Ennek az aranynak, ezüstnek és bronznak nem örülhet a magyar
Sok szempontból is érdekes volt a magunk mögött hagyott hét: az egyik ilyen – a mi szempontunkból – sok jót nem jelentő érdekességgel az Európai Unió statisztikai hivatala által – három nap leforgása alatt – közzétett három friss adatsor szolgált. Április 15.-én jelent meg a tagállamok ipari teljesítményét bemutató, másnap az inflációs helyzetkép, harmadnap pedig a tojásinflációs rangsor. S mit tesz Isten? Három jelentés, három sereghajtó helyezés jutott Magyarországnak, egy első, egy második és egy harmadik – kár, hogy a negatív rangsorban.
Kezdjük azzal, amiben a legrosszabb teljesítményt produkálta a magyar gazdaság 2025. februárjában: ez pedig nem más, mint az ipari kibocsátás. Az Eurostat jelentéséből kiderül, hogy miközben a 27 tagú Európai Unióban 1,2 százalékos átlagot ért el az ipari növekedés, addig Magyarország továbbra is mélyen alul teljesít, ezúttal 8 százalékos zuhanást mutatott fel. Az EU egésze sem teljesített fényesen, hiszen 11 országban zsugorodott a kibocsátás, s a viszonylag kedvező átlag egyetlen országnak köszönhető: az íreknek. Az ír ipar ugyanis félelmetes – 38,8 százalékos – növekedést mutatott fel. Litvánia is szépen húzott, csaknem 10 százalékkal. A másik véglet a magyar, amelynek 8 százalékos zuhanását egyetlen más gazdaság sem produkálta. A második leggyengébben a bolgárok muzsikáltak (-4,7 százalékkal), a képzeletbeli negatív „verseny” bronzérme a németeknek jutott, egy, a magyarénál több mint kétszer jobb, 3,7 százalékos mínusszal.
Forrás: Eurostat
Hogy némi pozitívval bíztathassuk a kedves olvasóinkat: a havi összevetésben már nem annyira szörnyű a kép: ott már nem fértünk fel a képzeletbeli sereghajtói dobogóra, amelyen Horvátország (-3,9 százalék), Görögország (-3,6 százalék), illetve Románia (-2,1 százalék) foglal helyet. A magyar ipar „csak” -1,3 százalékkal zsugorodott februárban.
Az „ezüstöt” az infláció terén értük el márciusban – ami javulás, hiszen az előző hónapban még nálunk mérték a legdurvább drágulási ütemet (5,7 százalékosat) – legalábbis az előző év azonos hónapjához képest, amikor a románok álltak kevésbé rosszul (5,2 százalékkal). Most – mint az Eurostat jelentésében láthatjuk – helyet cseréltünk, ahogy az alábbi grafikon is mutatja. Kérdés persze, meddig örülhetünk (már ha örömnek lehet ezt nevezni) annak, hogy van, ahol még a mienknél is jobban sújtja az embereket a folyamatos áremelkedés, ami az utóbbi években a magyarok mumusává vált: mindannyian emlékszünk még a 20 százalékokat meghaladó inflációk hosszú hónapjaira.
Forrás: Eurostat
Az azonban talán-talán jót jelenthet: a februárhoz mért havi inflációs ütem márciusban 0 százalék volt. (5 tagország a mínuszos tartományba került.)
És akkor jöjjön a bronzérmünk, ami egyébként az infláció egyik olyan összetevője, amely a magyar lakoság legszélesebb körei számára a drágulási ütem legneuralgikusabb pontjára, az élelmiszerinflációra, s annak tarthatatlanságára világít rá. Egyetlen élelmiszer árának a változását mérte ismét az Eurostat, a tojásét, ami persze így, húsvét tájékán szimbolikusnak is tekinthető eledele Európának. Márciusban a tojás átlagosan 6,7 százalékkal drágult az elmúlt egy esztendőben, ám nagy volt a szórás. Nyolc országban csökkent az ár, hatban 10 százalékot meghaladóan emelkedett. Sajnos a tojásinflációban is dobogósak lettünk, a harmadik legnagyobb drágulást nálunk mérték. A cseheknél 46, a szlovákoknál 29,8, nálunk pedig 26,1 százalékkal nőtt az ár.
