Élelmiszer-hamisítás: így verik át a magyar vásárlókat
Az élelmiszer-hamisítás bár globális probléma, egyes országokat jóval komolyabb mértékben érint, mint másokat. Magyarország ebből a szempontból szerencsés, de azért nálunk is akadnak meredek hamisítási botrányok.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Pénzcentrumnak küldött válaszaiból az derül ki, hogy Magyarországon nem határozható meg a hamisítással érintett élelmiszerek köre olyan egzakt módon, mint esetleg más államokban.
Hazánkban a legjellemzőbb hamisítás a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő jogtalan meghosszabbítása. Ez az egyik legegyszerűbb hamisítás mind közül, hiszen maga a kivitelezés sokszor pofonegyszerű. E téren az egyik megoldás például a filctollal való minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő átírása. De a legprofibbak már címkéző gépekkel is dolgoznak. A Nébih azt is közölte, hogy az élelmiszer-hamisítás felderítésében a nagy látencia okoz leginkább nehézséget, hiszen a „bizonyítékot” a fogyasztók megveszik és általában rövid időn belül el is fogyasztják.
A 2010-es évek közepén több nagyobb fogástól is hangos volt a média. 2014-ben például hamis „holland kakaóporra” lett figyelmes a Magyar Édességgyártók Szövetsége. A hamisított kakaóporok kisebb csomagolásban voltak kaphatók, ráadásul a csomagolás barnás színe is halványabb volt, mint az eredeti terméké. Ezeket a hamisítványokat egyébként főként piacokon, kisebb boltokban árulták.
2015-ben óriási „libamáj” fogást tudott magáénak a hatóság. Több mint 2 tonna (!) húskészítményről derült ki ugyanis genetikai vizsgálat során, hogy azok bizony nem liba, hanem jóval olcsóbbnak számító kacsamájak voltak.
Bár nem élelmiszer, de rendre előkerülnek innen-onnan hamisított mosószerek, öblítők, általában ilyen-olyan kétes eredetű száz forintos és egyéb talponálló kisboltokból. De nem kell a 2010-es évek közepéig mennünk, az utóbbi években rendre a hazai hamis mézektől volt hangos a sajtó.
A Nébih szerint az élelmiszer-hamisítások felderítése során a magyar hatóság az általa használt adatbázisokból kinyert információk elemzései mellett, a társhatóságok jelzéseire és a fogyasztói kifogásokra támaszkodik. A hatóság tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az élelmiszer-hamisítás tendenciája nem változott az utóbbi időben. Sokkal inkább jellemzőek azonban egyéb jogsértések, élelmiszerhigiéniai vagy nyomon követési hiányosságok.
Általánosságban kijelenthető, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak – írták a Pénzcentrum megkeresésére. Az viszont már sokkal összetettebb kérdés, hogy maguk a vásárlók mit tehetnek saját védelmük érdekében. A Nébih szerint az élelmiszer-biztonság elsődleges felelőse az élelmiszer-vállalkozás, azonban annak minden kockázatát a fogyasztó viseli. Éppen ezért a hatóság szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségét. Fontos, hogy a vásárló figyelemmel legyen például a lejárati időre, valamint ha bármilyen manipulációt tapasztal, esetleg a megszokott minőségtől eltérőt észlel, azt jelezze a hatóságnak.
