Fogalmi zűrzavar a kormányinfón
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a kormány határozott véleménye, hogy a háború végéhez közeledve, az indokolatlan áremelések időszaka véget kell, hogy érjen. A kereskedelmi ügyekbe történő beavatkozás végső eszköz a kabinet kezében, ugyanakkor, ha ez sem elegendő, az uniós gyakorlatban van ennél is radikálisabb szabályozás, a horvátoké, és a kormány nem riad vissza ennek alkalmazásától sem – jelentette ki. Kifejtette, azt látják, hogy ma az élelmiszeriparban, az élelmiszerláncoknál a kereskedők „rendkívül nagymértékű" profittal dolgoznak, van, ahol ez meghaladja a 40-60 százalékot, egyes esetekben a 100 százalékot is, de van, ahol nem éri el a 10 százalékot. Hozzátette, az árrésszabályozás azt jelenti, hogy a legfeljebb 10 százalékos kereskedelmi nyereség az elfogadható, ahol ennél kisebb volt, ott pedig nem emelkedhetnek az árak. (kormany.hu- 2025. március 13.)
A közlemény-részletben a miniszter – szándékosan vagy tudatlanságából eredően – összemossa a kereskedelemi árrés és az üzleti nyereség fogalmát. Próbáljuk meg tisztázni.
1. Az árrés egy termék vagy szolgáltatás nettó beszerzési ára és nettó eladási ára közötti különbség. Az árrésszint (de az árréstömeg is) fontos mutató a vállalkozás számára, hiszen meghatározó jelentősége van az adott cég jövedelmezőségének megítélésében. És igen, a megtermelt árréstömeg a profit forrása, de nem azonos a profit (a nyereség) fogalmával és összegével.
2. A megtermelt árrés-tömegből a kereskedő vállalkozás kifizeti a rezsiköltségeket (hűtés, fűtés, takarítás, őrzés stb.), ebből teljesíti adó, illetve járulékfizetési kötelezettségeit, és nem utolsó sorban az árréstömeg a forrása a kifizetett munkabéreknek is. Itt tartom fontosnak jelezni, hogy a bolti kiskereskedelem élőmunka-igényes tevékenység, ebből eredően az árréstömeg jelentős részét éppen a munkabér viszi el. Az előző felsorolásom nem teljes, de az világosan látszik, hogy a realizált árréstömeg és az elért nyereség (ha tetszik: haszon) sem fogalmi értelemben, sem pedig nagyságrendben nem azonos, az árréstömeg számos költségelem fedezetét biztosítja
3. Árbevétel arányos nyereség: Ez a mutató átfogó módon arról ad számot, hogy a vállalkozás árbevételének hány százalékát teszi ki a nyereség, azaz a cég tevékenységének egészét figyelembe véve, mekkora forgalomarányos haszonnal dolgozik. A mutató számlálójában a társaság adózás utáni eredménye, nevezőjében az időszakban elért nettó árbevétel szerepel.
4. És hogy mindenki értse, nézzük a piacvezető Lidl nyereségrátáját, a nettó árbevétel és az adózott eredmény arányát.
Év Nettó árbevétel Adózott eredmény Adózott eredmény az
árbevétel százalékában
2020. 668 milliárd Ft 28,4 milliárd Ft 4,25 %
2021 748 milliárd Ft 33,3 milliárd Ft 4,45 %
2022 972 milliárd Ft 25,3 milliárd Ft 2,60 %
2023 1.159 milliárd Ft 26,8 milliárd Ft 2,31 %
5. Rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyok a Lidl magyarországi ügynöke, nem is lehetek, hiszen 24 évet dolgoztam az áfész/coop szisztémában. A multinacionális nagy láncokért egy könnyet sem ejtek, hiszen elsősorban a nagyobb városokban telepedtek meg, amelyekben jobban megtalálhatták a fizetőképes törzsvásárlói közönségüket, mint a „falusi Magyarországon” működő kisebb üzletek ezrei. Írásomban csak arra mutatok rá, hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely nagyon „mellé lőtt”, aki értő fülekkel hallgatta a minisztert, az bizony joggal csóválhatta a fejét. Szó nincs 10-40-60 százalékos profitról, még a sikeres Lidl is csak 2-4 százalék körüli árbevétel-arányos nyereséget képes elérni.
Felhívom Gulyás Gergely figyelmét arra is, hogy a 27 százalékos általános forgalmi adó érvényesítése, no, az aztán valóban „rendkívül nagymértékű” profit. Indokolt lenne az államnak önmérsékletet tanúsítani, és a szemérmetlenül magas szintű áfa-terhet azonnal mérsékelni!
