Elképzelhető orosz-ukrán béketárgyalás – Budapest az esélyes helyszín
A részletek nem ismeretesek, de a lehetőség asztalra került.
Oroszország kész béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával egy nyugati ország területén – mondta az Izvesztyiának egy magas rangú forrás – írja az Euronews.
Szerinte ilyen ország lehetne Magyarország, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter közvetítői szolgáltatásokat kínált Moszkvának és Kijevnek, amiről az Izvesztyijának is beszélt.
(Nyilván a merő véletlen műve lehet, de akár tudatos is, hogy a kijelentés épp azon a napon hangzott el, amikor 1995-ben a magyar fővárosban aláírták a Budapesti Memorandum néven ismert egyezményt, ami hosszú időre kielégítően rendezte a Szovjetunió felbomlása utáni kapcsolatokat a korábbi tagállamok, főként Oroszország és Ukrajna között.)
A lap szerint Szijjártó megjegyezte, hogy erről a kérdésről tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Ermak ukrán elnöki hivatalvezetővel.
Az orosz fél számára a tárgyalásokon nem a helyszín a lényeg, hanem az, hogy Nyugat és Ukrajna készen álljon egy konstruktív beszélgetésre Moszkvával – jegyezte meg a lap beszélgetőpartnere. Oroszország nem fog senki után futni – tette hozzá.
„Mindenképpen nagyra értékeljük Magyarország azon szándékát, hogy segítsen megállítani a vérontást, de a közvetítés csak a tárgyalási folyamat megszervezésének eszköze. A kulcskérdés továbbra is az, hogy a másik oldalon ki áll készen a tárgyalásra” – mondta Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Ukrajna egyelőre ellenkezik
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBP) döntését, amely elutasította az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin áll az orosz állam élén.
November végén maga Putyin „tragédiának” nevezte az ukrajnai háborút, és ismét kijelentette, hogy Oroszország „soha nem utasította el a béketárgyalásokat”.
Moszkva és Kijev között a katonai konfliktus megoldására irányuló tárgyalások 2022 februárjában és márciusában zajlottak, először Fehéroroszország, majd Törökország közvetítésével. Ugyanezen év májusában az ukrán fél kilépett a tárgyalási folyamatból, miután kiderült, hogy a falu orosz hadsereg általi megszállása alatt Bucsában civileket mészároltak le.
Alkotmányjogi és területi kérdések
2022. szeptember végén Putyin bejelentette négy ukrajnai régió – Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luhanszk – annektálását. Erre reagálva Zelenszkij rendeletet írt alá, amely megtiltja a tárgyalásokat Moszkvával a jelenlegi orosz kormány alatt.
Kijev többször kijelentette, hogy a párbeszéd megkezdésének feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajnából, valamint az összes megszállt terület, így a Krím visszaadása. Zelenszkij idén novemberben ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna békét akar, de nem fog „most barátokat kötni vagy tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal”. Azt is kizárta, hogy „bármi áron” megkössenek Moszkvával a békét, kifejtve, hogy az ukránok nem hajlandók feladni földjeiket, és „a végsőkig kitartanak”.
Ennek fényében az Egyesült Államok és Németország úgy döntött, hogy nyomást gyakorol Ukrajna vezetésére, hogy rávegye Kijevet az Oroszországgal való tárgyalások megkezdésére – mondták német kormányzati körökből származó források. Szerintük Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár nem fogja közvetlenül meggyőzni Zelenszkijt a tárgyalások szükségességéről.
De mint a legnagyobb fegyverszállítók, csak olyan mennyiségben szándékoznak szállítani Kijevbe, amely elegendő lesz az ukrán hadsereg számára a jelenlegi harcvonal megtartásához, de az előretöréshez nem.
„Zelenszkijnek magának kell rájönnie, hogy ez nem folytatódhat. Mindenféle külső felszólítás nélkül. Szabad akaratából kell az embereihez fordulnia, és el kell magyaráznia, hogy tárgyalásokra van szükség” – magyarázta a német kormány egyik beszélgetőtársa.
