XIV. Leó pápa megint beszólt Donald Trumpnak
A katolikus egyházfő párizsi hivatalos tárgyalásain határozott kiállást sürgetett a sajtószabadság védelmében.
XIV. Leó pápa franciaországi útjának egyik első, politikai visszhangot kiváltó pillanata még a Rómából Párizsba tartó repülőgépen történt. A fedélzeten több mint nyolcvan újságíró utazott, és az egyházfő a szokásoknak megfelelően végighaladt közöttük, hogy személyesen is köszöntse őket. A CNN egyik tudósítója ekkor arról kérdezte, mit üzen azoknak a kollégáinak, akik az előző napokban nem jutottak be a Fehér Házba.
XIV. Leó azt felelte: örül annak, hogy ott mindenki jelen lehet, majd hozzátette, hogy a jó sajtótudósítás nagyon fontos, és annak mindenki számára biztosítottnak kell lennie. Donald Trump nevét nem mondta ki, és nem fogalmazott meg közvetlen bírálatot az amerikai elnökkel szemben, de mindenki számára nyilvánvaló volt, kire vagy mire gondol - írja a Népszava.
A kérdés előzménye, hogy Trump szeptember 18-án bejelentette: kitiltja a CNN, az MS NOW és a Politico újságíróit a Fehér Ház területéről. Másnap az érintett riporterek belépőkártyáit deaktiválták, és nem engedték be őket. A három szerkesztőség bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a döntés nézőpont alapján különböztet meg médiumokat, és sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését. A Fehér Ház ezzel szemben azt állította, hogy a sajtószabadság nem jelent automatikus jogosultságot fehér házi belépőre vagy sajtópoolhelyre.
A jogvita közben gyors fordulat következett. Tim Kelly szövetségi bíró szeptember 24-én ideiglenesen felfüggesztette a tilalmat, mert valószínűnek látta, hogy az alkotmányellenes. A Fehér Ház ezután visszaállította a három szerkesztőség hozzáférését, a televíziós hálózatok pedig pénteken ismét részt vettek az elnöki események közös közvetítésében. A per azonban nem zárult le, így továbbra is nyitott kérdés, milyen feltételekkel korlátozhatja az elnöki hivatal a sajtó fizikai hozzáférését.
A vatikáni és a washingtoni vezetés közötti viszony már hosszabb ideje kifejezetten feszült, a kapcsolatok az elmúlt időszakban több éles konfliktuson mentek keresztül. Az Egyesült Államok konzervatív katolikus körei és a republikánus vezetés már Robert Francis Prevost megválasztását is gyanakvással fogadta.
A Chicagóban született, Ágoston-rendi szerzetesként évtizedeken át Peruban misszionáriusként és püspökként szolgáló főpásztor Ferenc pápa szellemi örökségét viszi tovább. Amikor pápává választásakor felvette a XIV. Leó nevet, világos jelzést adott arra, hogy a modern katolikus társadalmi tanítást megalapozó XIII. Leó nyomdokaiba kíván lépni. Ez a teológiai irányvonal a szolidaritást, a munkások védelmét, a kirekesztettek felkarolását és a nemzetközi igazságosságot állítja a középpontba, ami éles ellentétben áll a nacionalista gazdaságpolitikával és az agresszív határvédelmi intézkedésekkel.
Donald Trump a közösségi médiában többször is durva hangvételű kirohanást intézett a Vatikán ellen, gyengeséggel és a nyugati határok feladásával vádolva az egyház vezetését. Ezt követően, amikor az újságírók megkérdezték a pápát, tart-e a washingtoni adminisztráció nyomásgyakorlásától, XIV. Leó kemény és egyértelmű választ adott: „Nem, nem félek a Trump-kormánytól, és attól sem, hogy hangosan hirdessem az evangélium üzenetét, amely szerintem az, amit itt tennem kell, amiért az Egyház itt van.”