Egyre mélyül a magyar-amerikai konfliktus
Orbán Viktor soha nem titkolta, élete nagy célja, hogy befolyásos politikusként tartsák számon a világban – láthattuk, láthatjuk, hogy ennek érdekében bármire IS képes. Bizonyára most hájjal kenegetik amiatt, hogy ismét bekerült a világsodorba – még ha nem is éppen pozitív kontextusban. Köszönhetően a Pentagon-akták kiszivárgásának-kiszivárogtatásának, Orbán most egy nem új, de a világsajtóban csak most felemlegetett kijelentésével hívta fel magára a figyelmet. A nagytekintélyű Wall Street Journal számolt be arról, hogy a CIA szerint „az Amerika-ellenes retorika szintjének fokozását jelenti” az, hogy Orbán a Fidesz három legnagyobb ellenfelének egyikeként az Egyesült Államokat jelölte meg. Bár korábban David Pressmann amerikai nagykövet érintőlegesen maga is megemlítette az előtte a Magyar Nemzeten keresztül kiszivárgott orbáni kijelentést, ám annak különös jelentősége van, hogy órákkal azelőtt került a középpontba, hogy Pressman a kétoldalú viszonyt érintő bejelentésekre készül.
Kedden este jelent meg a The Wall Street Journalban az a cikk, amely a Pentagon-akták közül a magyar-amerikai kapcsolatokat érintő iratból szemléz. A cikkben a többi között az áll, hogy Orbán az Egyesült Államokat is megjelölte pártja három legnagyobb ellenfele között. A Központi Hírszerző Ügynökség pedig úgy értékelte, hogy ez is alátámasztja az USA és – az Oroszországgal és Kínával szoros kapcsolatokat ápoló NATO-tag – Magyarország közötti régóta tartó viszály mélységét. A CIA hírszerzésének március 2-án kelt frissítése szerint „az Amerika-ellenes retorika szintjének fokozását jelenti” az, hogy Orbán február 22-én egy stratégiai találkozón az Egyesült Államokat már az egyik legfőbb ellenfélként jelölte meg. A feljegyzés az amerikai nagykövetségre hivatkozott forrásaként, s ez a WSJ szerint felveti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a magyar kormánypárt ülését.
Az amerikai lap azonban figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy Orbán kijelentése már korábban megjelent a magyar sajtóban, sőt, David Pressmann is foglalkozott vele. A Fidesz-KDNP frakciószövetszövetség február 22-23-i Balatonfüredre kihelyezett eligazító üléséről beszámolva, a kormánylap, a Magyar Nemzet arról írt, hogy Orbán a háborúpárti nemzetközi érdekcsoportokat nevezte meg ellenfélként, amelyek a Biden-adminisztrációból, a háborúpárti brüsszeli bürokratákból és hasonló politikusokból állnak; a Gyurcsány vezette „dollárbaloldalt”; valamint „a nemzetközi spekulánsokat, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni”, élükön Soros Györggyel.
Erre visszautalva David Pressmann budapesti amerikai nagykövet a Népszavának nyilatkozva aggodalomkeltőnek nevezte a kijelentést. Mint mondta, szövetséges ország részéről példátlan az ilyesfajta Amerika-ellenes retorika. Hozzátette: megérti, hogy a pillanatnyi (bel)politikai érdekek is tényezők a külpolitikában, de szerinte Oroszország tavaly február 24-én megindított Ukrajna elleni inváziója óta nem kellene belemenni ilyen játszmákba.
A The Wall Street Journal megkereste mind Orbánt, mind az amerikai külügyminisztériumot, de egyik sem reagált.
A lap cikkében emlékeztet arra, hogy az ukrajnai orosz invázió óta Budapest mélyen szkeptikusan viszonyul a nyugati prioritásokhoz, ideértve az orosz energiától való függés megszüntetését és katonai segélyek küldését Ukrajnának. Felidézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi moszkvai tárgyalásait, amelyek „retorikája kiválóan mutatja a Magyarország és az Egyesült Államok között régóta húzódó problémák mélységét”.
Kitér a lap a kínai kapcsolatra is, mondván: Magyarország szintén bírálta azokat a nyugati erőfeszítéseket, hogy bevonják a Kína elleni egységfrontba. Budapest évek óta intenzíven udvarolt Pekingnek – írja a cikk, példaként felidézve, hogy az év elején a vezető diplomata, Wang Yi Magyarországon tett látogatást, annak ellenére, hogy az USA aggódik a Magyarországon gyarapodó kínai befektetések miatt. Budapest volt az első uniós ország, amely csatlakozott a Selyemút (Belt-and-Road) fejlesztési programhoz, amelynek részeként kínai hitelből épül a Magyarországot Szerbiával összekötő vasútvonal. Emellett Magyarország ad otthont a Huawei Technologies Co. legnagyobb Kínán kívüli beszállítói központjának, miközben az Egyesült Államok el szeretné érni a technológiai vállalat betiltását. A liberális milliárdos, Soros György által alapított, az Egyesült Államokban akkreditált főiskola, a Budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) kizárása után Orbán beleegyezett, hogy otthont adjon a sanghaji Fudan Egyetemnek, amelynek magyarországi kampusza lesz az első kínai egyetem az Európai Unió területén – folytatja a kínai előretörés sorolását a WSJ, amely végül felhozza azt is, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. 7 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Debrecenben.
