Orbánnak vissza kellene vonulnia, a NER nagyhalainak felelniük kell

Rekordszámok és „mézes hónapok”

A választások utáni időszak hagyományosan a közvélemény-kutatók egyik legfontosabb szakasza, ilyenkor készülnek el az úgynevezett „post election” mérések. Pulai András szerint a friss adatok rendkívüli átrendeződést mutatnak: a Tisza támogatottsága a választások óta körülbelül húsz százalékponttal nőtt, miközben ugyanekkora visszaesés látszik a Fidesznél.

A Publicus vezetője ugyanakkor óvatosságra intett a látványos eredmények értelmezésekor. Szerinte ezek az időszakok gyakran a politikai „mézes hetek”, vagy jelen esetben inkább „mézes hónapok” kategóriájába tartoznak, amikor a választók jelentős türelmet és előlegezett bizalmat adnak az új hatalomnak. „Az utolsó húsz százalék könnyen jött, mert a választások után mosolyra, örömködésre megkapták” – fogalmazott, hozzátéve: ezt a támogatást ugyanilyen könnyen el is lehet veszíteni.

A történelmi párhuzam sem maradt el. Pulai felidézte a 2002-es választások utáni időszakot, amikor az MSZP fél évvel a győzelem után hatvan százalékos támogatottságot ért el, ami akkor rekordnak számított. Ez azonban rövid idő alatt elolvadt. Most a Tisza Párt támogatottságát még ennél is magasabbra, 73 százalékra mérik egyes kutatásokban. „Ez a rendszerváltás óta mért legmagasabb szám egy párt neve mellett” – emelte ki, ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai közhangulat rendkívül gyorsan változhat.

A közvélemény-kutató szerint az új kormány komoly türelmi időt kapott. Bár vannak, akik szerint lendületesebben kellett volna nekiállni a munkának, mások szerint elegendő az eddigi tempó. A magas támogatottság szerinte azt jelzi, hogy a választók még kivárnak, és figyelik, hogyan él a kabinet a felhatalmazással.

A Fidesz túlélése és Orbán dilemmája

Miközben a Tisza erősödik, Pulai úgy látja: a Fidesz jelenleg nem visszakapaszkodni próbál, hanem túlélni. Az első hetek bénultsága után ugyan már hallhatóak megszólalások a párt részéről, de ezek egyelőre nem képesek áttörést elérni.

„A Fidesznek most a túléléséért kell küzdenie” – fogalmazott. Szerinte a párt kommunikációja jelenleg egyfajta influencer-politizálás irányába mozdult, harsányabb, közösségimédia-központú szereplőkkel próbál reagálni arra a politikai stílusra, amelyet Magyar Péter sikeresen épített fel. Ugyanakkor úgy véli, az új szereplők sokszor kontraproduktívnak bizonyulnak, és nem látszik még egy kiforrott stratégia.

A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja Orbán Viktor politikai jövője volt. Pulai szerint a korábbi miniszterelnök sorsa részben intézményi kérdésektől függhet, például attól, bekerül-e az alkotmányba a miniszterelnöki ciklusok korlátozása. Ennél is fontosabb azonban, hogy Orbán személyesen akar-e még egyszer visszatérni a politika frontvonalába.

A közvélemény-kutató szerint a korábbi kormányfő előtt két út állhat: vagy újra végigjárja a 2002 utáni ellenzéki építkezés útját, vagy egyfajta történelmi visszavonulást választ. Ha tanácsot kellene adnia, Pulai az utóbbit javasolná. „A relatív tisztes elvonulásra most van meg a lehetősége” – mondta, hozzátéve: ez a döntés Orbán későbbi politikai és akár jogi megítélését is befolyásolhatja.

Szerinte ugyanakkor a Fideszen belül továbbra is van bázisa Orbán Viktornak, még ha már megjelentek kritikus hangok is. Azok a politikusok viszont, akik politikai karrierjüket teljes egészében neki köszönhetik, értelemszerűen kitartanak mellette.

Politikai vákuum és új pártok lehetősége

Pulai András szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, mi történik azokkal a választókkal, akik idővel lemorzsolódhatnak a Tiszáról. Márpedig egy 73 százalékos támogatottsági szint szerinte eleve fenntarthatatlan, ezért szinte biztos, hogy idővel megindul egy természetes erózió.

A közvélemény-kutató arra is rámutatott: a választás utáni növekedés jelentős része korábbi Fidesz-szavazókból érkezett, kisebb részben pedig korábban politikailag inaktív emberekből. A baloldali ellenzéki pártokból szerinte a választás előtt gyakorlatilag már mindenki elvándorolt. „A DK-ból egy százalék maradt, a szocialistákból semmi” – fogalmazott.

Éppen ezért szerinte politikai vákuum keletkezhet a következő időszakban. Azok a választók ugyanis, akik csalódnak majd a Tiszában, egyelőre nem tudnak hova visszatérni, mert „az a Fidesz, amit elengedtek, már nem létezik”, az új pedig még nem alakult ki. „Ez valami új szerveződés iránt kiált” – mondta, bár hozzátette: egy új politikai erő csak akkor tud megerősödni, ha nemcsak eltaszító, hanem felszívó vákuum is létrejön.

Különösen érdekesnek nevezte a Tisza pártszerkezetét is. Mint mondta, jelenleg rendkívül kevés taggal működik, ami teljesen új jelenség a magyar politikában. „Fel kell tenni azt a kérdést, hogy tud-e pártszakadás lenni egy olyan pártban, aminek lényegében nincsen tagsága” – vetette fel.

A beszélgetésben szóba került a nyomtatott politikai sajtó helyzete is. Pulai szerint országos politikai napilapot fenntartani ma már nem üzleti, hanem politikai döntés kérdése Magyarországon. Úgy véli, egy demokratikus nemzetnek felelőssége lehet abban, hogy különböző politikai oldalakon működjenek korrekt napilapok, még akkor is, ha azok nem feltétlenül nyereségesek.

Az emberek azonban ma már elsősorban a közösségi médiából tájékozódnak – hangsúlyozta –, ezt pedig az új politikai vezetés is gyorsan felismerte. „A miniszterelnök ezt még jelölt korában nagyon gyorsan felfedezte, és kihasználta maximumra” – fogalmazott Pulai, aki szerint a politikai kommunikáció súlypontja végérvényesen áthelyeződött az online térbe.