Egyelőre jogvédelmet kérhetnek Iványi Gáborék és az ellehetetlenített diákok szülei

A Telex helyszíni tudósításban számolt be a MET – mintegy 400, többségükben hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermeknek otthont adó – budapesti és szegedi iskoláinak a törlése elleni keddi demonstrációról. A tüntetésen felszólalt Iványi Gábor lelkész is, aki a többi között bejelentette: fontolóra veszi, hogy feljelentést tegyen Sára Botond főispán és Pintér Sándor belügyminiszter ellen, még akkor is, ha ez nem vezet semmilyen eredményre. 

De vajon milyen mozgástere van erre? Milyen jogalapja lehet Iványinak a feljelentésre, ha lehet egyáltalán? Magyar Györgyöt kérdeztük.

Az ügyvéd fontosnak tartotta, hogy a válaszadás előtt tisztázzon egy fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy a „feljelentés” kifejezés mást jelent a közéletben, a közvélemény számára, mint a jogász számára. Ha azt halljuk „feljelentés”, akkor a jogászok büntetőügyre asszociálnak. Ugyanakkor, ha Iványi Gábor a közvéleménynek üzeni ezt, akkor az nem biztos, hogy büntetőjogi értelemben gondolja – magyarázta. Szerinte erre utal az is, hogy – mint tudjuk – Iványi Gáboréknak vannak közigazgatási peres ügyei, Budapesten és Szegeden a bezárt iskoláikkal szemben hozott határozatokat – „amúgy kötelező és egyébként is helyes módon” – támadják a bíróságon, mindkettő vonatkozásában előzetes jogvédelmet is kérve. Magyar fontos elemként felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság a tartalom vizsgálata előtt így azt nézi, fenntartják-e az állapotot, miközben azt nem vizsgálja, hogy ezt törvényesen teszik vagy sem. Csak azt nézik, hogy fennállnak-e az indokok a jogvédelemre – ráadásul ezt soron kívül, 15 napon belül el is kell bírálni. 

„Miután mindkét iskola esetében – úgy tudni – Iványi elindította ezt a közigazgatási folyamatot – ezért mondhatja, hogy feljelentést tett, de ez alatt a fentieket kell érteni” – szögezte le az ügyvéd. Ez azért fontos, mert azonnali jogvédelmet biztosít a joghátrányt szenvedőknek.

Magyar a feljelentést másként nehezen tudja elképzelni – derült ki a szavaiból. Mint ugyanis rámutatott: ha a két nevesített személy – Pintér Sándor és Sára Botond – olyan magatartás tanúsított volna Iványival szemben – például megrágalmazta volna őt vagy a becsületében megsértette volna –, akkor magánvádas büntetőeljárást is indíthatna, s ezt is nevezhetné feljelentésnek.

S van még egy eset, amikor használhatná a „feljelentés” kifejezést vagy annak szinonimáját: a személyiségi jogainak a sérelme miatt. De ha az általuk képviselt hivatalok hoznak olyan határozatokat, amelyeket Iványi sérelmesnek tart, akkor a két vezető helyett a hivatalt kellene perelnie, hiszen ők csak élnek, és nem feltétlenül visszaélnek a hivatalukkal. Ez viszont polgári per tárgya lehet, személyiségi jogvédelem iránt – mutatott rá.

S hogy miért használhatta a lelkész ezt a kifejezést? Az ügyvéd emlékeztet rá, hogy Iványi Gábor ügyei köztudottan megjárták már Strasbourgot, jelenleg is van folyamatban ügye ott, emellett az Alkotmánybíróságnál is, meg persze többféle közigazgatási eljárás is folyik. Ezek közül az iskolabezárások miatti eljárás nóvum csupán – jegyezte meg.

Mit tehetnek az érintett szülők, indíthatnak-e bármilyen eljárást a fentiek közül, esetleg valamilyen másikat a gyerekeik védelmében? – kérdeztük. Magyar György szerint a szülők úgynevezett hatalmi csapdába, egyfajta jogi vákuumba kerülnek. A tankötelezettség szabályai ugyanis kimondják, hogy a gyerekeiket iskolába kell járatniuk, ellenkező esetben megbüntetik a szülőket. De az nem róható fel a szülőnek, ha amiatt áll elő ez a helyzet, hogy egy-két nappal a tanévkezdés előtt kidobták a gyereket abból az iskolából, ahova járt. S miután az nem valós és nem is életszerű megoldás, hogy 200 kilométerrel odébb lévő iskolát ajánlanak fel a gyerek számára, de még az sem, hogy másfél órára lévőt, ezért a szülő nem tehető felelőssé a gyermek iskolába nem járása miatt. „Ez az egész egy túlkapás, egy személyes bosszúállás része” – állapította meg Magyar György, aki szerint igaza van Iványi Gábornak abban, hogy ehhez a Belügyminisztérium és a kormányhivatal asszisztál. De ez a visszaélés szerinti joggyakorlás nem büntethető, ha elfogultság van a hátterében, amint azt a bíróság a felülvizsgálatkor megállapíthatja – mutatott rá.

Végezetül Magyar György maga is feltett két – igaz, költői – kérdést. „Hogyan lehetséges az, hogy Iványi Gábor ma a közellenség, akivel szemben a közigazgatásnak és a nyomozóhatóságoknak teljes szigorral kell fellépniük? Holott egy olyan személyről van szó, aki átvesz állami funkciót, nem kap ezért fejpénzt és még őt büntetik meg, csak azért, mert haragszik rá a miniszterelnök?” 

A MET budapesti iskoláinak a bezárásáról itt, a szegediéről pedig itt olvashatnak részleteket.