Félő, hogy a kormány ismét szükségét látja félelemkeltésnek
„2015 előtt ez nem volt téma a politikában, pedig akkor több menekült jött, mint napjainkban... azonban félő, hogy ismét szükség van a félelemkeltésre, arra, hogy eltereljék a figyelmet másról, s emiatt propagandaszinten ismét túltolják a kommunikációt” – reagált portálunknak a tegnap hajnali röszkei akcióra Siewert András, a menekülteket segítő egykori Migration Aid vezetője (aki utóbb kényszerűségből párttá alakította a civil mozgalmat). Jól ismeri a határszakaszt, sokat dolgoztak ott a legnagyobb menekültválság idején, s úgy véli: korábbi csempészalagutakat, nem pedig a menekültek által mostanság ásott alagutakat mutattak be a hatóságok.
Szokatlanul gyorsan, már kora reggel kiadta a rendőrség a közleményt arról a hajnal fél hatkor történt incidensről, amelyről azt tudhattuk meg, hogy „egy nagyobb migránscsoport 2020. január 28-án 5 óra 30 perc körül a Röszke Közúti Határátkelőhely két oldalán, közel egy időben próbált meg jogellenesen az ország területére bejutni. A zárva tartó határátkelőhely őrzését végző fegyveres biztonsági őr ezt észlelve, három figyelmeztető lövést adott le. A helyszínre irányított járőrök körülbelül 60 fő bejövetelét akadályozták meg, négy főt feltartóztattak, a területet pedig lezárták”.
Pintér is színre lépett
A közleménnyel nem elégedtek meg a hatóságok, délelőtt rendkívüli – már-már drámaian tálalt – sajtótájékoztatót hívtak össze, nem más, mint az amúgy hónapokig szinte láthatatlan belügyminiszter részvételével. Pintér Sándor pedig fokozva a „nyomást” (az MTI tudósítása szerint) arról beszélt, hogy már múlt héten tartott határszemlekor voltak arról információik – amelyek még ma is élnek –, hogy illegális bevándorlók több helyen megkísérlik a törvénytelen behatolást Magyarországra. A hajnali áttörési kísérlet ezt alátámasztotta, a rendőrség azonban erre felkészült, és bebizonyosodott: senki nem tud Magyarország területére észrevétlenül átjutni – mondta a belügyminiszter.
Kevesebben jönnek, mint 2015 előtt
„A kérdés, hogy milyen lesz a kommunikáció, ami persze kiszámítható” – ezt már Siewert András szögezte le portálunknak, még azelőtt, hogy ismertté váltak volna Pintér szavai. Tisztázandó a helyzetet, mindenesetre leszögezte, hogy arányaiban még mindig kevesebb menekült érkezik, mint érkezett a 2015-ös válság előtt, annak ellenére is, hogy tavaly nyár óta valóban intenzívebbé vált a menekültek mozgása.
Ez összefügg a törökországi állapotok változásával. „Azt érzékeltük, hogy akkor indult be erőtejesebben a migrációs folyamat, amikor a törökök bejelentették, hogy elkezdik visszatelepíteni Szíriába az ott lévő 3,5 millió menekült jelentős részét adó szíreket” – mondta, hozzátéve: ez félelmet gerjeszt a szírek között. Nem véletlen, hogy jelentősen megnőtt a Görögország felé elinduló csónakok száma. Ennek következtében, a görög táborok – főleg a szigeteken lévők – túlzsúfolódtak, Lesboson például a háromezer főre kiépített táborban jelenleg már húszezren vannak. Az embereken tehát egyre nagyobb a nyomás, ami arra készteti őket, hogy induljanak el valamerre.
Elkeseredetten keresik az útjukat
„Ám ezzel együtt is, még nagyon mesze vagyunk a 2015 előtti helyzettől” – szögezte le. Ráadásul mára diverzifikálódtak az útvonalak, nincs kitüntetett útirány, s kiszámíthatatlan, hogy merre indulnak el az emberek. A helyzetet még kuszábbá teszi, hogy a csempészek és maguk a menekültek is új útvonalakkal próbálkoznak. Siewert szerint, az alapvető probléma az, hogy nagyon sok ember rekedt a Balkánon, akik se előre, se hátra nem tudnak mozdulni, miközben a pénzük fogyóban van. Ők kellően rossz szociális helyzetben vannak ahhoz, hogy egyre elkeseredettebben próbáljanak valami megoldást találni. „Az európai politika hibája, hogy nem figyelnek arra, mi történik a Balkánon” – hívta fel a szakértő a figyelmet. Szerinte ennek így nem lesz jó vége, az elkeseredett embereket a csempészbandák kezére játsszák, ez pedig nemzetbiztonsági szempontból is sokkal kockázatosabb helyzet” – szögezte le.
És az alagutak?
A kommunikációra visszatérve, rákérdeztünk arra, hogy szerinte valós vagy kommunikációs fogás az állítólagos menekült-alagutak témája. Először tavaly november végén-december elején dobta be ezt a kormány, majd a napokban ismét felmelegítette. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán múlt szerdán azt ecsetelte, hogy „egyre több migráns érkezik Magyarország területére különféle módszerekkel: a kerítés alá ásott alagutakon, a kerítésen létrán átmászva, vízi úton, leplombált kamionokban... Magyarország déli határánál a közelmúltban több alagutat találtak, amelyek bejutására alkalmasak”.
Siewert András szerint, azonban inkább arról van szó, hogy hirtelen felfedeztek régebbi csempészalagutakat, ami kapóra jött, hiszen lehet mutogatni. A határszakaszt, a terepet jól ismeri, sokat dolgoztak a menekültválság idején a tranzitoldalon, sokat jártak a kerítés mentén, mind a két oldalon. A határszakasz 99 százalékán dupla kerítés között van egy szerviz út – magyarázta, hozzátéve: ez azt feltételezi, hogy minimum harminc méter hosszú alagutat kell ásni, de a vegetációs és domborzati viszonyok miatt, a szakasz legnagyobb részén ennél is hosszabbat. Úgy kell észrevétlenül elvégezni a munkát, hogy folyamatos a járőrözés és persze ott vannak az őrbódék is. „Nem tartom életszerűnek, hogy a magyar határőrök több hónapos ilyen földmunkát nem vesznek észre. Azt gondolom, és többen, akik ezzel foglalkozunk úgy véljük: inkább hirtelen felfedeztek régebbi csempészalagutakat, ami kapóra jött, s lehet most mutogatni.
