Elbocsátások jöhetnek, mert az Orbán-kormány kötelező spórolást írt elő az állami cégeknél
Augusztus elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelheti a honvédelmi tárca vagyonkezelő cégét.
Ennek első lépéseként Nagy Márton gazdasági miniszter leváltotta Palkovics László egykori innovációs minisztert a N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. éléről, helyére az NGM egyik helyettes államtitkárát nevezte ki. Az N7 bekebelezésével Nagy Márton befolyása tovább nő a kormányban. Ezzel párhuzamosan a vagyonkezelő céget eddig felügyelő ellenőrző HM-vezér Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerepe leértékelődik, hisz' az összes HM-cég felügyelete Nagy Mártonhoz kerül – írja a Népszava.
Nagy Márton mint nemzetgazdasági miniszter már korábban birtokon belülre kerülhetett – ez onnan tudható, hogy a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl (HC) Zrt. vezérigazgatója Tóth László, Nagy Márton miniszteri szőnyegének a szélére lett állítva július elején a magyar légirányítás okozta késések miatt. Az akkori raport eredményeként ma már nem Tóth László a HC igazgatója, mert birtokon belülre kerülésének első napján a HC vezérét is lecserélte a miniszter. Az új légi forgalmi vezér Turi Ferenc lett.
Nagy most azért rendelkezhet a HC vezetőjéről, mert a légiforgalmi irányításért felelős cég is az N7 Holdingba van szervezve, akárcsak a Malév megmarad légijármű karbantartó cége az Aeroplex Kft..
Az átszervezésekben van annyi ráció, hogy az állami vagyonért jelenleg Nagy Márton tárcája felel, így most a két állami vagyonkezelő cég egy kézbe kerül, végső soron nem lehet kizárni, hogy az N7 és az általa kezelt vállalatok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez kerülnek. Akár az összeolvadás irányába mutathat az is, hogy a MNV-t jelenleg épp az a Lakner Zsuzsanna vezeti, akinek előző munkahelye épp a N7 Holding volt.
A kormány amúgy is nagyobb spórolásra készül az állami cégeknél, egy csütörtökön megjelent kormányrendelet előírja, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő vállalkozásoknak – néhány kivételtől eltekintve – csökkenteniük kell a bérkiadásukat „5 százalékának 4 hónapra eső időarányos részével” – vagyis éves szinten 1,66 százalékkal. Ez utóbbi nem túl jelentős tétel, ám év elején az állami cégeknél is 10 százalék körüli béremeléseket hajtottak végre, így már 11-12 százalékos csökkentésről lehet szó valójában, ami akár elbocsájtásokkal is járhat.
A költségvetés hiánya már az év első felében elérte az egész évre tervezett összeg 105 százalékát. A rendelet szigorát jelentősen csökkenti, hogy pont a legnagyobb állami foglalkoztatókra nem vonatkozik úgy, mint MVM Energetiakai Zrt., a MÁV-Volánbusz csoport cégei, a Magyar Posta cégcsoport.
