Ezer napja tart a háború: hatalmas veszteségek

Ma (kedden) van az ukrajnai háború ezredik napja. A Majdan téren, Kijev főterén kék-sárga zászlók borítják be a zöld gyepet, rajtuk egyenként az elhunytak nevével és haláluk dátumával. Körülöttük fotók és virágok, gyászoló emberek, és újabb érkezők gyülekeznek újabb zászlókkal. Mint arról nemrég a Hírklikk is beszámolt, Ukrajna népessége 10 millió fővel csökkent a háború kitörése óta.

A háború első évében Ukrajna sok területet veszített, de ellentámadásaival ezek egy részét sikerült visszaszerezni. A második évben Bahmut elvesztése után kialakult egy 1000 kilométer hosszú frontvonal, amely többé-kevésbé a mai napig aktív. Az Egyesült Államok kongresszusa akkor halasztotta el egy 61 milliárd dollár értékű segélycsomag jóváhagyását, a lőszerből és fegyverekből hiányt szenvedő ukrán hadsereg pedig elveszítette Avgyijivkát, és az 1,4 milliós Harkiv városát is súlyos veszteséget érték tavaly. „2023 telén az ukránok elkezdtek kifogyni a légvédelmi rakétákból, újabb rakétákat pedig nem küldött az Egyesült Államok. Egyre gyengébben tudták védeni ezeket a célpontokat, az ukrán energiatermelési kapacitások 50-70 százaléka kiesett, köztük hőerőműveket is romboltak az orosz támadások, az ukrán energetikai potenciál a töredékére esett vissza” – mondta a Hírklikknek Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő.

2024-ben Oroszország már csak 2455 négyzetkilométernyi újabb területet szerzett Ukrajnától, az ukrán hadseregnek pedig sikerült behatolnia Oroszország Kurszk régiójába, és elfoglalnia több száz négyzetkilométernyi területet. Az orosz hadsereg viszont már ellenőrzése alatt tartja Ukrajna majdnem egyötöd részét, beleértve a donbaszi régió szinte teljes területét és az Azovi-tenger partvidékét. Bár szükségük van az iráni drónokra és rakétákra, illetve az észak-koreai fegyverekre és katonákra, egyelőre nem látszik a végzetes leépülés.

Biden megadta az engedélyt

Donald Trump ugyan azt mondta, rövid úton képes lezárni az orosz-ukrán háborút, egyelőre nem látni, milyen eszközökkel és kinek a javára állapodhat meg Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel.  Trump jó viszonyt ápol az orosz elnökkel, és korábban többször kritizálta Ukrajna amerikai támogatását. Az elnökjelölti vita közben kétszer is kitérő választ adott arra a kérdésre, Ukrajna győzelmét szeretné-e.  Egy, a jelenlegi állás szerinti tűzszünet azonban állandó instabilitást jelentene Európa számára, hiszen Oroszország azt a tanulságot vonná le, hogy a jelenlegi határokat katonai erővel át lehet rajzolni, és bármikor indíthat háborút. Ráadásul, Marco Rubio külügyminiszteri és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadói jelölése is arra utal, hogy Oroszországot inkább erővel kényszerítené bele egy alkuba a következő Trump-adminisztráció.

„Ebben egy reagani erőpolitika körvonalazódik. Trump úgy áll hozzá: ahhoz, hogy békét teremtsünk, meg kell mutatni, milyen erősek vagyunk. Rubio és Waltz is elkötelezett Ukrajna-pártiak, és az amerikai érdekekkel egybecseng, hogy megállítsák az orosz kísérleteket a nemzetközi világrend megreformálására. Naiv remény, hogy Vlagyimir Putyin felad mindent, és visszaáll a status quo, de kompromisszumot kell kötnie” – mondta Bendarzsevszkij.

Ukrajna sokáig hiába kért az Egyesült Államoktól engedélyt nagyobb hatótávolságú rakéták használatára, a NATO attól tartott, hogy az atomhatalommal szembeni eszkaláció túl nagy veszélyt jelent. Joe Biden azonban hétfőn engedélyt adott erre Volodimir Zelenszkijnek. Bendarzsevszkij szerint ez nem hoz nagy fordulatot a háború menetében, de nagy károkat, nehézségeket okozhat az orosz hadseregnek. „Az oroszoknak jóval mélyebbre kellett átcsoportosítani az orosz területen lévő lőszerraktárakat, kiképzőközpontokat, hiszen az ATACMS rakéták használatának engedélyezéséről hónapok óta beszélnek. A fegyvereket, lőszereket ezentúl nem 80-100 kilométerről, hanem 300-400 kilométerről kell szállítaniuk, ami időbeli veszteséget is okoz. De a precíziós rakétacsapásoktól Ukrajna nem fogja megnyerni a háborút: a fordulatot az hozná el, ha az Egyesült Államok több fegyvert tudna adni” – mondta.

A 300 kilométer hatótávolságú rakétákat eddig is használta az ukrán hadsereg, de csak az Oroszország által megszállt területeken, orosz földön nem. A Kurszk régióban az ATACMS rakéták használata hatékonyabb fellépést jelenthet Ukrajna számára, és jobb alkupozíciót Zelenszkijnek egy esetleges tűzszüneti tárgyalás esetén.

Az energiaimportot is támadják

Az ENSZ a háború ezredik napjához közeledve, kiadott egy közleményt, amely szerint Ukrajna energiahálózata az összeomlás szélén áll. Az ország saját energiatermelési kapacitásának 65 százalékát tönkretették. A szervezet ugyan szilárd tüzelőanyagot szállít a rászorulóknak, de ez nem segít például a panelban élőkön. A toronyházakban lakók sorozatban a harmadik olyan télre készülhetnek, amelyet orosz támadások tesznek fagyossá. A városokban ugyan vannak közösségi menedékhelyek, ahol meleg ételt, meleg vizes zuhanyzási lehetőséget és forró italt kaphatnak a lakók, de ez nem helyettesíti életvitelszerűen az otthon kényelmét. Harkivban a gyerekek földalatti menedékhelyeken, metrókban tanulnak, természetes fény és játéklehetőségek nélkül. 

Az ukrán energetikai rendszert 2022 októberében kezdte támadni Oroszország. Akkor még nem erőművek, hanem transzformátor-állomások voltak a célpontok, ami nagy károkat okozott, de az ukrán energiaellátás nem omlott össze. Bendarzsevszkij szerint az ukrán elektromos áram-termelés jelenleg 12 gigawatt, és a csúcsponton 18 gigawattra is szükség lehet, ezért az Európai Unióból importálnak áramot. „Nem véletlen, hogy a vasárnapi orosz rakétatámadás – amiben többek között kárpátaljai célpont is volt – energetikai rendszerek ellen irányult. Vélhetően a kárpátaljai éppen egy olyan központ volt, ahova energetikai import érkezett az Európai Unióból” – mondta a szakértő.

Az ENSZ becslése szerint eddig 11743 ukrán civil halt meg a háborúban, és több mint kétszer ennyien sérültek meg. Mindkét oldal több tízezer katonát veszített el, az elhunyt ukrán katonák száma megközelítheti a 80 ezret. A UNICEF szerint az áldozatok között legalább 659 gyerek is van. A kétmillió lakóház mellett 1496 oktatási intézményt és 662 egészségügyi intézményt ért találat a háború kezdete óta.