Egyre többen látnak át Orbánon
„Nem várható nagyon nagy veszekedés, vita a magyar-finn kormányfői találkozón, ugyanakkor az borítékolható, hogy a négyszemközti tárgyaláson Antti Rinne kendőzetlenül el fogja mondani Orbán Viktornak, hogy a parlamenti demokrácia színfalai mögött zajló magyarországi folyamatok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió értékeivel” – mondta megkeresésünkre Odze Gyögy, a Tihany Centre for Poltical Analysis független kutató és elemző központ vezetője. Orbán ismét mellébeszél, s a parlamenti többségre hivatkozik majd. Az EU tagállamainak a vezetői azonban meg fogják kapni a finnektől a tárgyalási jegyzőkönyvet, így komoly nyoma marad a „beolvasásnak”. Ez csak erősíteni fogja a folyamatot, azt, hogy mind többen ismerik fel: Orbán szembe megy az európai értékrendekkel.
Szeptember 30-án tesz munkalátogatást Budapesten Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne, aki meghívójával, Orbán Viktorral tárgyal, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. Finnország adja az Európai Unió soros elnökségét, nem véletlen, hogy Odze György elsőként erre a tényre, s annak folyományára hívta fel a figyelmet.
A volt magyar diplomata, aki a többi között Finnországban is teljesített szolgálatot, emlékeztett arra, hogy az EU-ban félévente új tagállam adja az elnökséget (Magyarország 2011 első félévében töltötte be a szerepet), ami azt a feladatot rója a tagország vezetésére, hogy kézben tartsa az európai folyamatokat, elősegítse a fejlődést. Minden elnökség saját prioritásokat állít fel, olyan témákat vesz ezzel elő, amelyeken erősíteni akar. Az elnökség végeztével pedig jelentést készít arról, hogy milyen előrelépést sikerült elérni a megnevezett területeken.
A finnek négy területet jelöltek ki, s ezek közül háromban erőteljesen érintett Magyarország. Ezek a közös uniós értékek fenntartása; a jogállamiság erősitése; a társadalmi integráció és a nemi egyenlőség ügye. A negyedik téma, a versenyképesség is érinti Magyarországot, de messze nem olyan mértékben, mint a fenti három.
„Nálunk a jogállamiság helyzete komoly aggodalomra ad okot, s ezt lassan a partnerek közül egyre több ismeri fel” – véli Odze, aki emlékeztetett a The Economist legfrissebb számában megjelent szokatlanul terjedelmes cikkre, amely önmagában is egy bírálat, hiszen ilyen lap, ilyen mélységig nem szokott egy magát demokráciának mondó országot vizsgálat alá vonni. „Úgy tűnik azonban, hogy kezd lehullni a lepel, egyre többen ismerik fel, hogy Orbán úgy használja fel a parlamenti kétharmadát, hogy megtegye a diktatúrákban megszokott lépéseket, miközben arra hivatkozik, hogy választói felhatalmazással tesz, amit tesz” – fejtette ki a szakértő.
A finn kormányfő minden bizonnyal határozottan és kendőzetlenül elmondja, hogy elfogadhatatlanok a parlamenti demokrácia színfalai mögött zajló folyamatok, az, hogy Orbán a kétharmad mögé bújik. Ezzel együtt sem vár nagy vitát és veszekedést a találkozón, ahol Orbán vélhetően ismét a kétharmados felhatalmazására és arra hivatkozik, hogy a parlament által megszavazott törvények mentén kormányoz.
„Hatása ezzel együtt is lesz a tárgyalásnak, már csak azért is, mert az EU minden tagállamának a vezetője meg fogja a kapni a finnektől annak jegyzőkönyvét, az pedig, hogy mit mond Orbán, másodlagos e tekintetben” – véli Odze. „Ha Orbán visszautasítaná vagy kétségbe vonná a finnek jogait, az durva lépésnek számítana, már csak azért is, mert az uniós elnökséget adó országnak – ha jogilag nem is, de politikailag – van némi plusz hatalma” – tette hozzá.
Emlékeztet arra is, hogy az elnökség végeztével a finnek – miként az hagyomány – jelentést készítenek arról, hol, milyen előrelépést sikerült elérni a megelőző hat hónapban. Azaz még egyszer előjönnek majd azok a dolgok az elnökségi összefoglalóban, amik elhangzanak a szeptember 30-i budapesti kétoldalú tárgyaláson. „Így még egyszer végigmegy az uniós kommunikációban, ha Magyarország nem teljesít az elkövetkező fél évben”.
A szakértő várakozása szerint a sajtótájékoztatón sem várható durva hangnem, „a finnek részéről ez egyébként sem szokás, mint ahogy nem szokás egész Európában sem”. „Ez most nem Tusványos” – hozta fel, utalva arra, hogy az idei beszédében Orbán nekiment a finneknek. De Orbán azért sem szólhat vissza, mert nem mondhatja, hogy a finneknek ehhez semmi közük, hiszen uniós elnöki szerepükben bírálnak. Így azután leginkább mellé fog beszélni.
Odze szerint mindenesetre az látszik, hogy kezd sok lenni Orbánból Európában. Az szerencse, hogy pont most van a finn elnökség, nem véletlen, hogy hangsúlyosabban került elő ismét a jogállamiság kérdése Magyarországon. „Európa lassan kezd átlátni rajta, egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy az, amit ő csinál, nem illik bele az európai értékrendbe” – mutatott rá a szakértő.
A finn-magyar csörte
Több csörte is lezajlott a magyar és a finn vezetők között azóta, hogy Finnország – az idén július 1-jén – átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét. Kezdődött azzal, hogy Antti Rinne finn miniszterelnök az Európai Parlamentben elmondott beszédében leszögezte, hogy a finn elnökség folytatni kívánja a tárgyalásokat arról, hogyan lehet az uniós támogatások kifizetését szorosabban összekötni a jogállamiság tiszteletben tartásával.
Orbán Viktor tusványosi beszédében erre gunyorosan beszélt a finnekről, kik ők, hogy megmondják, mi a jogállamiság, hiszen ott még alkotmánybíróság sincs, a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, az akadémia pedig az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll.
Ezután a korábbi budapesti finn nagykövet Petri Tuomi-Nikula a Helsingin Sanomat napilapban megjelent véleménycikkben nem csak azt mondta ki nyíltan, hogy „Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban”, de a többi között azt is leszögezte, hogy Orbán igen idegesen reagált a finn szándékra: „a képzelet világából vett” érvekkel támadta meg (például a tusványosi beszédében) Finnországot.
