Erre (is) kellett a felhatalmazási törvény – 4. Egy tollvonással elintézett régi vita: a Kartonpack ügye
| Fürkészek kireptetése utáni kontroll és közbeszerzés nélküli vásárlások – milliárdok kegyelteknek, stadionokra, határon túli fejlesztésekre – Göd – különleges gazdasági övezetek – önkormányzatok ellehetetlenítése – Kartonpack – Bahart-kikötők – a Budapest-Belgrád vasúti projekt titkosítása – Mészáros Lőrinc energiacége – „rémhírterjesztés”– az adatigénylés nehezítése – a személyes adatok védelmének csorbítása – a Városliget-projekt fű alatti visszacsempészése... Hogy mi ennek – a látszólag összefüggés nélküli – felsorolásnak az egyes elemeiben a közös nevező? Hát a korlátlan hatalmat biztosító, korlátlan időre szóló felhatalmazási törvény. A március 31-én hatályba lépett törvény visszavonását – nem kis meglepetést keltve – Orbán május közepén belengette, s ha minden igaz, júniusra ki is vezeti. De mire kellett valójában a törvény? A fenti és azokhoz hasonló „huncutságokra” biztosan. Sorozatunkban ezeket vesszük sorra. |
„Az egészben az a legborzalmasabb, hogy önmagában a Kartonpacknak mint vállalatnak semmi köze nincs a járványhoz, és a járvány okozta kivételes veszélyhelyzethez... Ami történt, az egyértelműen visszaélés a veszélyhelyzet miatt kapott felhatalmazásban biztosított jogokkal... A kormány egy közönséges üzleti ügyben lépett, egy olyanban, amelyben az állam normális jogrenddel, bírói úton, kisebbségvédelmi jogok igénybevételével tudná érvényesíteni az érdekeit” – sommázta portálunknak a Kartonpack-ügy lényegét Bodnár Zoltán. A nyílt tőzsdei társaságot lerohanva, annak vezetését és felügyeletét leváltva, vette át a hatalmat a cég felett a kormány egy április 17-én hozott rendelettel. Ez is egy olyan intézkedés, amelynek hatásait sokáig nyögik majd az érintettek és az ország is. Jóval hosszabb ideig, mint ameddig a koronavírus-járvány velünk marad.
Háborús helyzetben az államnak ugyan törvényes lehetősége van arra, hogy a katonai védekezés és felkészülés érdekében, bizonyos vállalati kapacitások irányítását ideiglenesen átvegye – ám most nincs háború, legfeljebb járvány, amire hivatkozva, kétharmados többségével rendkívüli felhatalmazást csikart ki magának Orbán Viktor. A felhatalmazási törvényt pedig arra is kihasználta, hogy olyan, amúgy a piacra tartozó vitát is eldöntsön, mint a Kartonpack Kartonpack Dobozipari Nyrt. irányításának az átvétele. A hatalomátvételt egyszerűen, rendeleti úton hajtották végre.
„A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében, kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a stratégiai fontosságú vállalatok működőképessége fennmaradjon és a lakosság ellátása folyamatosan biztosított legyen” – indokolta Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter közleményében a lépést. Létrehozták a létfontosságú vállalatoknál szolgálatot teljesítő honvédelmi irányító törzset, s e vállalatok körébe vonták a debreceni Kartonpackot is. A közlemény szerint, a stratégiai iparágakkal együtt szükséges kezelni az ezeket kiszolgáló gazdasági folyamatokat megvalósító cégeket is, (megjegyzés: a Kartonpack csomagolóanyagokat gyárt), s ezért indokolt az állami szerepvállalás. A katasztrófavédelemről szóló törvény alapján kiadott rendelettel, állami felügyelet alá vonták a Kartonpackot, amelyben a Magyar Állam 61,9 százalékos mértékben jogosult a részvényesi jogok gyakorlására. A céghez kormánybiztost neveztek ki.
