Vajon a közmédia ellenőrzi Orbán nyilatkozatainak valóságtartalmát?
Ez a kérdés jutott Litresits András ügyvéd eszébe a Kúria szerdai döntése kapcsán. A testület ugyanis megsemmisítette az első- és másofokú bírói ítéletet az Orbán Viktor által a Pécsi Stop ellen indított sajtóhelyreigazítási perben és a miniszterelnöknek adott igazat. Indoklásuk szerint a sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjog, de nem terjedhet odáig, hogy valótlant tényként híreszteljenek bármit akár egy közszereplőről, akár egy közéleti vitában, s a másik fél véleményét is meg kell ilyenkor jeleníteni, lehetőség szerint a cikk megjelenésekor. Eme ítélet után kérdéses, hogyan döntenek majd másodfokon a Spar vezérigazgatójának interjúját ismertető cikk miatt beperelt többi sajtóorgánum – köztük a Hírklikk – ügyében. Polyák Gábor médiajogász szerint ugyan Magyarországon nincs precedens ítélkezés, de a Kúria döntéseitől nagyon nehéz eltérni.
A Média1 írta meg először, hogy a Kúria – szokatlan gyorsasággal – már döntött is az Orbán Viktor kontra Pécsi Stop eljárásban: a miniszterelnök – mint magánszemély – számára rendkívül kedvező módon megsemmisítette az első- és másodfokú bíróság ítéleteit a felülvizsgálati tárgyalásán. A Pécsi Stop első és másodfokon még nyert, s bár Orbán a bíróság által kiszabott összeget át is utalta a portálnak, mégis elvitte az ügyet a Kúriára.
|
A per(ek) tárgya Számos magyar sajtóorgánum ismertette Hans Reischnek, a Spar Austria csoport vezérigazgatójának az osztrák élelmiszeripari szaklapban, a Lebensmittel Zeitung-ban megjelent nyilatkozatát, amelyet Orbán Viktor – mint állította, szigorúan magánemberként – sérelmezett, és ami miatt sajtóhelyreigazítási pereket indított szakmányban. Elsőként az Economx hozta le a nyilatkozatot, majd az Index, a 444, a Pécsi Stop, a Hírklikk, a 24.hu, s ismertette azt a Klubrádió, illetve két anyagban is foglalkozott vele az Rtl. A Hírklikk „Orbán megpróbálta beprotezsálni befektetőként egy rokonát a Sparba” címmel március 17-én jelentette meg az ominózus cikket. Ebben a többi között hivatkoztunk arra, hogy Hans Reisch olyan értesülésekről számolt be, hogyan próbálják magyar kormányzati nyomásra megszerezni a SPAR érdekeltségeit Magyarországon. A SPAR vezetője úgy fogalmazott: arra, hogy Orbán Viktor különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, a csoport úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezéseket hajtott végre. (A témáról többször is írtunk még, mégpedig a VSquare értesülései alapján. Ezeket a cikkeket itt és itt is lehet olvasni.) |
Litresits András, a Pécsi Stop jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda vezetője portálunknak a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy példátlan gyorsasággal tartotta meg a Kúria a tárgyalást, az ő praxisában még soha nem volt ilyen gyorsan kitűzve ügy. A Kúria tárgyaláson kívül akarta elbírálni ezt az ügyet, de az ügyvéd tárgyalást kért, az erre irányuló kérelmet pedig szeptember 30.-án be is nyújtotta. Láss csodát! Nyolc nappal később – október 8.-i keltezéssel – már kapta az idézést az október 16.-ára kitűzött tárgyalásra.
Az ügyvéd azért is csalódott a mostani ítéletben, mert személy szerint neki is volt már olyan ügye a Kúriánál, amelyben a testület – egy parkolással kapcsolatos perben – azt mondta ki, hogy a kérdés közügy, a per tárgyát képező cikk közéleti témát taglal, abban pedig a vélemény megerősítésről van szó még akkor is, ha az ismertetett szöveg tényállítás-elemeket tartalmaz. Utána a Kúria egyébként le is írta, hogy önmagában az nem érinti az alapvető minősítést, hogy tényállitás-elemeket tartalmaz. Azaz, a Kúria lényegében azt mondta ki, hogy közügyről van szó, s a sajtószabadság része annak közlése. Az ítélet alig pár hónapja, május 29.-én született – mutatott rá.
