Évi egymilliárdból figyelik meg a pedagógusokat
Érdekes kormányhatározatra bukkant a PDSZ: a kormány évente csaknem egymilliárd forintot juttat az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az végre tudja hajtatni a pedagógusok „komplex ellenőrzését”. „A kormány egyetért a tanfelügyeleti rendszer folyamatainak áttekintésével, tevékenységének megerősítésével” – idézi a szakszervezet a kurta kormányhatározat első pontját. A döntés értelmében a kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 2021-es évre 287 000 000, majd 2022-től évente 969 millió forintot biztosítson erre a költségvetésnek az EMMI-ről szóló fejezetében. Az érdekvédelmi szervezet országos választmányának tagjától, Nagy Erzsébettől kértük a különös és méregdrága projekt véleményezését.
– Mióta ismert ez a luxustámogatású megfigyelésről szóló döntés az Önök számára, s vajon ez az oktatás legfontosabb területe, amire egymilliárdot kellene költenie a kormánynak?
– Ez a határozat 2020. március 20-ai, amit a napokban úgy vettünk észre, hogy rákerestünk a legutóbbi, az úgynevezett komplex ellenőrzést tartalmazó rendelet-módosítás indoklására. A kormány tavaly március óta készül erre. Ami döbbenetes, hogy akkor döntötték el ezt, amikor először vezették be a digitális munkarendet, amelyhez semmiféle segítséget nem kapott a pedagógustársadalom. Egy hétvégénk volt felkészülni rá.
– Tudtak-e erről, mármint a pedagógustársadalom?
– Nem tudott erről a pedagógustársadalom, ahogy annak a gondolatáról sem, hogy újabb ellenőrzési formát vezetnének be.
– Mi lehet mindezzel a kormány célja?
– Az ellenőrzést magát nem ismerjük, lévén, hogy azt nem jogszabályban szabályozzák majd, hanem feltehetően az Oktatási Hivatal által kiadandó anyagokban – csakúgy, mint a minősítési eljárások és a tanfelügyelethez tartozó többi ellenőrzés részletszabályait is. Egyelőre nem tudható, hogy voltaképpen mit és hogyan vizsgálnak majd. Mindössze annyit lehet tudni, hogy az intézményvezető vezetői programját, az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját, az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét kell feltölteni egy erre a célra létrehozandó internetes felületre. Az indoklás szerint, „A módosítással bevezetésre kerül az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (a továbbiakban: tanfelügyelet) új fajtája, a komplex ellenőrzés, melynek során a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzése egy eljárás keretében történik. A komplex ellenőrzés gyorsabb és hatékonyabb, mint a tanfelügyelet egyéb fajtái, ezért az eljárási szabályok is részben eltérnek a tanfelügyelet már bevett fajtáinak eljárási szabályaitól. A komplex ellenőrzésre – a nagyobb hatékonyság érdekében – gyakrabban (három évente) sor kerülhet. A szakértőknek a jelenlegitől eltérő, az újszerű szakmai elvárásokhoz igazodó szakértői pedagógus-továbbképzéseken kell részt venniük. Az intézkedési terv végrehajtását a hivatal a szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi, az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést készít a miniszter részére, mely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, megjelölve, ha az intézmény az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.” Tehát megint rengeteg pénzt ölnek bele egy új ellenőrzési forma kialakításába és az úgynevezett szakértők képzésébe, az „újszerű szakmai elvárások” szerint.
– Köszönöm, hogy említi – Önök szerint milyen újszerű szakmai elvárások szerint kellene folytatni a jövőben a pedagógusi munkát?
– Hogy mik ezek az újszerű szakmai elvárások, azt nem tudni. Az ellenőrzés ellenőrzésének eredménye pedig ki másnak a kezébe, mint a legfőbb oktatási szakértő, a miniszter kezébe fut össze, felsorolva a renitensnek mutatkozó intézmények nevét. Ez tehát nem más, mint egy újabb alkalom az intézményvezetők és a pedagógusok megregulázására, nem beszélve arról, hogy nyilván jelentős – ki nem fizetett – többletmunkával jár majd az ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok és adminisztráció ellátása. Nem más ez, mint intézményi önállóság biztosítása helyett újabb központi direktíva és ráerősítés az iskolarendszer egészét romboló, felső szerveknek való megfelelési kényszerre. Ha már a járvány ideje alatt nem segíti a kormány az iskolákat helytállni, legalább ne sújtaná további többletmunkával! Az oktatás minőségét nem az fogja emelni, hogy időről időre szakértőnek titulált, gyorstalpaló tanfolyamokon „továbbképzett” kollégák intézményi dokumentumokat tanulmányozgatnak felülről meghatározott szempontok alapján, esetleg beülnek néhány tanórára, majd pedig az ellenőrzés eredményeként az intézményvezető a pedagógusokat az Oktatási Hivatal oktatási központjainak továbbképzéseire utalja be.
– Mit tudnak, hallottak, miként kívánja mindezt megvalósítani a kormány?
– A részletszabályokat még nem árulták el, mivel azokról nem jogszabályban rendelkeztek, hanem az Oktatási Hivatal fogja majd feltehetően nyilvánosságra hozni saját felületén.
– Jogszerű mindez?
– Jogszerű, mivel rendeletet hoztak róla, csak éppen nem észszerű.
– Erre kell-e fordítani ezt az összeget most, amikor sorban távoznak más szakmákba a pedagógusok?
– Nem erre kellene ezt az összeget fordítani, hanem az oktatásban dolgozók béremelésének forrásához adni.
– Ki és milyen tematika, gyakorlat szerint végezné ezt a „megfigyelést”?
– A rendelet indoklásából az derül ki, hogy a jelenleg szakértőként alkalmazott pedagóguskollégákat akarják erre az ellenőrzési formára tovább képezni. Ők azok a pedagógusok, akik a Mesterpedagógus fokozatba kerülésért vállalták, hogy a kollégáik minősítési eljárását és a tanfelügyeletet az Oktatási Hivatal előírásai szerint lebonyolítják. A PDSZ témával kapcsolatos véleményét a www.nedolgozzingyen.hu tájékoztató oldalunkon tettük közzé. Itt részletesen megismerhetik az álláspontunkat, ahol azt is megfogalmazzuk, hogy most már akadnak olyanok a Fidesz berkein belül is, akik végre maguk is felmérik a helyzet mérhetetlen tragikusságát. Sajnos azonban nem elég, hogy Fürjes Balázs államtitkár kampányígéretet tesz, vagy inkább kampányvágyat fejez ki: a kormánynak lépnie kell!