Zavaros elemek a cég történetében
A Kartonpack története – finoman fogalmazva is – bővelkedik zavaros elemekben. Nem csak amiatt, mert ez az a cég, amelyet a kormány a veszélyhelyzet által biztosított jogával, elsőként einstandolt, pontosabban vont állami felügyelet alá, mégpedig nem is akárhogyan: az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit kormánybiztos feladata lett (aki – ahogy a merce.hu megírta – egyben a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára). Ő a cég számlái felett is átvette az irányítást, jogszerűen visszahívhatta a cég vezetőségét, felfüggeszthette vagy korlátozhatta a képviseletre jogosultak jogait. És nem is tétlenkedett: a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági, valamint auditbizottsági tagjait azonnal hatállyal visszahívta a tisztségükből. Az igazgatóság elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort, az MFB korábbi igazgatósági tagját, az igazgatóság tagjainak pedig Hutiray Gyula Árpád egykori fideszes önkormányzati képviselőt, Vass Viktóriát, Jakab Lászlót és Macsinszky Lászlót, a Fidesz tagját, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagját nevezte ki.
Kulcsár Attila, Rogán Antal neve is felbukkan...
Ahogy azonban a HVG felhívta a figyelmet: a tulajdonosi jogok gyakorlására eddig is meglett volna az állam lehetősége, ugyanis a tőzsdei társaság korábbi főtulajdonosát, Kerék Csabát (az egykori brókerbotrány-, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként) egy évvel korábban jogerősen börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Kerék Csaba cége, a Britton Capital & Consulting a részvények nem egész 61,9 százalékát birtokolta a Kartonpackban. Csakhogy a vállalat alapszabálya háromnegyedes többséghez kötötte a legfontosabb döntéseket. Így az államnak eddig valószínűleg gondot okozott volna, hogy a társaságnál saját céljainak megfelelő határozatokat hozzanak, és az állam által kijelölt személyek kerüljenek a vezetőségbe. Vélhetően, ebben a törekvésében a cégben közel 30 százalékos részvénypakettel rendelkező Fintha-Nagy Ádám ügyvéd sem segített az államnak. Jóllehet, korábban ő is közreműködött azokban a belváros ingatlanügyletekben, amelyek Rogán Antal polgármestersége idején, az ellenzék tiltakozását váltották ki.
Ám a jelek szerint, a kartonpackos hatalomátvételben más eszközök is szükségessé váltak.
A kormányrendeletnek köszönhetően, a kabinet most a saját embereit gond nélkül be tudta ültetni az igazgatóságba, a villámgyors eljárás végrehajtását pedig a jogállamban szokásos jogászok mellett, rendőrökre is bízta: a bankfiókba rendőrök kísérték a kormánybiztos által megbízott ügyvédet – írta a portál.
Felbukkan az államfő is
Arról egy nagyon alapos írásban az Index számolt be már 2018-ban, hogy a debreceni Kartonpack a csornai napelemgyár botrányában is érintett, mégpedig az Ecosolifer nevű cégen keresztül, amely uniós támogatásokat is nyert a gyár felépítésére. A gyár felépítése azonban elmaradt, s az ügyben az OLAF is vizsgálatot indított. Egy későbbi cikkében a portál a társaság helyzetét ismerő forrásokra hivatkozva, azt írta, hogy ez az ügy állhat az állami átvétel hátterében.
2001-ben kezdődtek a zűrzavarok és az iszapbirkózás a cégben és cég körül, volt itt sok minden, még bennfentes kereskedelem is. Az Eximbank szintén beszállt a csornai napelemgyárba – amelynek alapkőletételénél egyébként Áder János köztársasági elnök is megjelent –, majd hirtelen kiszállt a kartonpackos projektből.
Mire ez az egész?
„A hatalomátvétel arra jó, hogy mindent kisimítsanak, cégjogilag szabályossá tegyenek” – vélekedett Bodnár Zoltán, aki rámutatott: az államnak van 61,9 százaléka a vagyonelkobzás miatt, de a háromnegyedes döntésekhez ez nem elég. Most viszont vélhetően együttműködő lesz a társaság igazgatósága, ahova saját embereket ültettek. A hatalomátvétellel minden olyan ügy simán elintézhetővé vált, amihez igazgatósági döntés szükséges. Ezek közül – Bodnár szerint is – vélhetően a legfontosabb a csornai gyárral kapcsolatos kartonpackos követelés lehet. Ami – vélelmezhetően – kellemetlenségeket okoz az államnak vagy éppen Ádernek.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy vélhetően ezért marad még jó ideig a kormány embereinek kontrollja alatt a debreceni cég.
Sorozatunk eddig megjelent írásai:
Eltitkolt, örökre szóló rendkívüli intézkedések is történhettek
Az önkormányzatok kivéreztetése
Mi jár a (gaz) rémhírterjesztőknek?
