Ferencz Orsolya: a Fidesz nem nézett szembe a vereség valódi okaival

„Nem erre vártunk”: csalódást hozott a kongresszus

A Fidesz tisztújító kongresszusa után sokan a párt megújulásának első lépéseit várták, Ferencz Orsolya azonban úgy látja, hogy a szombati esemény inkább a folytonosságot, semmint az önvizsgálatot jelezte. Bár Orbán Viktor újabb egy évre kapott felhatalmazást pártelnökként, a politikus szerint ez önmagában nem jelent megoldást a párt válságára.

Ferencz emlékeztetett arra, hogy már korábban jelezte: a konkrét kritikákkal megvárja a kongresszust, hátha ott valóban elindul a változás folyamata. A végeredmény azonban szerinte „messze csalódást keltően” alakult. Úgy fogalmazott: „nem hozott semmilyen olyan eredményt ez a kongresszus, mint amire véleményem és megítélésem szerint a Fidesz, a jobboldal és az egész nemzet érdekében vártunk”.

Szerinte a Fidesz problémája nem pusztán pártpolitikai ügy, mert egy demokratikus rendszer működéséhez szükség van erős, hiteles politikai versenyre. Ahogy fogalmazott, nemcsak az ellenzéknek érdeke, hogy „jó állapotban legyen”, hanem a mindenkori kormánytöbbségnek is, mert csak így alakulhat ki valódi versenyhelyzet, amely jobb teljesítményre ösztönzi a kormányzást.

Ferencz szerint a választási vereség okainak feltárása elmaradt. Úgy látja, a párt rossz diagnózist állított fel, így megfelelő terápiát sem tud kidolgozni. Orbán Viktor tízpontos értékelését és a kongresszuson ismertetett röpiratot sem tartja alkalmasnak arra, hogy megmagyarázza a kudarcot. A politikus szerint „addig, amíg nem történik meg a helyes diagnózis, addig terápiát sem lehet alkotni”, és valódi szembenézés nélkül nincs megújulás sem.

A kongresszuson elhangzott felszólalások között ugyanakkor voltak olyan hangok, amelyeket Ferencz fontosnak tartott. Kiemelte Stumpf István beszédét, amely szerinte különös súlyt kapott, hiszen nemcsak politikusként és tudósként tekintenek rá, hanem a Bibó Szakkollégium egykori tanáraként a Fidesz alapító nemzedékének egyik meghatározó figurája volt.

Orbán Viktor felelőssége és a „rossz irány”

A műsorban többször visszatért a kérdés: ha a vereség legfőbb felelőse Orbán Viktor, akkor hitelesen vezetheti-e a megújulást. Ferencz ezt nem kerülte meg, és kijelentette: „Ez így van”, vagyis a pártelnök felelőssége megkerülhetetlen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte nem elsősorban strukturális vagy személyi kérdésről van szó, hanem arról, hogy a párt hajlandó-e másként értelmezni a kialakult helyzetet.

„A legeslegfontosabb kérdés a helyes helyzetértékelés, és már ott hibázunk” – fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor a kongresszus záróbeszédében arról beszélt: nincs kedve megváltozni, Ferencz úgy vélte, ez nem a valódi önreflexió jele. „Nem ezt láttuk. Sőt Orbán Viktor záró beszédében azt mondta, hogy soha, soha, soha” – jegyezte meg.

Ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy akár Orbán Viktor vezetésével is végbemehetne egy érdemi átalakulás. Szerinte egy év alatt lehetséges lenne a Fidesz megújítása, ha a pártelnök valóban törekedne rá. „Orbán Viktorral is meg lehet egy év alatt úgy átformálni a Fideszt, és meg lehet újulni, hogy az érdemi legyen” – mondta, hozzátéve, hogy egyelőre ennek nem látja jeleit.

A politikus különösen veszélyesnek tartja, hogy a párt továbbra is olyan kommunikációs mintákat és politikai reflexeket követ, amelyek szerinte már a vereséghez is hozzájárultak. A szélsőségesebb hangvételű, provokatív politikai megszólalások szerinte zsákutcába vezetnek. Ferencz világossá tette: ő a „jobbközép, polgári, mérsékelt” irányt tartja követendőnek, amely képes megszólítani a középen álló értelmiséget és stabil társadalmi támogatást építeni.

Név szerint is bírálta a Fidesz több szereplőjét

Ferencz Orsolya a műsorban több, a Fideszhez köthető politikus és közéleti szereplő nevét is kommentálta. Orbán Balázsról azt mondta: „nem alkalmas rá”, és szerinte olyan stratégiai döntésekért visel felelősséget, amelyek hozzájárultak a vereséghez. Furcsának nevezte, hogy ezek után továbbra is fontos pozícióban maradhat.

Lázár Jánossal kapcsolatban ironikusan jegyezte meg, hogy legalább a kongresszuson nem osztotta meg a nyilvánossággal a párt megújításáról szóló elképzeléseit. Szijjártó Péterről azt mondta: domináns arca volt a Fidesz elmúlt éveinek, ezért szerinte egy vereség után indokolt lenne a hátrébb lépése. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország szövetségi rendszereit – különösen a NATO-t és az Európai Uniót – alapvető igazodási pontnak tartja, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben, például Izrael ügyében eltérő álláspont is képviselhető.

Rogán Antallal kapcsolatban egyértelműen fogalmazott: szerinte nem kellett volna szerepet kapnia a pártvezetésben. Kubatov Gábor esetében pedig arról beszélt, hogy a Fidesz belső működése az elmúlt években túlságosan centralizálttá, egyirányúvá vált. A kommunikáció „visszafelé mindig süket füleket talált”, ami szerinte hosszú távon romboló hatású lett.

A politikus személyes példát is említett: állítása szerint több alkalommal próbálták irányítani vagy számon kérni kommunikációját, például amiatt, hogy nem tett közzé bizonyos kampányanyagokat, illetve olyan médiumoknak is nyilatkozott, amelyek nem számítottak „elfogadottnak”. „Egészen elképesztő rendelutasítási kísérleteket” tapasztalt – fogalmazott.

Ferencz a beszélgetés végén arról is beszélt, tudna-e olyan ügyet mondani, amelyért a Fidesz-kormány részéről bocsánatkérés lett volna indokolt. Példaként a gyermekvédelmi ügyeket említette. Szerinte helyénvaló lett volna, ha a kormány nyíltan kimondja: nem figyelt eléggé, hibázott, és ezért elnézést kér. „A kormányfelelősség akkor is pont elég nagy, hogyha nem jól vette észre, vagy nem vette észre” – mondta.

A beszélgetés egészét végigkísérte Ferencz Orsolya alapállítása: a Fidesznek nem személycserékre, hanem őszinte szembenézésre lenne szüksége. Úgy látja, amíg ez elmarad, addig minden szervezeti vagy vezetői változás másodlagos marad, és a párt nem találhat vissza ahhoz a politikai középhez, amelyet ő a magyar jobbközép jövője szempontjából kulcsfontosságúnak tart.