Főpolgármester-választási saga: még minden lehetséges
A még továbbra sem lezárt főpolgármester-választással foglalkozik a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja, amely keményen indít, mondván: „a választás a demokrácia ünnepe, de ez most valamiféle gyászmisére emlékeztet”. Az egész folyamat leginkább a választók megtévesztéséről szólt, megfejelve azzal, hogy a hatályos törvények különféle értelmezése valóban vitatható döntésekre adhatott lehetőséget – mutat rá a pénteki újra számlálás után született írás, befejezésül megállapítva, hogy „a játszma nem tekinthető befejezettnek, mert nagy valószínűséggel Karácsony és Vitézy is a Kúriához fordul...még minden lehetséges... Ki tudja, mi lesz ennek a kutyakomédiának a vége...”
Karácsony a Párbeszéd–DK–MSZP, míg Vitézy az LMP és a saját egyesülete, Szentkirályi Alexandra pedig a Fidesz–KDNP közös jelöltjeként indult, a Mi Hazánk színeiben pedig Grundtner Andrásnak esélye sem volt beleszólni a küzdelembe – vázolja az ide vezető utat a blogposzt. Jogilag nem aggályos az sem, hogy Szentkirályit a választás előtti pénteken – az erre vonatkozó végső határidő lejárta előtt kevéssel – visszaléptették, ugyanakkor felvetődhet, hogy ezzel a Fidesz becsapta a választóit, „ami persze nem törvénysértő”, hiszen az utolsó pillanatig abban a hiszemben tartotta őket, hogy a NER-nek van saját főpolgármester-jelöltje. Ráadásul ezt kiegészítették azzal, hogy javasolták: Szentkirályi leléptetése után mindenki voksoljon Vitézyre, illetve a Fidesz listájára, miközben ez utóbbi jelöltnek is volt saját listája.
Vélhetően ebből jött ki, hogy Vitézy Karácsonnyal szemben csupán 324 vokssal veszített, a listájára leadott szavazatok alapján viszont a lehetséges 32-ből mindössze három fővárosi közgyűlési mandátumot tudott szerezni (amennyit a Magyar Kétfarkú Kutyapárt), s ez Magyar György szerint nevetséges eredmény. A Fidesz és a Tisza Párt tíz-tíz képviselőt delegálhat, az ellenzéki összefogás pedig hatot.
Azután következett a Fővárosi Választási Bizottság Karácsonyt győztesnek kihirdető határozata elleni jogorvoslati kérelem, ami június 12-én 16 órakor érkezett meg az NVB-hez. Ebben Vitézyék több mint kétszáz fővárosi szavazókör döntését támadták. Bár 1367 szavazókör működött a fővárosban, a választási bizottság két órán belül elrendelte valamennyi érvénytelen szavazat újra számlálását. Tette ezt jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel, ami azonban aggályos, mert az ellen nincs helye jogorvoslatnak – hívja fel a figyelmet az ügyvéd. Ha erről a három napos határidőn belül érdemi határozatot hoznak, azt bárki megtámadhatta volna. Már csak azért is, mert a kifogás csupán kétszáznéhány szavazóköri eredményre vonatkozott. Vajon miből következtetett arra az NVB, hogy az érvénytelen voksokat mindenütt felül kell vizsgálni? – teszi fel a költői kérdést Magyar György.
A Vitézy-féle beadvány szerint a IV. és a VII. kerületben az érvénytelen szavazatok aránya szignifikánsan meghaladta a fővárosi átlagot, ezért ott a választást meg kell ismételni. A IV. kerületben 2221, a VII. kerületben 1057 szavazatot minősítettek érvénytelennek. Ennek okát abban látják, hogy ezeken a területeken csak egy vízszintes vonallal húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét. Érdemes viszont emlékeztetni az NVB által megállapított adatokra: a 24 592 érvénytelen fővárosi voksból mindössze 560-at találtak érvényesnek. A bizottság el is utasította azt az indítványt, amely szerint ebben a két kerületben meg kellene ismételni a választást. Magyar szerint ennek a nagy tanulsága, hogy a visszalépett jelölt törlésének módját szabályozni kellene.
A történetnek mindezek ellenére sincs vége – folytatódik a poszt. Karácsony Gergely az NVB a számára kedvező határozata ellenére fellebbezni szándékozik a választás eredménye ellen. Egyelőre nem tudni, hogy ezt milyen jogi érvekkel tudja alátámasztani, mert a szavazatok közötti minimális különbségre hivatkozással nem indokolható egy ilyen indítvány. Politikai szempontból a főpolgármesternek persze igaza van – húzta alá Magyar György, megjegyezve, hogy Karácsony ugyan erről nem beszélt, de érdemes lenne akár az összes szavazatot is újra számolni, mert lehetséges, hogy a szavazatszámláló bizottságok által érvényesnek minősített voksok között – és ezeket senki nem vizsgálta felül – is lehet vitatható, ami ilyen minimális különbség esetén sorsdöntő lehet.
Vitézy szerint az eddigi megismert eredmények alapján valóban Karácsony Gergely nyerte a választást, és ehhez már gratulált is neki. Viszont megemlítette, hogy két típusú jogorvoslat még folyamatban van, „az egyik tőle, a másik tőlem”. Ami ez utóbbit illeti, Vitézy a IV. és a VII. kerületben új választást akar, mert túl vékony tollal húzták ki a visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét. Ezzel vélhetően sokra nem megy, mert nincs szabályozás arra, hogy a visszalépett jelöltet miként kell törölni a szavazólapról. A vízszintes vonal ehhez éppen elég. Az egyértelműség kívánalma itt legalább olyan fontos lenne, mint a népszavazások elbírálásánál, amire az NVB előszeretettel hivatkozik – szögezi le Magyar György, aki végezetül a fentiekre tekintettel is megállapítja: tehát „még minden lehetséges... Ki tudja, mi lesz ennek a kutyakomédiának a vége...”
