Ez volt az év: márciusi szavazások

Itthon

A hónap egyik fontos eseménye, ami nem történt. A parlament ugyanis márciusban nem szavazott a svéd NATO-csatlakozásról, miután Stockholm többször is jogállamisági kritikával illette Magyarországot. A ratifikációs javaslatot a kormány már előző nyáron a parlament elé terjesztette. Az Országgyűlés delegációt is küldött a csatlakozásra váró két országba, hogy – cserébe a ratifikációért – fogják vissza az Orbán-rezsimet érő kritikákat. Ám március végén csak a finn tagságot hagyta jóvá a magyar parlament. 

Eközben leszavazta a kormánytöbbség, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon annak kiderítésére, milyen felelősség terheli Varga Judit minisztert a Schadl–Völner-ügyben, illetve kiket takar a nyomozati anyagban szereplő Tóni, Barbara és Ádám keresztnév.

Hat éves letöltendő börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbüntetést kért az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökére, mert Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét. Az ügyészség „álvásárlással”, egy politikustársa közreműködésével buktatta le: Agócs 30 millió forintot kért tisztsége átjátszásáért. Megúszta viszont a számonkérést elődje, a fideszes képviselő Farkas Flórián, aki aláírója volt az 1,7 milliárd közpénzt eltüntető Híd a munka világába program papírjainak.

Egyelőre a beruházási stop áldozata a Fudan Egyetem – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Azt, hogy mire ment el a kínai egyetem magyarországi indulására az Orbán-kabinet által kiutaltatott 600 milliós támogatás, nem tudni. Az egyetem budapesti alapítványa sem a címén, sem telefonon, sem e-mailen nem érhető el.

A budai Várba, azon belül is József főherceg egykori palotájába költözik az Alkotmánybíróság (AB). Az AB-nek jelenleg a Vár alatti Donáti utcában, irodaházban van a központja. Az alkotmánybírák a rendszerváltás utáni első években egy, korábban az állampárt XIII. kerületi székházaként használt, az Árpád híd pesti hídfőjénél álló épületben ítélkeztek (ez ma a Kincstáré), ahonnan 1994-ben költöztek mai helyükre.

Mégsem költözik el viszont a budapesti Ludovika épületéből Debrecenbe a Természettudományi Múzeum. Mint kiderült, a heves szakmai vitákat kiváltó korábbi kormánydöntés megvalósítására nincs pénz. 

1200 fős csoportos létszámleépítésről döntött a Magyar Posta a társaság stabilitásának megőrzésére hivatkozva. A szankciókat okoló közleményük szerint a lépés a szolgáltatási színvonalat nem érinti. 

Márciusban 5,7 millió forint fölé nőtt Orbán Viktor fizetése. A tavaly életbe lépett, a nemzetgazdasági keresetek növekedéséhez igazodó mechanizmus révén márciustól 17,5 százalékos fizetésemelést kapnak a parlamenti képviselők, akik közül a legrosszabbul keresők illetménye sem lehet kevesebb 1,5 millió forintnál.

Az egyházak február végéig benyújthatták igényüket azokra az önkormányzati épületekre, amelyekben – bár soha nem voltak a birtokukban – jelenleg oktatási-nevelési feladatot látnak el. A forráshiányos önkormányzatok korábban abban a meggyőződésben adták egyházi kézbe az ilyen iskolák, óvodák működtetését, hogy az épület a tulajdonukban marad, most viszont kártalanítás nélkül kötelesek azt átadni.  

Másodfokon hat évi fegyházbüntetésre mérsékelte a szélsőjobboldal egyik ikonja, Budaházy György büntetését a hosszú évek óta húzódó Hunnia-perben a Fővárosi Ítélőtábla. A vád alapját képező cselekmények még 2007–2008-ban történtek: egy magát Magyarok Nyilainak nevező szervezet Molotov-koktélokat dobált szocialista politikusok házára, és megverte Csintalan Sándor volt MSZP-s képviselőt. A 2002-es Erzsébet-híd foglalással már korábban elhíresült Budaházy terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt első fokon 13 évi fegyházat kapott, amit a megismételt eljárás végén 17 évre emeltek. Ezt csökkentette hat évre a bíróság. A többi vádlottnak is mérsékelték a büntetését, a 17-ből hétnek pedig Novák Katalin röviddel később államfői kegyelmet adott.

A kormánypártok szerint tiltott külföldi finanszírozással segítették az ellenzéket a tavalyi választásokon. Korábban Márki-Zay Péter maga beszélt arról, hogy kaptak támogatást az Action for Democracy elnevezésű amerikai szervezettől, egy svájci alapítványtól pedig az ellenzékhez közelálló cégekhez is érkezett pénz, ám az érintettek tagadják – és nincs rá bizonyíték –, hogy ezt kampányfinanszírozásra használták volna. Bánki Erik fideszes képviselő szerint az ellenzék esetében az adócsalás gyanúja is fennáll, mivel ugyanazon költésekről szóló számlákat több helyen is elszámoltak. A külföldi támogatást bíráló kormánypárti politikusok szerint ugyanakkor az rendben lévő, hogy Mészáros Lőrinc bankja több mint 10 millió euró, azaz 4 milliárd forint hitellel támogatta Marine Le Pen francia politikus pártját az ottani választások előtt. Utóbbit a Macronnal szemben alulmaradt elnökjelölt nemrég visszafizette.

