Ez az egyetem elbuktatja Orbánt?

Hallom sokaktól, hogy ez a koprodukció lehet az Orbán-kormány Bős-Nagymarosa; azaz a végső bukás oka. Mások azt hangsúlyozzák, hogy ez az ügylet csak akkor hozna bajt a Fidesz-kormányra, ha a nacionalista beállítottságú emberek is felháborodnának, és ennek hangot is adnának. Természetesen nagyon nehéz előre megjósolni, hogy mi az a cselekedet, amely kiváltja a társadalom többségének haragját, és amely ellen képes tiltakozni, akár úgy is, hogy a szavazófülkében csinál – Orbán szavával élve – forradalmat. Olyan sok esetben hittük azt, hogy nincs tovább, a most regnáló hatalom elbukik, aztán semmi sem történt: vagy simán agyonhallgatta a konkrét ügyet a Fidesz adminisztráció, vagy sikerült beemelni a közbeszédbe egy ellencsapást, egy másik botrányt, amely az ellenzéket hozta nehéz helyzetbe, még akkor is, hogy a támadás alapja nettó hazugság volt. (Például Krekó Péter ügye.)

Ami a fudani egyetemet illeti, könnyen lehet, hogy csak az értelmiségi szűk rétegét, közülük is csupán az ellenzéki gondolkodásúakat zavarja. Pedig kevés klasszikusabb támadási felület nem nyílik, mint ez. És nem pusztán azért, mert a kínaiak olyan földterületet kapnának meg, amelyet már – aláírással, kvázi szerződéssel – a kormány odaígért a fővárosnak, hanem mert az egész projekt érthetetlen, átláthatatlan, és természetesen a szerződés sem teszi tisztábbá. Azon egyszerű oknál fogva, mert Orbánék azt nem mutatják meg, nem hozzák nyilvánosságra; pontosan úgy járnak el, mint számos más esetben, főként a kínaiakkal kapcsolatban. Titkosították ugye a Belgrád-Budapest vasútvonal szerződését, rejtély övezi a lélegeztetőgépek beszerzését, valamit a kínai vakcinák írásba foglalt megállapodásait. 

A Csepel-Ferencváros térségét érintő területet, mint tudjuk egy diákváros építésére szánta a főváros; ennek fejében belement abba, hogy a szomszédságban felépüljön az atlétikai világbajnokság stadionja. E pillanatban az az egyetlen fegyver a főpolgármester kezében, hogy visszavonja a vb-rendezés lehetőségét, tekintettel arra, hogy arra Budapest nyújtotta be a pályázatát. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere népszavazásban bízik; hisz abban, hogy az emberek szembefordulnának a kormány szószegő magatartásával. Szép gondolat, de azt nyilván Baranyi Krisztina is tudja, hogy jelenleg nem lehet népszavazást tartani, de – ráadásul – az is elképzelhető, hogy a rendeleti kormányzás lehetőségével élve, Orbán egyszerűen maga eldönti, hogy elveszi a földterületet, miáltal meghiúsítja a diákvárosról szóló beruházást is. Nem ez lenne az első eset, amikor a miniszterelnök megszegi a szavát; elég könnyen szökken át egyik kijelentéséből egy homlokegyenest ellenkezőbe. 

De maradjunk egyelőre a fudani egyetem elképzelésénél. A kínai felsőfokú intézményt ismerik a világban, azt is mondhatnánk, hogy jó a híre. De persze van rossz is; egyfelől a tény, hogy a Kínai Kommunista Párthoz van bekötve, másfelől, hogy kiváló benne a kémképzés. Ettől persze még lehetne Budapesten, ha maguk a kínaiak vásárolnának földet, vagy építési engedélyt, készítenék el a teljes beruházást, a saját pénzükön. Ehelyett azonban a magyar állam hitelt vesz fel a kínaiaktól, hogy aztán kínai munkások, kínai építőanyaggal felhúzzák a campus épületeit. Ha most azt kérdeznék tőlem, hogy mi ebben az üzlet a magyaroknak, ugyanolyan tanácstalanul tárnám szét a karom, mint önök. Erre a talányra még senki nem adott választ, még annyit sem, hogy esetleg az egyetemnek bérleti díjat kell majd fizetnie, mi pedig abból törlesztenénk a hitelt. De, ha így lenne, akkor sem láthatjuk az egész projekt értelmét. Olvastam, hogy valami hasonló konstrukcióban építettek utat a kínaiak Montenegróban, majd egyszer csak otthagyták az egészet, befejezetlenül. 

Hogy mi lesz, nem tudhatjuk. De, ha már a keleti fojtófával kezdtem az írásomat, hadd ajánljak a figyelmükbe egy másik, ugyancsak a vácrátóti arborétumban megtalálható fát. Úgy hívják: kínai Júdás-fa.

Ne mondják, hogy nem szóltam.