Amúgy pedig a mostani ítélet ellentétes a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak (Polt Péter egykori helyettesének) az Alkotmánybíróság tanácselnökeként Márki-Zay Péter ügyében hozott döntésével, miszerint az internetes újságírás lényege, hogy minél gyorsabban közölni lehessen az információt, s ezért nem kötelezhetők helyreigazításra akkor sem, ha Márki-Zay megkérdezése nélkül adták le a Fidesz frakció hamis tényállásokkal teletűzdelt közleményét. Érdekes módon, most pedig azt mondták, hogy figyelemmel voltak az Alkotmánybíróságra – jegyezte meg Litresits. „Nagyon kilóg a lóláb, s felteszem a kérdést: vajon a közmédia ellenőrzi-e Orbán nyilatkozatainak valóságtartalmát?”.
Az ügyvédtől megtudtuk azt is, hogy nem nyugszanak bele az ítéltbe, mennek tovább az Alkotmánybírósághoz. Sőt, a tervek szerint közösen nyújtanak be majd alkotmányjogi panaszt azon médiumokkal, amelyeket a Kúria esetleg még elkaszál. Emellett fontolgatják azt is, hogy jogegységi döntést kérnek, megjegyezve: Pécsett a bíróság elfogadta, hogy Orbán Viktornak a rendelkezésére áll az egész Kormányzati Tájékoztatási Központ, ha valamit meg akar cáfolni, széles nyilvánosság előtt megteheti.
Mint a Hírklikk megtudta, a Kúria ítéltében kimondta, hogy az tényközlés, aminek valóságtartalma bizonyítható, ugyanakkor a mástól származó információ továbbadása híresztelés, az pedig ugyanolyan megítélés alá esik, mintha az azt leközlő orgánum maga állítana egy tényt hamisan. Ilyen esetekben pedig a sajtót nem lehet mentesíteni a helyigazítás kötelezettsége alól – állítja a Kúria, hivatkozva korábbi döntéseire, mondván: évek óta így ítél, s ettől a gyakorlattól a jelen esetben sem kívánt eltérni. Azaz a másik féltől meg kell kérni az ő álláspontját, és a véleményét meg kell jeleníteni, mégpedig a lehetőség szerint a cikk megjelenésekor. Leszögezte a bíró azt is, hogy a sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás ugyan alkotmányos alapjog, de az nem terjedhet odáig, hogy valótlant tényként híreszteljenek akár egy közszereplőről, még ha egy közéleti vitát is érint az.
Vajon a sajtószabadság szűkülését eredményezi a Kúria döntése? – ezt már Polyák Gábortól kérdeztük. A médiajogász azonban úgy látja, „a sajtószabadságunkon olyan nagyon sokat nem lehet már szűkíteni”. Jogilag azonban ennél bonyolultabbnak látja a kérdés, mert – mint magyarázta – a korábbi bírósági gyakorlat ezzel az ítélettel összhangban állt. Az Alkotmánybíróság is néhány éve legfeljebb sajtótájékoztatók esetében mentesítette a sajtót az ellenőrzés alól. De van néhány emblematikus eset – emlékezett vissza, példaként említve a kilencvenes évekből az „A fiúk a bányában” ügyét (az Élet és Irodalomban megjelent oknyomozó cikk – a szerk.), vagy azt, amikor Schmidt Mária a kétezres években beperelt egy újságot, amiért az ismertetett egy konferencián elhangzott olyan előadást, amelynek az előadója szerinte hazudott róla. Ezekben az ügyekben azt az értelmezést követte a bíróság, hogy a sajtó felelős a híresztelésekért, ami egyébként – mármint a híresztelés – 1977 óta szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Az tehát nem a Fidesz találmánya, „már eddig is korlátozta a sajtószabadságot, és komoly ügyekben akadályozta a média munkáját”.
Mint fejtegette: itt most – sajnos – az alsófokú bíróságok „sajtószabadságibb” értelmezése helyett a Kúria visszatért a szigorúbb értelmzéshez. Ezt azonban jogilag nem lehet teljesen megalapozatlannak nevezni. Ugyanakkor a helyzet ezzel együtt is nagyon káros, orvoslást is igényelne.
Mi lehet a folyománya, hiszen Magyarországon azért nincs precedens ítélkezés? – kérdeztük. Polyák Gábor szerint azonban közvetett módon van, a Kúria döntéseitől nagyon nehéz eltérni. Mégiscsak érvényesül a Kúriának az elsőbbsége. Nem ez az első ilyen döntés, ami ezt a rizikót hordozza, ez egy létező probléma, s már a kilencvenes-kétezres évek óta sok szakértő és számtalan tanulmány felhívta a figyelmet és elmondta, hogy miért kellene megváltoztatni.
