El fog maradni a menekültáradat

Erdogan nem csak minél több pénzt próbál kicsikarni a határnyitással, van egy másodlagos célja is: Oroszország függessze fel a térségben zajló háborús támogató tevékenységét Szíria érdekében – mondta portálunknak Tarjányi Péter biztonsági szakértő, akinek szavait – alig pár órával a fentiek kifejtése után – be is igazolta az élet: késő este érkezett ugyanis a hír, hogy Törökország és Oroszország tűzszüneti megállapodást kötött egymással. Szerinte az unió ügyesen kezeli a mostani helyzetet és sokkal felkészültebb, mint volt a 2015-16-os menekültválság idején. A menekültáradat el fog maradni – jósolta, nem csak a „kardot csörgető” török kommunikációra alapozva véleményét, hanem arra is, amit a sorok közül lehet kiolvasni.

 „Az Európa Unió óriási gazdasági hatalom, de katonai szempontból védtelen, s nem tudni, hányadik alkalommal használják ki ezt ellenünk” – vonta le a mostani helyzethez vezető lépések tanulságait portálunk megkeresésére Tarjányi Péter. Aki szerint ez egy komoly dilemma az EU számára. A NATO léte ugyanis nem jelenti azt, hogy az EU érdekei védve lennének. Egy nagy világháborús konfliktusban más lenne a helyzet, de a biztonságpolitikai kihívások az elmúlt 20-25 évben nem világháborús szituációk voltak – mutatott rá, példaként hozva fel a szerb-bosnyák konfliktust, az ukrajnai helyzetet, a terrorizmust vagy éppen az észak-afrikai menekültek kérdését. „Van egy nagy NATO szövetség, amely nem védi meg az EU-t a mindennapos biztonságpolitikai kihívásokkal szemben” – szögezte le.

Sokat fejlődött az EU a menekültügy kezelésében

Ugyanakkor úgy látja, hogy a menekültügy kezelésében, a feltételek megteremtésében sokat fejlődött az Európai Unió a 2015-2016-os hullám óta. Ma már jobban fel van rá készülve, s ugyan nincs csúcsra járatva minden szervezet, „s én a magam részéről a görögöktől többet vártam volna, mert bár ők is profibbakká váltak” szögezte le, s cáfolta a török propaganda állításait, miszerint a görögök lőnék a menekülteket, illetve beborogatnák a tengerbe a menekülteket szállító  csónakokat.

 „Amit a törökök el tudtak érni 2015-ben, arra nem lesznek képesek 2020-ban, ugyanis fejlődnek a rendszerek, még ha nem is a szükségesen gyors ütemben, fejlődnek a görögök, s erősödik a FRONTEX is” – sorolta a példákat, hozzátéve, hogy idővel lesz gyorsreagálású tengeri és szárazföldi határvédelmi erőnk is. „Az EU fel fog készülni az ilyen kihívásokra” – prognosztizálta a bizonságpolitikai szakértő, aki szerint „miközben vitathatatlanul borzasztó dolgok történnek, az azért látható, és számunkra jó jel, hogy az unió ügyesen kezeli a dolgot, meg is fog tudni egyezni a törökökkel.

Teljesül Erdogan mindkét célja

 „Éppen ezért, el is fog maradni a menekültáradat” ÷ mondta, s egyetértett felvetésünkkel, hogy ez bizony zsarolás. A törökök ugyanis zsarolással késztetik az Európai Uniót és a NATO-t arra, hogy  járjon el Oroszországnál Törökország érdekében, kicsikarandó Erdogan (a több pénz kizsarolása melletti) másik célját, visszafogottabb orosz szerepvállalást Szíriában. Mert ez is célja a török elnöknek, az, hogy Oroszország függessze fel a térségben zajló háborús támogató tevékenységét Szíria érdekében. Ez az, ami igazán fáj a törököknek – szögezte le Tarjányi, hozzátéve: „miközben mi a menekültválságra fókuszálunk, a török hadsereg a legelitebb szíriai egységeket zúzza szét; több ezer szír katonát ölt már meg, s közel száz harckocsit lőtt ki dróntámadásokkal”.

Mindezt pedig azért volt képes megtenni, mert Erdogan tudja: a menekültáradattal felhívta a térségre a figyelmet, s az EU és a NATO is nyomás alá helyezte Oroszországot, azaz a szír hadsereg most magára maradt. Már nem kapja meg azt a fajta orosz segítséget, aminek megléte esetén elképzelhetetlenek lennének ilyen török dróntámadások. Két hete ezt az oroszok nem hagyták volna. Most azonban Erdogan simán meg tudja csinálni.

Erdogannak – Tarjányi szerint – mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos célja teljesül. Pénzhez is jut, miközben Oroszország nagyságrendekkel visszaszorítja a nyílt segítségnyújtást Szíria számára – még ha a térséget el nem is hagyja („de a törökök is tisztában vannak azzal, hogy az ugyanis elérhetetlen cél, s nem is kérik”)  – fejtette ki a szakértő (a török-orosz tűzszünet megkötése előtt).

Folyik a piaci alkudozás

Ami pedig a török határnyitás után megindult menekültáradat megállítását illeti – Tarjányi emlékeztetett arra, hogy amikor 2016-ban Angela Merkel összehozta a menekült-megállapodást Törökországgal, rá nyolc-tíz nappal, a törökök „elzárták a csapot a menekültáradat elől”. Most ugyan kinyitották, de megegyezés esetén, ismét gyorsan el fogják tudni zárni – szögezte le. Egyelőre piaci alkudozás folyik arról, hogy mennyit fizet az EU a biztonsága érdekében. S Erdogan tudja, ha elengedi a menekültáradatot, az EU a szemére vetheti, hogy lett volna megegyezési lehetőség, de ők nem éltek vele. Az EU akár azt is megteheti, hogy nem  a törökökkel, hanem a görögökkel egyez ki – mutatott rá a szakértő, emlékeztetve arra, hogy előzetes lépések már meg is történtek ebben az irányban, a görögök több százmillió eurós rendkívüli segélyt kaptak a határőrizeti szervek megerősítésére.

A fák soha nem nőnek az égig!

Amint meglesz a megállapodás, egy pillanat alatt meg fog torpanni a menekültáradat – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: „addig viszont fizetünk, mint a katonatiszt, mert védtelenek vagyunk”. Tarjányi szerint, azonban Erdogannak meg kellene értenie egy dolgot: „az ilyen megoldások csak nagyon rövid távon hatékonyak a számára”. Van egy általános problémája az oroszokkal, a szírekkel, a kurdokkal, célja Törökország stabilizálása, nem is csinálja rosszul, de „soha nem nőnek a fák az égig!”.  

Erre Szerbia a legjobb példa: „a kilencvenes évek elején volt a nagy szerb álom, rengeteg katonai győzelmet arattak, és nézzük meg, hova lett Radovan Karadzic  és Slobodan Milošević! 1997-98-ban mennyire elszálltak maguktól, majd buktak, menekülniük kellett s 10-15 év múlva  a saját nemzetük vetette ki magából őket” – mutatott egy intő példát Tarjányi.