Gégény István: megbukott a politikai kereszténység
A KSH népszámlálási adatai alapján, a vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésére a lakosság 60 százaléka válaszolt. Tehát 40 százaléka nem válaszolt: 2011-ben ez az arány csak 27 százalék volt. Az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki.
Sokan eddig is csak politikai terméknek gondoltuk a „keresztény Magyarország” kifejezést, most kiderült, hogy valóban az – állapította meg a Népszavának nyilatkozva Gégény István katolikus hittanár, a Szemlélek keresztény portál lapigazgatója.
Gégény István megjegyezte, hogy a statisztika nem ad – nem is adhat – eligazítást arról, hány elkötelezett, élő hitű keresztény él Magyarországon. Nem lehet tudni ugyanis, hogy az a bizonyos 40 százalék miért nem válaszolt a vallásra vonatkozó kérdésre. Az adatokat tehát nem önmagukban, hanem az előző népszámláláshoz viszonyítva kell vizsgálni.
Az számszerűen bebizonyosodott – hangsúlyozta –, hogy vallási elköteleződés, vagy el nem köteleződés szempontjából Magyarország nem keresztény, hanem olyan sokszínű ország, ahol nagy számban élnek keresztények is. A „keresztény Magyarország” gondolata politikusok fejében fogalmazódott meg, amelyhez az egyházi vezetők nagy többsége igazodott.
A „nem" válaszok 40 százalékos aránya Gégény István szerint azzal függ össze, hogy a csapból is a kereszténység – vagy inkább: kereszténykedés – folyik Magyarországon. Az emberek jelentős része egyszerűen elutasította ezt. Ha valami ennyire túlzóan megjelenik a kommunikációs térben és egy bizonyos politikai oldal részéről mantrává válik, akkor könnyen kontraproduktív hatást érhet el.
Lehet, hogy azok, akik a „keresztény Magyarország” ideológiáját képviselték, eddig úgy gondolták, hogy ezzel használnak a kereszténységnek. Most már tudniuk kell, hogy nem használnak, hanem ártanak. Megbukott a politikai kereszténység – jelentette ki Gégény István.
A katolikus egyház válaszút elé került – mondta. Ha az eddigi úton halad tovább, akkor a társadalom végképp beárazza azt, hogy a katolikus vezetők nem az erkölcsi hitelesség bátor szószólói akarnak lenni, hanem – miközben elzárkóznak a kritikus kérdések megválaszolásától – kitartanak a kormány által kitalált politikai kereszténység mellett. Ennek újabb súlyos következményei lesznek.
Ha a kereszténység szeretné fenntartani az intézményrendszerét Magyarországon, és nem akar elfogyni, akkor Gégény István szerint radikális változtatásokra van szükség. A megoldást a mindenkori kormánytól való távolságtartásban – a partnerségben, nem pedig a szervilizmusban – látja, másrészt a hiteles, önkritikus kommunikációban.
