Fidesz-szakadás jöhet? Magyar Péter malmára hajthatja a vizet a válság

A lakosság alkalmazkodik, miközben a válság egyre súlyosabb

A példátlan hőségben a magyarok jelentős része komolyan vette az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó kérést. A műsorban elhangzott, hogy a 17 és 22 óra közötti időszakban sokan igyekeztek visszafogni a fogyasztást, ami a vendégek szerint azt mutatja, hogy rendkívüli helyzetben képes működni a társadalmi együttműködés. Pulai András úgy fogalmazott, büszke arra, hogy az emberek ennyire komolyan veszik az önkorlátozást, és szerinte a magyar társadalomnak már van rutinja abban, hogyan lehet a fogyasztási csúcsokat „ellaposítani”. Szakonyi Péter szintén azt látta, hogy az emberek Budapesten és vidéken egyaránt érzik a helyzet súlyát, és ez egyfajta tudatosabb, felnőttebb viselkedést mutat.

A válság azonban nemcsak az energiafogyasztásról szól. Juhász Bence szerint a jelenlegi helyzet azért is különleges, mert az ország még nem került ilyen körülmények közé, ráadásul a paksi atomerőmű teljes leállítása is megmutatta a rendszer sérülékenységét. Szerinte a klímaváltozás kérdése ismét visszakerülhet a politikai napirend középpontjába, ahogy az 2019-ben is történt, mielőtt a koronavírus-járvány, majd a háborúk és az ezek nyomán kialakult válságok háttérbe szorították volna.

Juhász szerint ugyanakkor nem elég az embereket energiafogyasztásuk mérséklésére ösztönözni. A fák állapota is egyre aggasztóbb, és szerinte a magasabb, idősebb példányok levelei is száradnak. Ha ezek a fák elpusztulnak, az nemcsak az árnyék és a városi környezet szempontjából jelent veszteséget, hanem a szén-dioxid megkötésében és az oxigéntermelésben is visszalépést jelent.

Magyar Péter jól használja a válságot, de a felelősség is az övé

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy a válság politikailag megerősítheti-e Magyar Pétert. Juhász Bence szerint a Tisza politikusa tudatosan alkalmazza a kríziskommunikációt, de ezúttal a politikai üzeneteit a valóság is alátámasztja. Magyar Péter rendszeresen megjelenik a válság fontos helyszínein, így Pakson is, és folyamatosan tájékoztatja követőit a helyzetről.

Pulai András ezt úgy írta le, hogy Magyar Péter továbbra is „influencer miniszterelnök”, aki egyfajta influencer kormányzást folytat. Szerinte azonban ennek eredményességét majd a közvélemény-kutatások mutatják meg. A szakember felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban már volt egy komolyabb megtorpanás Magyar Péter megítélésében, amely összefüggött többek között a köztársasági elnökjelölés körüli vitával. A mostani válságkezelés azonban eddig kedvezőbb képet mutat.

A Fidesz számára különösen nehézzé teheti a helyzetet, hogy a víz- és energiaválságot nem egyszerűen kommunikációs problémaként kell kezelni. A műsorban szóba került az is, hogy az ellenzéki támadások, amelyek azt kérik számon a jelenlegi kormányon, miért nem készítette fel az országot a helyzetre, akár vissza is üthetnek. Szakonyi Péter szerint ugyanis ezek a problémák hosszú évekre nyúlnak vissza. A beszélgetésben Lázár János korábbi nyilatkozatát is felidézték, amelyben lényegében arról beszélt, hogy tíz év alatt nem történt elegendő előrelépés.

A vendégek szerint éppen ezért most történelmi lehetőség nyílhat arra, hogy a kormány ne csupán a napi fogyasztáscsökkentést kommunikálja, hanem hosszú távú vízgazdálkodási és természetvédelmi döntéseket is hozzon. Juhász Bence szerint nem feltétlenül kellene ennek népszerűségvesztéssel járnia. Ha a politikai vezetés a válság idején megszerzett felelősséget arra használja, hogy valódi, hosszú távú döntéseket hozzon, az még a kompetencia megítélését is javíthatja.

Nemcsak a klímát kell visszatekerni, a vízgazdálkodást is újra kell gondolni

A vízhiány következményei a mezőgazdaságban lehetnek a legsúlyosabbak. A beszélgetésben elhangzott, hogy a terméskiesés előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenhet, miközben egész Európában aszályos időszakokkal kell számolni, így az import sem jelent automatikus megoldást.

Juhász Bence szerint a probléma kezeléséhez paradigmaváltásra lenne szükség. Nem elegendő egyszerűen minél több vizet felszíni tározókban tartani, mert azokból jelentős mennyiség párologhat el. A földhasználatot, az öntözést és a víz megtartásának módját is át kell gondolni. Szerinte ehhez társadalmi és intézményi edukációra is szükség lenne, mert a régi szemlélet még mindig erősen jelen van.

A vendégek a holland példát is felidézték, ahol a vízgazdálkodási problémák megoldása során a gazdálkodók, a helyi közösségek és más érdekcsoportok együttműködésére építettek. Juhász szerint az ilyen együttműködés nemcsak a vízgazdálkodást javíthatja, hanem a demokratikus és együttélési kultúrát is erősítheti. Magyarországon korábban hasonló szerepet töltöttek be a vízközmű- és vízgazdálkodási társulások, amelyek helyi közösségek összefogásával működtettek csatornákat és öntözőrendszereket.

A hosszú távú feladat ezért nem pusztán az, hogy a lakosság lekapcsolja a légkondicionálót a kritikus órákban. A beszélgetésben az a gondolat is megjelent, hogy a politikai vezetésnek ezt a társadalmi felelősségérzetet kellene továbbvinnie a vízgazdálkodás átalakításába. Ha ugyanis a mostani figyelmet sikerülne arra fordítani, hogy az ország rendszerszinten változtassa meg a vízhez és a természethez való viszonyát, akkor a jelenlegi válság nemcsak politikai próba, hanem egy hosszú távú fordulat kezdete is lehetne.