Ezúttal (még?) érvényesült a sajtószabadság Magyarországon
„A Fővárosi Ítélőtábla folytatta a következetes bírói gyakorlatát, ezzel kiköszörülte a csorbát, amit a Pécsi Stop ügyében október 16.-án a Kúria vétett” – szögezte le a Hírklikknek nyilatkozva Litresits András ügyvéd, miután portálunk másodfokon is pert nyert Orbán Viktor ellen. A kormányfő abban a sajtóhelyreigazítási perben vesztett, amelyet amiatt indított lapunk ellen, mert lehoztuk a Spar Austria csoport vezérigazgatójának egy osztrák lapban megjelent, a magyarországi Spar-hálózatot érintő nyilatkozatát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőtábla – egyetértve az első fokon eljáró bírósággal – a Hírklikk számára kedvező jogerős ítéletet hozott kedden délelőtt az Orbán Viktor által indított sajtóhelyreigazítási perben. A tárgyalásra azért volt szükség, mert a miniszterelnök nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe és fellebbezett.
Litresits András ügyvéd szerint nem történt más, mint hogy „a Fővárosi Ítélőtábla folytatta a következetes bírói gyakorlatát, ezzel kiköszörülte a csorbát, amit a Pécsi Stop ügyében október 16.-án a Kúria vétett”. Korábban egyébként portálunknak arról is beszélt, hogy ezeknek a pereknek a tétje a sajtószabadság.
Ami a Hírklikket illeti: a keddi jogerős ítéletében a bíró helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, elfogadva a bíróság érvelését egyebek között abban is, hogy a sajtóhelyreigazítási kérelem tárgyát képező cikk, az abban foglaltak közérdeklődésre számot tartó, a magyarországi kiskereskedelmi hálózat működése szempontjából meghatározó eseménnyel voltak kapcsolatosak. A Hírklikk tényszerűen, szöveghűen publikálta a felperes által sérelmezett közlést. Az alkotmánybíróságra hivatkozva, a bíró elfogadta azt az álláspontot is, hogy a valóság bizonyítása alól lehetséges mentesség, azaz nem minden esetben tekinthető elvárhatónak és kötelezőnek az érintetett álláspontjának a kikérése, kiindulva abból, hogy az nem minden esetben célravezető, illetve lehetséges. Abban is egyetértett az előző ítéletekben foglaltakkal, hogy a sajtóban helye van az ilyen közlésnek a szólásszabadság és a tájékoztatási kötelezettség alapján. Ezen túl, Orbán Viktor kiemelt politikai közszereplő, akinek rendkívül fokozott a tűrési kötelezettsége, nem szólva arról, hogy van lehetősége és terepe is eljuttatni az álláspontját a közvéleményhez, nem kell ahhoz az sem, hogy a sajtó, ez esetben az alperes erre megkeresi-e közlés előtt vagy sem.
Az ominózus írás az „Orbán megpróbálta beprotezsálni befektetőként egy rokonát a Sparba” címmel március 17-én jelent meg a Hírklikken. A cikk alapja a Hans Reischnek, a Spar Austria csoport vezérigazgatójának az osztrák élelmiszeripari szaklapban, a Lebensmittel Zeitung-ban megjelent nyilatkozata volt. A cégvezető olyan értesülésekről számolt be, hogyan próbálják magyar kormányzati nyomásra megszerezni a SPAR érdekeltségeit Magyarországon, s úgy fogalmazott: arra, hogy Orbán Viktor különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, a csoport úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezéseket hajtott végre.
Nem csak a Hírklikk és a Pécsi Stop keveredett Hans Reisch nyilatkozata kapcsán perbe Orbán Viktorral, aki – mint hangsúlyozta – szigorúan magánemberként indított pereket. Elsőként az Economx hozta le a nyilatkozatot, majd az Index, a 444, a Pécsi Stop, a Hírklikk, a 24.hu, s ismertette azt a Klubrádió, illetve két anyagban is foglalkozott vele az Rtl is. A perek eltérő státuszban vannak.
(A témáról többször is írtunk, mégpedig a VSquare értesülései alapján. Ezeket a cikkeket itt és itt is lehet olvasni.)
|
A Pécsi Stop ügye A jogerős ítélet még nem feltétlenül jelenti a pereskedés lezárultát, ahogy az Orbán kontra Pécsi Stop pereskedés is mutatja: a felperes ugyanis a Kúriához fordul felülvizsgálatért. A Kúria pedig – az első két ítéletnek szembe menve – Orbán javára döntött, kötelezve a Pécsi Stopot a helyreigazítás közlésére, továbbá a teljes perköltség és az illetékek, illetve a felülvizsgálati eljáráshoz kapcsolódó költségek megfizetésére. A Kúria egyébként rendkívül gyorsan döntött az ügyben: először tárgyaláson kívül akarta elbírálni az ügyet, de az ügyvéd tárgyalást kért, az erre irányuló kérelmet pedig szeptember 30.-án nyújtotta be: s nyolc nappal később – október 8.-i keltezéssel – már kapta az idézést az október 16.-ára kitűzött tárgyalásra. Az ítélet írásbeli megfogalmazásával azonban korántsem siettek ennyire: mint Litresits Andrástól megtudtuk: azért nem tudtak eddig az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert „október 16.-a óta nem kaptuk meg a Kúria írásba foglalt ítéletét, merthogy egy hónap kevés volt a testületnek arra, hogy leírja ezt a vállalhatatlan ítéletét”. |
