Egyre több a munkahelyi baleset
Fél év alatt 38 dolgozó halt meg, 14 pedig súlyos , csonkulásos balesetet szenvedett. Ebben a dolgozók leterheltsége is szerepet játszik, és az újakat sincs idő betanítani a biztonságos munkavégzésre.
Az elmúlt öt év legtragikusabb munkabaleseti statisztikáját hozta az idei első félév: 38 dolgozó vesztette életét munkavégzés közben, 14 ember pedig súlyos, csonkulásos balesetet szenvedett – derül ki a Technológiai és Ipai Minisztérium statisztikájából. Az elmúlt tíz évben ennél többen – 45-en – csak 2017-ben haltak meg munkahelyi balesetben hat hónap leforgása alatt. Pedig már a 2021-es év is igen szomorú statisztikát mutatott, hiszen tavaly összesen 84 dolgozó halt meg munkavégzés közben; ilyen magas éves adatra pedig 2015 óta nem volt példa – írja a Népszava.
Az elmúlt évtizedben a munkahelyi balesetek száma folyamatosan nőtt: 2012-ben több, mint 17 ezer ilyen eseményt jegyeztek fel, 2019-ben, a Covid előtti évben már több, mint 24 ezret. Ezt vélhetően a járvány miatti lezárások mérsékelték, 2020-ban kicsit több, mint 20 ezer, majd tavaly mintegy 21 600 esetre. Az idei első félévben tovább nőtt a munkahelyi balesetek száma: a hat hónap alatt történt 9 776 baleset 3,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi első félévhez képest.
A legtöbb baleset a gépiparban (1941), a feldolgozóiparban (1710), a szállítás, raktározás, postai ágazatban (1295) történt, és ezen a három területen következett be a 14 súlyos csonkulásos baleset is. A legtöbb halálos baleset viszont évek óta az építőiparban történik, és ezen áldozatok száma 2016 óta évről-évre növekszik is. Tavaly 28 építőipari munkás vesztette életét az építkezéseken, az idei első félévben 14. Utóbbi adat az összes halálos baleset 37 százalékát jelenti.
Rendkívül nagy a leterhelés most az iparban a munkahelyeken, hiszen továbbra is jelentős a munkaerőhiány, és nagy a fluktuáció. A nagyobb gyárakban is csak pár száz fős törzsgárda dolgozik évek óta, a többiek néhány havonta cserélődnek, mert munkahelyet váltanak. Mindez összefügg azzal is, hogy az új emberekre nem jut kellő figyelem, nincs idő őket betanítani, ami óhatatlanul is munkahelyi balesetekhez és nagyszámú selejt legyártáshoz vezet – vázolta a helyzetet a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
