Egy német film bemutatja, hogyan szállta meg Orbán és a Fidesz a magyar sajtót
Magyarországon az ellenzék most első ízben közösen lép fel Orbán Viktor miniszterelnök ellen, és a nyilvánvaló versenyhátrány ellenére győzhet – hangzott el a ZDF második német közszolgálati csatorna szombaton vetített dokumentumfilmjében, amelyet a Redaktionsneztwerk Deutscland elnevezésű újságíró-közösség ismertetett honlapján.
A fő műsoridőben vetített 45 perces film címe: „Magyarország: propaganda a sajtószabadság ellen”. A szerző a rendszerről kritikusan gondolkodó fiatal újságírók munkáját mutatta be. A film ismertetett dokumentumokat, amelyek egyenesen az állami média központjából származnak, és azt bizonyítják, hogyan irányítja és ellenőrzi a miniszterelnök kabinetirodája a médiát. Részletesen szólt a film arról, hogy miként lett az EU szívében egy feltörekvő fiatal demokráciából a jelenlegi tekintélyelvű rezsim, amely nem utolsó sorban a sajtószabadság korlátozása révén lett az, ami.
A magyar média 80 százaléka mára állami fennhatóság alatt van, és az orgánumokat a napi munkájukban a minisztériumok ellenőrzik. Pedig Orbán pártja, a Fidesz a kilencvenes évek elején fiatal értelmiségiek liberális pártjaként indult a posztkommunista magyar demokrácia-kalandba. Akkor két barát, Orbán és Simicska Lajos uralkodott a párton: Orbán a politikai kurzust irányította, Simicska a pénzzel foglalkozott, és a korai kilencvenes évektől vállalkozás-birodalmat épített a Fidesz köré. Orbán és pártja egyre konzervatívabbá, Orbán 1998-ban miniszterelnökké lett.
A közmegrendelések, és az ezekkel járó nagyon sok pénz attól kezdve Simicskához ömlött, aki hamarosan milliárdos lett, de 2002-ben Orbán váratlanul elvesztette a választást. Akkor Orbán a média hiányzó támogatásában látta meg az okot. Ezt a nézetet Orbán bírálói is máig osztják, mivel a sajtó establishment akkoriban baloldali liberális értékek talaján állt – legalábbis ezt állítja a dokumentumfilm.
Ettől kezdve Simicska, Orbán és a Fidesz a pénze nagy részét médiavállalkozásokba fektette, és ez 2010-ben meg is hozta a győzelmet. A közszolgálati TV- és rádiórendszert is új személyzettel és vonalhű struktúrákkal látták el. Orbán és Simicska 2015-ben összeveszett, és Simicska sajtója a kormány ellen fordult. „Orbán addig mindent egyetlen emberre bízott, aki elárulta őt. Ezt nem akarta még egyszer megélni, és a pénzeket egyetlen személy helyett több hűséges oligarcha között osztotta fel” – mondta el egy újságíró a filmben. Ezek az oligarchák aztán hagyták, hogy a tulajdonukban lévő médiacégeket egy kormányközeli médiaalapítványban vonják össze. „Több tucat médiamogul egyetlen nap alatt úgy döntött, hogy cégeiket ennek az alapítványnak ajándékozzák, hogy így virágoztassák fel a nemzetet”. Ez az EU-ban a sajtó példátlan egy irányba terelése, gleichschaltolása. A KESMA elnevezésű alapítványban 476 sajtóorgánum van a napilapoktól a tévéken át az internetes portálokig. A politikai tartalmakat központi szerkesztőség készíti. Magyarországon a közszolgálatban dolgozó újságíróknak naponta megmondják, mit és hogyan kell írniuk.
A 2015-ös menekültválság idején például a tévé nem mutathatott menekült gyerekeket, mert azok együttérzést váltanak ki. Mutatni csak fiatal férfiakat szabadott, „akik le akarják rohanni Európát”. Az egyik nyilatkozó újságíró, aki akkoriban az állami televízióban dolgozott, elmondta: menekülteket kellett keresnie, és arról kellett írnia, hogy az érkezők betegségeket hoznak, és orvost kellett keresnie, aki ezt megerősíti.
Egy másik arról beszélt, hogy nem volt szabad Oroszországról semmi negatívumot írni, azt kellett láttatni, hogy Putyinnal jól megértjük magunkat, és Oroszország a tökéletes demokrácia.
A Pegasus izraeli kémszoftverrel a kormány megbízásából 2018 és 2022 között legalább 300 embert figyeltek meg, köztük sok tényfeltáró újságírót, és fotóst, különösen olyanokat, akik kényes politikai leleplezéseken dolgoztak. Az Európai Unió – éppen Angela Merkel alatt – sokáig hagyta, hogy Orbán tegyen, amit akar. A Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, akárcsak a CSU és a CDU, szorosak voltak a gazdasági kapcsolatok a két ország között: Magyarország olcsó munkaerőt, laza szakszervezeteket és adókönnyítéseket kínál, és a film egyik nyilatkozója szerint van olyan év, amikor „a német gyártók több szubvenciót kapnak, mint a magyar ipar”. Az illető provokatív véleménye szerint „a német elit nem érdekelt abban, hogy bármilyen módon fellépjen az Orbán-kormány ellen” – ismertette a ZDF dokumentumfilmjét a portál.
