Felgyorsultak a büntetőeljárások, a Fidesz már a politikai üldözött szerepre készül

Felgyorsuló eljárások, kérdésekkel az ügyészség körül

A Fordulópont vendégei szerint az elmúlt időszakban valóban látványosan felgyorsultak a büntetőeljárások, miközben az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (MVVH) szeptember végétől konkrét ügyek átvételével kezdi meg érdemi működését. Ónody-Molnár Dóra szerint ennek egyik fontos kérdése az lesz, hogyan illeszkedik az új szervezet a már meglévő igazságszolgáltatási rendszerbe. Az MVVH ugyanis más hatóságoktól is átvehet szakembereket, miközben az ügyészség vezetése hónapok óta rendezetlen.

Béndek Ábris arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyek gyorsulása önmagában nem jelenti a jogállam leépítését. Mint mondta, nem az különbözteti meg a jogállamot a nem jogállamtól, hogy lassúak az eljárások, hanem az, hogy azok a megfelelő jogi és eljárási keretek között zajlanak-e. Szerinte elképzelhető, hogy a háttérben már hosszabb ideje zajlott az előkészítő munka, és most ennek eredményei kerülnek a nyilvánosság elé.

Schlanger Márton ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az elszámoltatással kapcsolatban komoly türelemre lehet szükség. Egy rosszul előkészített vagy elhamarkodott gyanúsítás ugyanis éppen az ellenkező hatást válthatja ki, és akár mártírt is csinálhat abból, akivel szemben eljárás indul. A nagy, összetett ügyek feltárásához jelentős időre és bizonyítékokra van szükség.

Matolcsy ügye és a NER működésének kérdése

A Matolcsy György ellen indult eljárás kapcsán a beszélgetésben elhangzott: sokak számára csalódást jelenthet, hogy az első ismert ügy nem a Magyar Nemzeti Bank körül feltárt, több százmilliárdos ügyekhez kapcsolódik, hanem egy bankkal kapcsolatos hivatali visszaélés vagy zsarolás gyanújához. A vendégek szerint azonban a két ügyet nem lehet összemosni.

A Matolcsy-ügyben azt vizsgálják, hogy a jegybank korábbi vezetése, illetve az általa megbízott személy milyen módon próbált nyomást gyakorolni az Erste Bankra Simor András miatt. A beszélgetésben ugyanakkor az is elhangzott, hogy az MNB körüli, mintegy 600 milliárd forintot érintő ügyben szintén folyik nyomozás, és már történtek kihallgatások. A nagyobb ügyek feltárása azonban várhatóan hosszabb időt vesz igénybe.

Ónody-Molnár Dóra szerint éppen az lehet fontos jelzés, ha a kisebb ügyekben is megjelennek nagyobb nevek, mert ez azt mutathatja, hogy a nyomozás fokozatosan halad felfelé egy összetett rendszerben. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy az elmúlt 16 évben tényfeltáró újságírók és ellenzéki politikusok számos olyan ügyet tártak a nyilvánosság elé, amelyekben akkor nem történt érdemi hatósági fellépés. Az új hivatal létrehozása ezért az ügyészség működésének jövőjét is új megvilágításba helyezheti.

Már készül az áldozati narratíva?

A vendégek szerint az eljárásoknak nemcsak jogi, hanem komoly politikai következményei is lehetnek. Béndek Ábris úgy látja, hogy a Fidesz már most igyekszik kialakítani azt a kommunikációs keretet, amelyben a későbbi büntetőeljárások politikai üldözésként jelenhetnek meg. Szerinte a jogállamra való hivatkozás ebben a helyzetben politikai eszközzé válhat.

A beszélgetésben felvetődött az is, hogy Orbán Viktor mennyire vállalhat személyes politikai felelősséget a mentelmi joguk felfüggesztésével fenyegetett politikusokért. Ónody-Molnár Dóra szerint Orbán egyik korábbi beszédében már inkább arra utalt, hogy az érintett vezetők saját döntéseikért felelősek. Ez akár azt is jelezheti, hogy a korábbi rendszer meghatározó politikusa igyekszik távolabb kerülni az egyes ügyektől.

Schlanger Márton szerint a mentelmi jog felfüggesztése önmagában még nem jelent bűnösséget, csupán lehetővé teszi a büntetőeljárás lefolytatását. Az ártatlanság vélelme mindaddig megilleti az érintetteket. A hétfői parlamenti döntés így önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügyek rövid időn belül vádemelésig vagy ítéletig jutnak. A politikai küzdelem azonban már megkezdődött arról, hogy a közvélemény az eljárásokat jogállami elszámoltatásként vagy politikai megtorlásként értelmezi-e.