Ennyit a kormány csodafegyveréről
„Semmiképpen nem tudják kordában tartani a drágulást, az adminisztrációs intézkedésekkel rövid távon – egy-két hónapig – ugyan el lehet érni pozitív hatásokat, ám hosszabb távon nem” – mondta egy hónappal ezelőtt Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő, amikor a Hírklikknek kommentálta az április inflációs adatokat. Nem is kellett egy hónapnál több ahhoz, hogy szavai beigazolódjanak. Az áprilisi lassulás után Magyarországon májusban ismét irányt vett felfelé a fogyasztói árak növekedése. Azaz, kormányzati beavatkozás ide, árrésstop további kiterjesztése oda, a dinamika gyorsult. Nem először fuccsolt be a kormány kisérletezgetése állami beavatkozásokkal.
Szerdán jelent meg a KSH májusra vonatkozó, igencsak kellemetlen meglepetést okozó inflációs gyorstájékoztatója. Ugyanis nemhogy tovább fékeződött volna a fogyasztói árak emelkedésének az üteme, ellenkező irányt vett a dinamika. A fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – miközben áprilisban még „csak” 4,2 százalékos volt az ütem. A nyugdíjasinfláció ennél valamivel gyorsabb ütemben, 4,5 százalékkal emelkedett. Némi – bár meglehetősen csekély – vígasz lehet, hogy a jövőre támpontként szolgáló maginfláció csipetnyit mérséklődött (az áprilisi 5 százalékról májusra 4,8 százalékosra). Igaz – s erre a Portfolió hívja fel a figyelmet – a maginflációs mutató még így is magas, és ha a feldolgozott élelmiszerek árrésstopja nem lenne, a mutató bőven 5 százalék felett járna még most is. A szolgáltató szektor kikényszerítetten visszafogott árazási magatartása nélkül pedig valószínűleg közelítené, de talán el is érné a 6 százalékot.
Forrás: KSH
A havi áremelkedést májusban 0,2 százalékra mérte a KSH – ugyanannyira, mint egy hónappal ezelőtt. Ezen belül azonban – s ez bizony rossz hír a fogyasztók számára – miközben áprilisban még havi szinten 1,3 százalékkal mérséklődött az élelmiszerek drágulási üteme, addig májusban már ismét nőttek, mégpedig 0,6 százalékkal. Nem véletlen tehát, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyított élelmiszerinfláció is gyorsult: az áprilisi 5,4 százalékról 5,9 százalékra. Ezen belül brutálisan drágult számos alapvető élelmiszer: a tojás (26 százalék) az étolaj (25,3 százalék), vagy a liszt (25 százalék). Igaz, volt, ami jóval olcsóbb lett, mégpedig a margarin (30 százalékkal).
Forrás: KSH
Ami pedig a többi terület áralakulását illeti. A szolgáltatások területén ugyan még nem történt állami beavatkozás, de fenyegetőzés igen – vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy a drágulás üteme lassult, de még mindig magas, 5,9 százalékos. A háztartási energiáért az idén májusban átlagosan 5,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve, ezen belül a vezetékes gáz 11,4 százalékkal drágult. A jármű-üzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, ami a világpiaci olajárak mérséklődésének és részben a forintárfolyam alakulásának köszönhető.
Forrás: KSH
