapítani. Ha azt mondják, hogy a kínai vakcina két oltása hatvan euróba kerül, akkor ez azt jelenti, hogy párezer forintért lehet tesztet csináltatni, és meg lehet takarítani harminc eurót.

– Igen, csak ez a kormány valamiért nem szeret tesztelni. Miért?

– Ezt senki nem tudja. A járvány visszaszorítására a legolcsóbb és a leghatásosabb dolog a tesztelés. Egy olyan betegség esetén, mint a szívinfarktus, tudjuk, hogy ki beteg és ki nem az. De egy olyan betegségnél, ahol az emberek 80 százaléka tünetmentesen fertőz, ott a fertőzött emberek azonosításának egyetlen egy módja van, ha tesztelünk. Egy teszt 10-15 ezer forintba kerül. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy napi tizenöt milliárd az államnak a vesztesége a járvány miatt. Tizenöt milliárdból naponta egymillió ember tesztelését lehetne elvégezni! És az összes fertőzőt karanténba lehetne zárni, meg lehetne akadályozni a járvány terjedését.

– Sokan szeretnék, hogy a tanárok után talán a bolti eladókat oltsák. Veszélyesebb-e, és, ha igen, miért a,z a tanároknak bemenni az iskolába tanítani, mint a bolti eladóknak eladni?

– Egészen más a helyzete egy bolti eladónak egy kevéssé frekventált kis üzletben, vagy egy zsúfolt szupermarketben, a raktárban, vagy a kasszában. Nem lehet őket egy kalap alá venni, ahogy nem lehet a gépkocsivezetőket sem. Egészen más egy sofőr helyzete egy távolsági buszon, mint egy budapestin. Mérlegelni kellene! Azt a mérlegelést, hogy mondjuk egy békéscsabai üzletben kit kellene először oltani, és kit másodszor, nyilvánvalóan nem lehet Budáról eldönteni. A békéscsabai üzlet vezetője azonban valószínűleg el tudná dönteni, hogy ki az, aki a legjobban veszélyeztetett, és ki az, aki kevésbé.

Én úgy érzem, hogy a pedagógusok annyiból egy különleges réteg, mert az ország jövője a tanárokon múlik. Azok az országok, amelyek elképesztően gyorsan fejlődtek, mint Dél-Korea, vagy korábban Finnország, a kitűnő oktatásnak köszönhetően gyarapodtak. Mióta én megszülettem, azóta Magyarországon évről-évre romlik a pedagógusok helyzete. Kontraszelekció van, a megbecsülés teljes hiánya, és ez – véleményem szerint – egy iszonyatosan rossz trend. Ha valakiknek köszönhetjük, hogy az ország egyszer majd talpra állhat az egészségügyieken kívül, azok a tanárok! A pedagógusok érdeme, hogy az elmúlt év során a honi oktatás (digitalizációja) többet fejlődött, mint azt bárki remélhette. Ha a járvány alatt megpróbáljuk megvédeni őket, akkor az legalább egy gesztus abban az irányban, hogy emberszámba vesszük őket. Hogy a focisták meg a katonák után már ők is sorra kerülhetnek.

– Május 3-án kezdődnek az írásbeli érettségik, mintegy 100 ezer diák, és sok pedagógus lesz ennek személyes átélője. A járvány szempontjából, a jelenlegi mutatószámok alapján, helyes idén hagyományos érettségit tartani ön szerint?

– Most a tanárokkal együtt, például be lehetne oltani az érettségiző diákokat.

– A pedagógus szakszervezetek az ön, és dr. Balkányi László PhD, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke véleményére hivatkozva kérték egy nyilatkozatban a kormányt, ne ragaszkodjon az iskolák újra nyitásakor egy olyan fiktív dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges. Ezért is kérdezem, milyen hangon kellene az érettségizők beoltását (is) követelni, hiszen mégiscsak százezer 18-19 éves emberről van szó. Nem lehet őket gyerekként kezelni.

– Ez a korosztály azért olyan veszélyeztetett, mert sokkal intenzívebb kapcsolatot tart egymással és a többi emberrel, mint mondjuk a nyugdíjasok. Van érettségiző unokám, ezért tudom, hogy olyan élénk kapcsolata van a saját korosztályában sokakkal, ami nem összevethető akár még a 30-40-50 évesekével sem.

– A 2,5 milliós oltotti célszám és a nyitás, a gazdaság újraindítása összefüggéséről azt mondta Orbán Viktor, hogy a számot erkölcsi törvény jelölte ki. Addig ugyanis nem lehet újraindítani a gazdaságot, amíg a legveszélyeztetettebbek nincsenek biztonságban. Az pedig 2,5 millió oltottnál valósul meg, hogy minden regisztrált 65 év feletti be lesz oltva. Lehet, hogy az erkölcsi törvény 2,5 millió, de mit mond a járvány törvénye?

