Ez történt a héten – Orbánnál elmaradt a gyermeknap, de nem véletlenül

Először lássuk, mi történt Orbán világában a héten.

Katari látogatás – Az alaphír: Orbán Viktor kétnapos látogatást tett Dohában, ahol a többi között egy gazdasági fórumon vett részt. S hogy mit csinált még ott? A kormányfő heti összefoglalója alatt megjelenő kommentek egyike igen pontosan fogalmazott: „Elmentél pénzt kuncsorogni a Liszt Ferenc reptér megvételéhez egy jó kis korrupt vezetőhöz... Ugye megvan, hogy ők pénzelték a brüsszeli korrupciós botrányba keveredett képviselőket, de hát a zsák megtalálja a foltját...”.  De van, aki más nézőpontból világította meg az utat: „Azért az elég beszédes, hogy téged már csak Katarban hallgatnak meg...”

És tényleg! Orbán ma már elmanőverezte magát – eljátszva korábban összegyűjtött politikai tőkéjét annyira, hogy a nyugati világban már csak az hajlandó tárgyalni vele, akinek feltétlenül szüksége van rá. Keleten viszont szívesen fogadják őt és az embereit, élükön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Putyin, Erdoğan, Hszi, a dicsőséges „kipcsak” eredetünk utózöngéjeként a türkök, s az arab világ – ez az ő közege, ott még szívesen látják, s ott még talán sikerrel próbál pénzért kuncsorogni. Az uniós támogatások ugyanis nem jönnek, ahhoz előbb helyre kellene állítani a jogállamiságot, s le kellene törni a korrupciót. Ám sem az előbbi, sem az utóbbi nem fekszik ennek a rezsimnek, viszont a fent említett kör, ahol szívesen látják, ha kell, pénzt is ad, igaz, nem olcsón, ami persze rossz az országnak, de jó a „szabadságharcos” – a családjáról, barátairól és arra érdemes alattvalóiról mindig és bármi áron gondoskodó – Orbánnak.

Tűzszünet és tárgyalások – Katarban a gazdasági fórum s a kétoldalú tárgyalások mellett (amelyeken gázszállításokról is egyeztettek) a Bloomberg hírügynökség főszerkesztőjének is adott interjút Orbán, aki az aktuális világpolitikai helyzet kapcsán ismét elővette a már megszokott mantráját: „Fegyverszállítások helyett tűzszünet, háború helyett béke”. Ehhez is volt az egyik kommentelőnek releváns hozzáfűzni valója. „Semmirekellők! 25€/ megawatt a gáz világpiaci ár. A szankciók működnek.” – írta, rávilágítva arra, mennyire álságos Orbán hozzáállása az oroszok által Ukrajna ellen indított háborúhoz, mennyire fals a mantrázott „követelés” igazolásának egyik indokaként felhozott „a szankciók nem működnek” hazugság. Azt pedig már sok-sok okos, hozzáértő ember megírta, de a józan paraszti ésszel megáldottak is tisztában vannak vele: tűzszünetet az adott pillanat állapota alapján lehet kihirdetni, ami jelen esetben annyit jelentene, hogy az oroszok által bekebelezett kelet-ukrajnai területekről Kijev hallgatólagosan elismerné, hogy az már az oroszoké. Azaz, az agresszor nyerne, az áldozat veszítene egy ilyen tűzszüneten, s az azon alapuló békén. Persze Orbán számára az agresszív, hatalmi diktátum által kizsarolt/kicsikart nyereség teljesen rendben van.

Katar – Az interjúban (amit a miniszterelnökség által készített fordításban itt lehet elolvasni) semmi új nem hangzott el, Orbán csak a szokásos panelekkel válaszolt az ezúttal nem ál-, hanem valódi kérdésekre. Ugyanakkor az kifejezetten érdekes, hogy ezúttal nem kerülte el (nem tudta elkerülni?) azt, hogy igazi újságírónak nyilatkozzon. Tudjuk, ilyenre szökőévente ha sor kerül, hiszen csak saját közegben szeret megnyilvánulni, amikor tudja, a mikrofonállványok nem kérdeznek csak úgy, maguktól, ők az előre megbeszéltek szerint haladnak. Jó lenne tudni, miért egyezett bele az interjúba...

