Már 224 ezer gyerek él súlyos nélkülözésben Magyarországon
A gyermekvédelem állapota nemcsak szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi tükör is: egy friss civil jelentés szerint Magyarországon rendszerszintű problémák vezetnek oda, hogy a leginkább rászoruló gyerekek gyakran nem megfelelő ellátást kapnak, sőt, esetenként bántalmazásnak is ki vannak téve.
A Magyar Helsinki Bizottság felkérésére készült, „Javítóba az állammal” című szakmai anyag súlyos megállapításokat fogalmaz meg a hazai gyermekvédelmi rendszer működéséről – számolt be róla a Népszava. A Falakon Túl Munkacsoport szakértői által jegyzett, 70 oldalas jelentés szerint a rendszer egyik alapvető torzulása, hogy a gyerekek nem valós szükségleteik, hanem elsősorban szociális helyzetük alapján kerülnek a hatóságok látókörébe.
A beszámoló szerint a szükségletalapú megközelítést mára felváltotta a „szegénységalapú” gyakorlat, amely sok esetben a jogszabályokkal is ellentétes. Bár elvben tilos anyagi okból kiemelni egy gyereket a családjából, a valóságban ez az egyik leggyakoribb ok. A jelentés külön kiemeli a roma gyerekek felülreprezentáltságát is: arányuk a szakellátásban elérheti az 50–60 százalékot, miközben a teljes gyermeknépességen belül jóval alacsonyabb.
A Népszava cikke szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy nő a mélyszegénységben élő gyerekek száma: míg 2014-ben 118 ezer érintett volt, 2023-ra ez 224 ezerre emelkedett. Eközben a családi pótlék összege évek óta változatlan, a támogatási rendszer pedig inkább a jobb helyzetű családoknak kedvez.
A szakemberek kritikával illetik a statisztikai adatgyűjtés rendszerét is, amely szerintük nem alkalmas a valódi veszélyeztetettség mérésére. Emiatt az elhanyagolás fogalma gyakran összemosódik a szegénységgel, ami hibás döntésekhez vezethet a gyermekvédelemben.
A rendszer túlterheltsége is komoly gond: 2024 végén több mint 20 ezer gyerek élt szakellátásban, sok esetben túlzsúfolt intézményekben és szakemberhiány mellett. A problémás, speciális szükségletű gyerekek gyakran nem megfelelő környezetbe kerülnek, ami állapotuk romlásához vezethet.
A bántalmazási esetek száma is emelkedik: 2023-ban több mint 159 ezer jelzés érkezett a hatóságokhoz, ami jelentős növekedés. A gyermekotthonokban is sok a probléma, ráadásul az esetek többsége kortársbántalmazás.
A jelentés szerint a forráshiány és a szakemberek túlterheltsége miatt a rendszer sokszor csak „tűzoltásra” képes, a megelőzés háttérbe szorul. A civil szakértők öt pontból álló reformcsomagot javasolnak, amely az alapellátás megerősítésétől a független ellenőrzés visszaállításáig terjed.
A Népszava beszámolója szerint a javaslatokat a közelgő választásokon induló pártokhoz is eljuttatják, abban bízva, hogy érdemi lépések történnek a gyermekek védelmében.