– Hogyha ez a 2,5 millió azt jelentené, hogy minden 60 év feletti be lenne oltva, akkor drasztikusan csökkenne a halálozások száma és az intenzív osztályok leterheltsége. De nem csak a 60 éven felüliek vannak oltva. Amikor 2,5 millió oltásról beszélünk, akkor abban benne van sok ember, akit nem feltétlenül sorolhatunk a nagyon veszélyeztetettek közé. A járvány szempontjából a 2,5 millió ember beoltásának nagyon kevés jelentősége van.

– Miért?

– Azért, mert az a jelenlegi vírusmutáns, ami most Magyarországon tarol, kétszer annyira fertőző, mint az, amelyik tavaly ősszel tarolt. Ez azt jelenti, hogyha tavaly ősszel volt közel tízmillió olyan ember, akit megfertőzhetett a vírus, akkor most elég a vírusnak, ha rendelkezésére áll ötmillió megfertőzhető ember. Ha feltételezzük – és én feltételezem –, hogy körülbelül másfél millió ember már átesett a betegségen, és 2,5 milliót beoltottunk, akkor az összesen 4 millió ember. Ez azt jelenti, hogy közel 6 millió ember még rendelkezésre áll a vírus terjedéséhez. Vagyis most egy kicsit jobban tud terjedni a vírus, mint ahogy tudott tavaly ősszel. Ezért a járvány szempontjából ennek a beoltott 2,5 millió embernek nincs olyan drasztikus szerepe. Ha 5 millió lenne beoltva, az már igen, mert az a másfél millióval együtt kitenné a lakosság kétharmadát. De ez így még a felét sem teszi ki. Azoknak, akik most lélegeztetőgépen vannak, jelentős része sajnos még meg fog halni, de utána már nem biztos, hogy olyan sokan kerülnek gépre, mint most. Mindezt hasra ütés alapján mondom, mert senki nem tudja, hogy nem jön-e még egy újabb vírus-variáns. A harmadik hullám vírusmutánsa nem csak az országok vezetését, hanem a szakembereket is meglepte. Senki nem várta, hogy ez a Kentből eredeztethető vírus ilyen mérhetetlenül harap. Nincs kizárva, hogy bármelyik nap megjelenjen egy olyan indonéz, maláj vagy épp szegedi vírus, amely még ennél is fertőzőbb. És az az összes eddigi számítást fölboríthatja. Március 15. előtt azt mondták, már csak két hetet kell kibírni. Kibírtuk, de én nem látom, hogy olyan drasztikusan változott volna a helyzet. Ezért én az összes ilyen jóslást – még a szakemberek részéről is – nagyon óvatosan kezelném. Van egy vírus, amiről nagyon keveset tudunk, ezért felelőtlenség bármiféle jóslásokba bocsátkozni.

– A 2,5 millió beoltott mégis hivatkozási alap az újra nyitásra…

– Ha naponta tízezer ember fertőződik meg, akkor mindegy, hogy mennyi van beoltva, nem lehet nyitni. A napi tesztek 20-30 százaléka még pozitív, és tudjuk, hogy a WHO szerint akkor jó a tesztelés, ha öt százalék alatt van a pozitívok aránya. Nem emlékszem rá, hogy mikor tartottunk ott. Amikor azt mondjuk, hogy ma 6536 ember fertőződött meg, akkor ez egy nagyon pontos, de kamu szám. Valamennyi tesztet végeztünk, a súlyos betegeket leteszteltük, és abból ennyi lett pozitív. De a fertőzöttek száma lehet, hogy háromszor ennyi. Sajnos nem vidám a helyzet. És függetlenül attól, hogy mennyire jól vagy rosszul kezeli egy kormány a járványt, ez úgy néz ki, hogy megjósolhatatlan és kevéssé kezelhető. Az emberek pszichésen belefáradtak a karanténba. Lehet látni, hogy a németek vagy az osztrákok mindent megtettek, ami államilag megtehető. De, hát sajnos az emberek is részei ennek a „játéknak”, hogyha nem veszik föl a maszkot, vagy titkos házibulit tartanak ötven résztvevővel, vagy tízezren tüntetnek tagadva a járványt, akkor teljesen mindegy, hogy az állam mit szeretne csinálni. Betegen nem kell az utcára menni, még Favipiravirért sem a patikába, a maszkot nem bajuszkötőként kell hordani, és nem kell Dubajban hétvégézni vagy Ausztriában síelni. Ha az emberek tíz százaléka nem tartja be az előírásokat, akkor a vírus dörzsöli a tenyerét, a járvány pedig nem csitul.