Göncz Árpád a mintakép
Öt éve nincs már köztünk az az ember, aki megmutatta, hogy a hatalom valójában szolgálat, és hogy a politikának emberi arca is lehet. Öt éve hunyt el Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni köztársaság első elnöke.
Elnök volt, de igazából senki sem a hivatalt látta benne, hanem az embert. Az embert, aki egy volt közülünk.
Göncz Árpádot nem a hivatala tette naggyá, hanem az őszintesége, a közvetlensége és az emberi tartása. Az emberek számára nem elnök úr volt ő, hanem egyszerűen csak Árpi bácsi.
Első beszédében világosan megfogalmazta egész elnöki hitvallását:
„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó.
Akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.”
Ötvenhatos hős volt. Fantasztikus író és műfordító. De a magyar nép leginkább mégis az emberségéért és a közvetlenségéért zárta őt a szívébe.
Emlékszem, egyszer, amikor találkoztunk, megkérdeztem, hogy szólíthatom. A világ legtermészetesebb módján válaszolta azt, hogy „Árpi bácsi”.
A magyar emberek számára Göncz Árpád az örökös köztársasági elnök. A mintakép. Ő ugyanis valóban megtestesítette a nemzet egységét.
Persze tudom, vannak, akik még most is igyekeznek őt feledtetni, érdemeit, emlékét halványítani. De mindez csak ezért van, mert Göncz Árpád puritán élete, erkölcsi tartása még most is megszégyeníti azokat, akik ma urizálásra és uralkodásra használják a hivatalukat.
Árpi bácsi ebben is mintha a jövőbe látott volna, hisz' egyszer ezt mondta:
„Mindig van, aki megpróbál, akár a közösség kezéből kapott hatalmával is, visszaélni. Az ilyen embert meg kell tanítsuk a köz tisztességes szolgálatára. Mint ahogy nekünk magunknak is meg kell tanulnunk szolgálni.”
Öt éve nincs köztünk Göncz Árpád, és úgy sejtem, sokan azóta is őt keressük, őt hiányoljuk a politikából. Mert nem csak a személye, a szelleme is nagyon hiányzik!
Ő valóban védte a köztársaságot és őrködött az alkotmányos rend fölött! Talán nem véletlen, hogy ma egyre jobban halványodik a köztársaság és kopnak a demokrácia vívmányai. De hiszek abban, hogy vissza lehet hozni azt, amit egykor Göncz Árpád képviselt.
Mi, szocialisták, úgy ápoljuk az emlékét és úgy tisztelgünk Árpi bácsi előtt, hogy minden erőnkkel egy új magyar köztársaságért dolgozunk!
Remélem, egyre többen fognak követni ezen az úton.
