Egy jogállamban ilyen nem létezik

Hétfőn este kapták meg az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának tagjai a kormánypártok módosító javaslatait „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslathoz, amely új részletekkel bővült. Amellett, hogy már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné az állam a jegyzékbe vett szervezetektől, az is kiderült, hogy a külföldi támogatás miatt listázott szervezetektől elvett felajánlásokat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLAGY) kapná meg. Ezt az alapítványt az idén januárban hozta létre a kormány, az idei költségvetési törvény szerint 45 milliárd forint jut neki, de az szja egy százalékát is fel lehet számukra ajánlani.

„A játék nem babra megy: a kormány civil szervezetek sorát ítélheti halálra, ha megfosztja őket az 1 százalékos szja-támogatástól” – mondta a Hírklikk kérdésére Magyar György. Az ügyvéd emlékeztetett rá, már korábban jelezte, a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítésére alkalmas – és csak „pofa be”-nek nevezett – törvénytervezet a jelenlegi formájában értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Csak rontana a helyzeten, hogy amennyiben valamelyik szervezetet a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezésére a kormány szégyenlistára tenné, az szja-ból az idén befolyó 1 százalékos felajánlást is visszatartanák.

A közélet átláthatóságáról címen benyújtott törvényjavaslat valójában a közvélemény befolyásolására alkalmas, külföldi támogatásokat is elfogadó civil szervezetek és a független sajtó működésére jelent veszélyt. Az előterjesztés szembemegy a jogalkotásról szóló szabályozással, ám még a Fidesz alaptörvényével és az uniós normákkal is – vagyis alapvető jogállami és jogbiztonsági elveket sért – folytatta Magyar György. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály ugyanakkor a normavilágosság követelményének sem felel meg, mert a tervezetből nem derül ki, hogy az abban foglalt rendelkezések pontosan kire vonatkoznak, mi az az „elkövetési magatartás”, amelyre hivatkozva a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezhetné egy civil szervezet listázását, ráadásul érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül.

Ha mindezt még megfejelnék azzal, hogy az érintett szerveződések az adó 1 százalékából származó felajánlásokat már az idén sem kaphatnák meg, az már a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik. Közjogi axióma: „Nulla poena sine lege” – idézte fel az ügyvéd, hiszen a polgárok az szja 1 százalékának kedvezményezettjeire vonatkozó, május 20-ig kifejezett akaratát visszamenőleges hatállyal negligálnák, és a pénzük egy kormányzati alapítványhoz kerülne. „Egy jogállamban ilyen nem létezik, mert a visszamenőleges hatályú jogalkotást korábban még a fideszes delegáltakkal kitömött Alkotmánybíróság (AB) is alaptörvény-ellenesnek minősítette.”

Ez így biztosan nem működhet – mondta a szakértő. Annak ellenére sem, hogy a NER-nek nem elég szimpatikus civil szervezetek jegyzékét kormányrendelettel hoznák létre, amellyel szemben rendes bírósági jogorvoslatnak nincs helye. Így marad az alkotmányjogi panasz lehetősége, és ha az AB valamennyire ügyel még a szakmai tisztességére, az ilyen formában elfogadott törvénynek legalább ezt a rendelkezését megsemmisítené. „Miközben ez az egész előterjesztés a jogalkotás szégyenteljes selejtje, aminek mindenestül a kukában van a helye.”

Valószínűleg ott is végzi, mert az Európai Bizottság – szokatlan módon – előre jelezte a magyar kormánynak, hogy a javaslatot vonja vissza. A testület most információink szerint csak arra vár, hogy a tervezetből jogszabály lesz-e. Ha igen, minden bizonnyal megteszi a szükséges lépéseket. A javaslat ugyanis ellentétes az EU Alapjogi Chartájával, ám még a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezést is sérti, hiszen amely szervezet akár nyilvános pályázaton elnyerhető uniós támogatást fogad el, akkor már listázható lehet. Érdemi hazai jogorvoslat nélkül így elsősorban az Európai Unió vethet véget a Fidesz újabb ámokfutásának.

Az ügyvéd emlékeztetett rá, a szuverenitásvédelmi törvény miatt tavaly februárban már indult eljárás, mert az Európai Bizottság szerint a jogszabály sérti többek között az unió demokratikus alapértékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített több alapvető jogot, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt. Ennek ellenére, nem kértek az Európai Unió Bíróságától ideiglenes intézkedést – a törvény végrehajtásának felfüggesztése érdekében –, mert az civilek megbélyegzésén túl, nem fenyegetett érdemi következményekkel.

Most viszont egészen más a helyzet. Amennyiben a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezésére egy szerveződést a „nemzetellenes tevékenysége” miatt listáznának, annak azonnali és súlyos következményei lehetnek. Ezért az ideiglenes intézkedés – a szuverenitásvédelmi törvény alkalmazásának felfüggesztése – erősen indokolt lehet. Miután a „Pofa be”-törvény ezen nyugszik, a közélet átláthatóságáról címet viselő jogalkotási „szörnyszülöttet” az alapjogszabály híján nem lehetne végrehajtani. Ez néhány hetet venne igénybe, és akkor hiába fogadná el a fiszedes többség a nekik nem tetsző civilek elleni szankciókat, azokat az uniós bíróság végleges döntése előtt nem tudnák élesíteni. Miután a NER hajlamos arra, hogy szembenállás esetén szigorítson – meghosszabbítsa Bicskéig –, Magyar György azt javasolja, „ne csak Bicskéig, hanem Brüsszelig, aztán tovább Luxemburgig hosszabbítsanak, mert ott van az Európai Bíróság, amely várhatóan végleg elkaszálja majd ezt a „szörnyszülött” jogszabályt, miután magyarországi korrekcióra nem lehet számítani”.

Az ügyvéd még hozzátette: „a törvénygyár legújabb selejtje igen komoly veszélyeket jelent, de nem engedhető meg, hogy hatályosuljon. Ellene elsősorban jogi, végső soron jogon kívüli eszközökkel is fel kell lépni”.