Hajrá, Sepsi!  – Orbán örül Sepsiszentgyörgy focicsapata sikerének. Naná, hogy a kedvence! Az ACS Sepsi OSK Sepsiszentgyörgy fociakadémia csak a stadion felhúzására kapott 2 milliárd forint (magyar adófizetői) pénzt, s persze ki más, mint Mészáros Lőrinc emberei kivitelezték a projektet (amelyről itt olvashat érdekes részleteket). A romániai magyar kisebbség amúgy is zsákszámra kapja a magyar állami támogatásokat. Ha beütjük a Google keresőjébe azt, hogy Sepsiszentgyörgy magyar állam támogatás”, akkor 0,38 másodperc alatt 58 500 találatot kapunk. Református templom felújítása, négycsillagos szálloda, kulturális központ, egyetemi kampusz stb. – ezzel mind (részben) magyar állami támogatással is gazdagodott az 56 ezer lakosú település.

Isten veled, Tellér Gyula!  – Ezzel búcsúzott a Széchenyi-díjas magyar szociológustól, aki eredetileg SZDSZ-es képviselő volt, majd a Fideszhez fordult, 2010-től pedig Orbán Viktor miniszterelnök munkáját segítette tanácsadóként. Ezt a pozícióját 90 évesen bekövetkezett haláláig Orbán betöltötte (havi 1,5 millió forintért). 

Eközben a valóság

„Anyám borogass! Már lassan ingerenciát érzek rá, hogy én is csináljak hetente egy ilyen kis összefoglalót. No persze, az enyémben más dolgok lennének... például pályaelhagyó pedagógusok, kórházak ideges beszállítói, csóri Navracsics, ahogy reményvesztetten néz az EU küldöttség után...” – olvasható Orbán posztja alatt. 

No meg a következő is: „Öt és fél év, 225 milliárd forint: befejeződött a 3-as metró felújítása! A „CSÚNYA BRÜSSZEL" 177 MILLIÁRDOT FINANSZÍROZOTT A 225 MILLIÁRDBÓL KÖSZÖNJÜK EU! A város leghosszabb, 17,4 km-es metróvonalának, valamint a hozzá tartozó 20 állomásnak a felújítása 2017 novemberében kezdődött, és az 591 millió eurós (mintegy 225 milliárd forintos) teljes költségvetésből 453 millió eurót a kohéziós politika keretében nyújtott uniós támogatás fedezett. Ez a projekt Magyarországot, de az egész EU-t tekintve is az egyik legnagyobb uniós beruházás. Az uniós kohéziós támogatásnak köszönhetően, a metróvonalat és az állomásokat teljesen felújították.”

És tényleg, átadták a teljesen felújított M3-as metrót, amit valóban az Európai Unió által nyújtott, elképesztően komoly támogatásnak köszönhetünk. Persze ez nem ad örömöt sem Orbánnak, sem a társainak, aki és akik szabályos harcot vívnak Budapest ellen azóta, hogy az emberük, Tarlós István korábbi városvezető (aki amúgy a meghívás ellenére sem ment el az avatóra) 2019-ben elveszítette a választást Karácsony Gergellyel szemben. „Minél rosszabb, annál jobb” szerintük, ha az az ellenzéki fővárosról (és a „ballib” fővárosiakról) van szó.

S hogy mi történt még a héten?

Nos, folytatódott a Völner-per, mégpedig a bukott államtitkár, Völner Pál meghallgatásával. Völner pedig nagyot ment: Varga Juditot többször is szóba hozta, s konkrétan az igazságügyi miniszter meghallgatását kezdeményezte, mondván: „a miniszter asszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, illetve kérdésre megerősítette, hogy volt hármas megbeszélés a miniszter, közte és Schadl György, a végrehajtói kamara elnöke (csak a napokban leváltott) között. A Telex tudósításában azt is megírta, hogy a nyomozati anyagok szerint legalább egy ilyen találkozó volt: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. 

Az Országgyűlés a héten elfogadta a Büntető törvénykönyvnek az újságírók büntethetőségéről szóló módosítását. Eszerint a jövőben már nem büntethető becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A Btk. eddig a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatta. Ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készített, akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozta, akár három évig terjedő szabadságvesztésre volt ítélhető. Becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés volt kiszabható. Polyák Gábor a Népszavának azt fejtegette, hogy ez a médiában valódi változást nem jelent, mivel láthatóan eddig sem tartott vissza senkit, hogy rágalmazásért vagy becsületsértésért elvileg akár börtön is járhatna. Az más kérdés, hogy a bíróságok ezzel nem éltek, eddig is inkább sérelemdíjakat szabtak ki, ennek a lehetősége pedig továbbra is ott marad a Polgári törvénykönyvben. Ezekben az esetekben a kormánymédia inkább „mellényzsebből fizet”. A TV2 például 16 helyreigazítást nem hajlandó lehozni, inkább újra és újra megfizeti a végrehajtási bírságot. 

És ha média: a héten lebukott a közmédia, mégpedig egy „riportocskával”. A „riporter” még május elején azt tudakolta az autósoktól, mit szólnak ahhoz, hogy a felújított Lánchidat nem használhatják a „mezei” autósok a jövőben. A leadott anyagból ugyan az derült ki, hogy az autósok nagyon is ellenzik, sőt, elítélik a tervet, ám a 444.hu-nak köszönhetően megnézhetjük, hogy mit is mondtak a valóságban a megkérdezettek. Merthogy a portál hozzájutott egy rövid anyaghoz az MTVA egyik stúdiójából, amin a május 2-án este 19.30-kor adásba került Híradó részlete látható: benne a még vágatlan és nyers képanyaggal, utána az adásba került képsorokkal. Tanulságos, bár nem meglepő. 

És a héten írta meg a Népszava, hogy az Európai Parlament állásfoglalásra készül, felvetve az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének, a Tanácsnak az irányítására, s válaszlépéseket helyez kilátásba, ha a Bizottság nem lép az ügyben. Már volt képviselő, a német Daniel Freund, aki egy tweetjében a következőket írta: „Tényleg azt akarjuk, hogy ez a fickó vegye át jövő nyáron az uniós elnökséget?” Majd rögvest meg is válaszolta: „Nem hinném”.  Ám ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására, és válaszlépéseket helyez kilátásba. Magyarország egyébként a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban. A Hírklikknek Lattmann Tamás nemzetközi jogász hangulatkeltésnek nevezte az EP húzását, hangsúlyozva: nem állítja, hogy nem lenne lehetséges a soros elnökség rotációs rendszerének megváltoztatása, de az az EU működésének egyik alapvetését rúgná fel. Arról nem szólva, hogy messze nem biztos, hogy az EP fel tud sorakoztatni elegendő érvet mellette, az ugyanis nagyon kevés, hogy Orbán korrupt – mondta.

A 2024-es költségvetést is lassan megismerhetjük, pontosabban annak a tervezését. Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón világossá tette, hogy a tervek szerint pünkösd után, kedden nyújtja be a tervezetet az Országgyűlésnek, s már nyáron meg is szavazzák azt. Mindenesetre a Költségvetési Tanács már véleményezte a tervezetet, ráadásul szokatlanul kritikus hangnemben tette azt. A testület szerint – a Portfolió cikkének a címét idézve – brutális aknákkal van a tervezet tele. „Hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, amelynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés rohamtempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját” – mondott véleményt a szakportál.

A magunk mögött hagyott héten ünnepeltük a Gyereknapot – meg is lepődtünk azon, hogy az unokáival a közösségi médiában oly gyakran „cukiskodó” Orbán nagypapinak nem jutott eszébe megemlékezni erről. Nos, kicsit belegondolva, az ember azonban mégsem csodálkozik el ezen, tekintve az egyre mélyülő magyarországi gyermekszegénységet, amit a jelek szerint Orbán ugyan nem nagyon bán, de azért a figyelmet talán mégsem akarná ráirányítani. Az Eurostat nemrég közzétett adatsora az európai országokban tapasztalható gyermekszegénységet mutatja be. Mint a Pénzcentrum cikke rámutat: 2021-ben az alacsony iskolázottságú szülők által vezetett háztartásokban élő magyar gyerekek több mint háromnegyede, 78 százaléka (!) élt szegénységben. A 78 százalék pedig csaknem a duplája az EU-átlagnak.