Ez lehet Orbán következő konfliktusa az EU-val

HírKlikk 2021. július 30. 19:00 2021. júl. 30. 19:00

„Ha Orbán Viktor és kormánya ki akar szorítani az országból külföldi befektetőket, és azok tulajdonát államosítani kívánja, nem sok eszköztől riad vissza” – írta a Handelsblatt német gazdasági lap a Liszt Ferenc repülőtér kapcsán. De a repülőtér esete nem egyedi, a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítónak is tapasztalnia kellett, hogy nem mindig nagy a jogbiztonság. Ráadásul jó eséllyel mindig az Orbánhoz közelálló köröket juttatják utóbb ily módon lehetőséghez.

Nem riad vissza a magyar kormányfő például a zavart keltő hamis hírektől sem, mint amilyen a Magyar Nemzet című, kormányközeli lapban megjelent, miszerint a kormány által megszerezni kívánt repülőtér külföldi tulajdonosai elvben már nem zárják ki az eladást.  Az egyik tulajdonosnak, a düsseldorfi Avi Alliancenek azonban ilyesmi eszében sincs – mondta a cég kommunikációs igazgatója. Hozzátette: az Avi Alliance hisz a budapesti repülőtér potenciáljában, és egyébként is túl csekélynek tekinti a felkínált árat. 

A Handelsblatt részletesen ismertette, mit tett és tesz Orbán Viktor a repülőtér megszerzése érdekében, és megállapította: az epizód azt mutatja, hogy a külföldi befektetőknek Magyarországon jelenleg meglepetésekre kell számítani.

„Magyarországon jövőre választások lesznek, és Orbánnak sikerjelentésekre van szüksége” – írta a lap, amely idézte a Budapest Corruption Research Centeres (CRCB) Tóth Jánost, aki szerint a miniszterelnök ideges, mert a hosszú ideig viszálykodó ellenfelei közösen lépnek fel ellene, és az ellenzék esélyei jobbak, mint bármikor – már amennyiben kitart az egység.  

A repülőtér tulajdonosi története kapcsán az írás emlékeztet arra, hogy az utolsó nagy részvénycsomagot már Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt adták el. A repülőtér gazdasági jelentőségét ecsetelve, a cikk arra is rámutat, hogy a légikikötő sokáig veszteséges volt, és csak újabban lett nyereséges. 

Az utóbbi időben azonban a járvány itt is nehézségeket okozott, és Orbán a jelek szerint ezt tekintette a megfelelő időpontnak az újbóli államosításra: egyfelől a repülőteret lényegében szanálták, másfelől éppen a pandémia miatt a piaci árak nyomottak. Az első ajánlatot egy részben magán-, részben a kormány részvételével alakult konzorcium tette, amelyből azonban a tulajdonosok nem kértek. Az állam azonban nem adta fel, és most újabb ajánlatot tett: ezúttal többségi részt szeretne vásárolni, és nem világos, hogy kié lenne a fennmaradó hányad. A tulajdonosokat megfélemlítendő, a kormány azt állítja, hogy a tulajdonosok pénzügyileg kiüresítik a repteret, Palkovics László innovációs miniszter pedig kijelentette, hogy a befektetők nem járulnak hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. Az üzemeltetők ezt cáfolták, rámutatva: csak az elmúlt két évben 167 millió eurót fektettek a budapesti repülőtérbe.  

A repülőtér tulajdonosai mellett más befektetők is nehézségekkel küzdenek Magyarországon. A Vienna Insurance Group (VIG) biztosítónak is tapasztalnia kellett, hogy nem mindig nagy a jogbiztonság: 2020 novemberében szerződést írt alá az Aegonnal a kelet-európai üzletrész átvételéről, de Magyarország akadályozza a tranzakciót. A Belügyminisztérium egy vészhelyzeti rendeletre hivatkozik, amit a kormány egy nappal a szerződés megkötése előtt adott ki, és amelyben az áll, hogy immár a biztosítás is stratégiai ágnak számít, ahol külföldi cégek csak belügyminisztériumi engedéllyel vehetnek át bármit. 

A külföldi befektetők jelentős súlya több kelet-európai országban téma, és tény, hogy bizonyos szektorokban olyan léptékben vannak jelen, hogy az bármely nyugat-európai államban is vitákat váltana ki – írta a lap. A magyar biztosítási piac helyzetére is kitér a cikk, rámutatva, hogy a piaci részesedés szerinti listán az első magyar szereplő a hetedik helyen áll. Ilyen körülmények között a politikusoknak könnyű dolguk van a sérelemérzet szításával. Ugyanakkor sok pénzről is szó van, ugyanis a nyugat-európai cégek fiókintézményei milliárdokat utalnak át az anyavállalataiknak. 

Ám éppen a magyar kormány nyomasztja kétes eszközökkel a külföldi befektetőket, például a repülőtér esetében megakadályozott egy hitelfelvételt, ami felveti a gyanút, hogy gyengíteni akarta a külföldi tulajdonosokat. Emellett Magyarországon fennáll annak a veszélye is, hogy a tranzakcióknál mindig Orbán egyazon harcostársai jutnak lehetőséghez, mégpedig nem átlátható módon. A jelek szerint ez a helyzet a budapesti repülőtér ügyében is. 

A budapesti repülőtér és az Aegon ügye még nem vetett nagy politikai hullámokat, mert háttérbe szorította az úgynevezett pedofil-törvény körüli heves vita. Az Avi Alliance azonban bekapcsolta a politikát. Gunther Krichbaum, a német CDU parlamenti képviselője levelet intézett Ursula von der Leyenhez, az EU Bizottság elnökéhez. Ebben a képviselő irodavezetőjének közlése szerint Kirchbaum azt írta, „Tudni akarjuk, hogy Magyarország eljárása összeegyeztethető-e a belső piacra vonatkozó szabályokkal”. A lap szerint ez annyit tesz, hogy már be van programozva Magyarország következő konfliktusa az unióval.