Győrben sem lehet népszavazás az akkumulátorgyárról, mert a helyi választási bizottság szerint nem egyértelmű kérdés az, hogy „Akarja-e ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”. Az NVB pedig az LMP-nek azt a kezdeményezését kaszálta el, hogy egy településen csak akkor lehessen akkumulátorgyárat létesíteni, ha azt az ott lakók helyi népszavazással támogatják.

Bár csökkent a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs kerete, a 200 millió forintból jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve annak a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol Szijjártó Péter futsalozott.

Mások mellett Kovács Ákos, Nagy Feró, Müller Péter Sziámi is helyet kapott a frissen létrejött Petőfi Zenei Tanácsban. A grémium célja, hogy elősegítse a közmédia részeként működő Petőfi rádió és Petőfi tv, illetve a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökséghez (PKÜ) tartozó Hajógyár és Magyar Popkulturális Értéktár „minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét”. Demeter úgy nyilatkozott, ez nem az egykori „sanzonbizottság” felélesztése, a testületnek inkább iránytű-szerepet szánnak. 

A világban

Sándor Fegyir ukrán–magyar kétnemzetiségű kárpátaljai szociológust és pedagógust jelölték ki Kijevben Ukrajna következő budapesti nagykövetének. Az Ungvári Állami Egyetemen tanító professzor az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után – mindenféle előzetes katonai tapasztalat nélkül – önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe.

Észak-Macedónia ismét kéri az 2018-ban – jogerős bírósági ítélet elől – Magyarországra szökött és itt menedékjogot szerzett egykori kormányfő, Nikola Gruevszki kiadását. A nacionalista-populista Gruevszki – Orbán Viktor szövetségese és barátja – 2006 és 2016 között töltötte be a kormányfői posztot, s ezen időszak alatt Nyugat-barát politikusból Moszkva-baráttá változott. Távozása után több eljárást is indítottak ellene, egyebek mellett sikkasztással, hatalmi visszaéléssel, illetve zavargások szításával vádolják, és távollétében már több ügyben is elítélték. Amikor 2018-ban Magyarországra szökött, az utazás komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, ugyanis magyar diplomaták autóiban csempészték ki több határon át, és végül Szerbia felől lépett be az országba.

„Szerbia sohasem fogja elismerni 2008-ban elszakadt déli tartománya, Koszovó függetlenségét. Amíg én vagyok az államfő, sem jogi, sem de facto értelemben nem történik ez meg” – közölte Alekszandar Vucsics szerb államfő. Koszovót világszerte több mint száz állam – köztük Magyarország – ismerte el, ám Kína, Oroszország, valamint öt EU-tagállam továbbra is Szerbia részének tekinti az albán többségű területet.

Pekingben a jelen lévő 2952 képviselő egységes igen szavazatával újabb öt évre az ország elnökévé választották a 69 éves Hszi Csin-Pinget, aki ugyancsak egyhangú voksolással maradt a kétmilliós Néphadsereget felügyelő központi katonai bizottság elnöke is. Az államfői posztra kimondott formális korlátozást már 2018-ban, alkotmánymódosítással megszüntették. Ez azt jelenti, hogy Hszi akár élethossziglan hatalmon maradhat, amire legutóbb Mao Ce-tungnak volt lehetősége.

A két ország hasonló céljairól, együttműködésük fontosságáról beszélt Moszkvába érkezését követően Hszi Csin-Ping kínai pártfőtitkár-államfő. Vendéglátója, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen három nappal korábban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki. Putyin előbb a Krímbe, majd az ádáz harcok után elfoglalt Mariupolba látogatott.  

A francia szenátus tíz napig tartó vita után 195:112 arányban elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt, amelynek legfontosabb pontja, hogy 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A parlament felsőháza annak ellenére hagyta jóvá az Emmanuel Macron államfő által kezdeményezett reformot, hogy a törvény ellenzői zavargásokba torkolló tüntetésekkel és országos sztrájkokkal tiltakoztak.

Nem létezik olyan, hogy palesztin nép, ahogy palesztin történelem és kultúra sem – közölte Bezalel Smotrich izraeli ultranacionalista pénzügyminiszter egy párizsi konferencián. A közösségi médiában megjelent felvétel azért is botrányt keltett, mert egyik díszlete olyan zászló volt, amelyen a térkép Izrael részeként ábrázolja Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Jordánia zömét.

A Törökország és Szíria határvidékét megrázó február eleji földrengés okozta anyagi károk összege meghaladta a százmilliárd dollárt. ENSZ-adatok szerint a 7,8-es erősségű földmozgásban több mint ötvenezren vesztették életüket. 

Még mindig lehetséges a felmelegedés okozta legsúlyosabb éghajlati változások elkerülése – áll az ENSZ jelentésében. Az megállapítja: a zöld átállás felgyorsításával elérhető, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot, ami kívánatos lenne a klímakatasztrófa elkerülésére. A legfontosabb, hogy a fejlett országok a nettó zéró kibocsátás elérését az eddig tervezett 2050 helyett egy évtizeddel korábban teljesítsék.