Folytatjuk, vagy váltunk - ez most a kampány nagy kérdése
A választók napjainkban az egyik oldalon látják a kormányváltásra „jelentkezők” elképzeléseit, a másik oldalon viszont nincs igazi ajánlat a következő évekre. A hétvégi évértékelők után így látja a jelenlegi helyzetet Závecz Tibor, a Závecz Research intézet igazgatója. Emlékezetes, Orbán Viktor a választási esélyekről optimistán fogalmazott: azt mondta, a kormány „amit vállalt, megcsinálta, és ez így lesz a következő négy évben is”, vagyis abban bízik, hogy a választók a teljesített ígéretek alapján adnak majd újbóli felhatalmazást a Fidesznek. A 2026-ot „a győzelem évének” nevezte, amely szerinte a családok és a Fidesz, tehát „Magyarország győzelmének” éve lesz. Azt sugallta, hogy a kormánypárt győzelme nem párt-, hanem nemzeti érdek.
A Fidesz választási stratégiájának lényege: „amit vállaltunk, azt megcsináltuk, és ez így lesz a következő négy évben is” A ZRI Závecz Research Intézet felmérései szerint mennyi ennek a realitása?
A közvélemény-kutatások átlaga és a saját, közvetlen adataink is azt mutatják, hogy ebben a pillanatban nagyságrendileg 10 százalékpontos előnye van a Tiszának a választásra biztosan elmenő pártválasztók körében. Ez nagyjából hat–hét cég közös adatainak felel meg: vannak kisebb kilengések felfelé és lefelé is, de nagyságrendileg ez az érték megbízhatónak tekinthető. Ráadásul ez eléggé tartós arány, a tavalyi év nagy részére, de főleg a második felévre és az idei év elejére ez volt a jellemző. Mindkét nagy párt gyűjtött szavazókat, a kicsik eltűntek, de ebben a vetítési körben ez a különbség megmaradt. Ha ezeket az adatokat betápláljuk a mandátumokat elemző kalkulátorokba, amelyek a korábbi választások eredményei alapján megpróbálnak előrevetíteni bizonyos várható esélyeket, akkor egy ekkora előny a jelenlegi állapotban elégségesnek látszik ahhoz, hogy tavasszal a Tisza alakítson kormányt. Ezzel szemben Orbán abban reménykedik, hogy ez a különbség szűkülhet, mert valahol 4–5 százalék környékén van a Tisza előnyében az a tartomány, ahol a számítások már bonyolultabbá válnak. Átbillenhetnek az előnyök, ami megadhatja az esélyét a Fidesz kormányalakításának is. Akár egy 4 százalékpontos Tisza-listagyőzelem is eredményezhet egyszerű mandátumtöbbséget. Mi ezt modellezzük.
A Fidesz mégis bizakodó. Mire számítanak?
Ők nyilván úgy kalkulálnak, hogy majd a hajrában „megtolják” az aktivizálást, a Tisza-táborhoz képest a Fidesz-szavazók most még lanyhább lelkesedését „felpörgetik”, és ezzel behozhatják a meglévő lemaradást. Ha a Fidesz e téren képes lesz javítani, azzal valóban ledolgozhat abból a 10 százalékos hátrányból, s még be tudnak „húzni” az olyan kampányokkal is, mint ami most folyik a fűtésszámlák kapcsán. A napokban mindenki kap valamilyen papírt arról, hogy 30 százalék kedvezményt ad a kormány a januári energiafogyasztási számlákból, az értesítések mellé csatoltak egy miniszterelnöki levelet is. Egy ilyen „jó cselekedet” nyilván bővítheti a mostanihoz képest valamilyen mértékben a tábort. Úgy látjuk, tudomásul vették, hogy az egyéni választókerületek többségét az idén már nem tudják olyan mértékben begyűjteni, mint négy évvel korábban, de ha „odateszik magukat”, és a polgármesterek is teljesítik a feladatukat, elfogadják, hogy a győzelem felelősségét rájuk tolta a kormány, akkor le tudnak dolgozni, ha nem is 10, de mondjuk 5–6 százalékpontot a Tisza jelenlegi előnyéből. Ez már elegendő lehet az esélyek átbillentéséhez.
Lefordítaná ezt az esélyekre?
A mostani adatok fényében, ha most lenne a választás, a Tisza biztos többséget szerezne és kormányt alakítana. Vannak kampánytechnikák, amikkel a hátralévő szűk két hónapban ezen lehet változtatni, de a lényeg, hogy nem 10 százalékpontot kell behozni a Fidesz-KDNP-nek, hanem mindössze öt-hatot. Ezt elvben meg lehet csinálni aktivizálással, új szavazók gyűjtésével. Hozzáteszem: egy kampány dinamikája sohasem olyan, hogy az egyik oldalnak minden sikerül, a másiknak meg semmi. Lehet, hogy az egyik elindul felfelé, a másik lefelé, de ahhoz, hogy Orbánék hozzák azt az eredményt, amiről az előbb beszéltem, ahhoz nagyon be kell jönnie minden kampánylépésüknek, miközben a másik oldalon, a Tiszánál, semmi bővülés, semmi javulás nem történik. A politikában azonban ritka a „100:0” arányú siker vagy sikertelenség. Most ennél többet nem tudok mondani az esélyekről.
Orbán Viktor évértékelő beszédében mintha nem törekedett volna arra, hogy új szavazói rétegeket nyerjen meg…
Én sem éreztem ilyesmit. Nem volt benne az, hogy kiüzenne az alacsonyabb státuszúaknak, a magasabb státuszúaknak, a városlakóknak vagy a fiataloknak. A fiatalokról mintha kicsit le is mondott volna. Volt egy felelősségre vonatkozó mondata, azt várná tőlük, hogy Brüsszel ellen tiltakozzanak. Egy kicsit anakronisztikusnak érzem, amikor egy hatvanon felüli ember meg akarja mondani a fiatalnak, hogyan és ki ellen lázadjon. A miniszterelnök beszédben tényleg nem éreztem olyan elemet, ami a szavazótábor bővítését célozta volna. Az viszont benne volt, hogy aktivizálódni kell, menni, kopogtatni kell, mert nem a hozzászólásokban vagy a neten kell megnyerni a választást – csak kérdés, mennyire jut el a táborhoz.
A felméréseik szerint van annak szerepe a választók megnyerésében, ha egy kormány, vagy egy kormányra törő politikai erő valamiféle programot hirdet?
Eddig a Fidesz mindig azt mondta, hogy „folytatjuk”, és jó napot kívánok. A magyar politikatörténetben a „folytatjuk” egyszer be szokott jönni, máskor nem. A Fidesznek akkor bejött, amikor a másik oldalon nem volt igazán potens kihívója. Olyankor könnyű és nagyjából elég is ezt mondani. A másik térfélen a Tiszának bizonyítania kellett a kormányzóképességét, ehhez programot kellett készítenie. Kellettek nevek, arcok, akik ezt elhitetik. Ez elől nem lehetett kitérni. A másik oldalon azt gondolták, a „kormányzóképesség” bizonyítására elegendő arról beszélni, amit az elmúlt 16 évben letettek az „asztalra”, de ehhez képest mintha nem is tudtak volna hozzátenni. Nem is nagyon próbálkozott olyasmivel a Fidesz elnöke, hogy például olyasmit mondjon, „ebben és ebben eddig nem voltunk elég jók, de most azt tervezzük, hogy…”. A méréseink alapján viszont azt látjuk, hogy a választók igenis kétségbe vonják a kormányzó képességüket, elégedetlenek a közszolgáltatások minőségével, nem látunk olyan tétovázó választói réteget, amelyet a „minden remek volt az elmúlt másfél évtizedben” kijelentéssel meg lehetne nyerni. A Tisza elnöke ezzel szemben programbeszédet tartott, nagyon alaposan, sok területre kiterjedően elmondta, mit tervez az egészségügy, az oktatás, a gazdaság különböző területein.
Neki ezt el kellett mondania.
Én is így látom. Most a választók fejében nagyjából úgy áll össze a kép, hogy az egyik oldalon látják a kormányváltásra „jelentkezők” elképzeléseit, a másik oldalon pedig nincs igazi ajánlat a következő évekre. Kockázatos stratégia erre győzelmet alapozni.
Interjú Závecz Tiborral a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2025. december 10-i adásában: